Óriási izgalom és találgatások özöne előzte meg Merkel tegnapi látogatását. Ez nem is csoda, hiszen egyrészt Budapestet évek óta elkerülik a nyugati kormányfők, másrészt a pattanásig feszült Nyugat-Kelet szembenállás fokozottan ráirányítja a nemzetközi figyelmet a magyar kormányfő diplomáciai játszmájára és pávatáncára.

Berlinnek rendkívül fontos az Európai Unió egységes fellépése az ukrán válság kezelésében, és szeretné, ha a magyar vezetés elkötelezné magát amellett, hogy nem folytat "különutas" politikát. Egyes washingtoni vélemények szerint Merkel látogatása része annak a közös amerikai-német diplomáciai offenzívának, amelynek keretében meg akarják állítani az orosz befolyás terjedését a térségünkben.

Merkel 2009-ben járt a magyar fővárosban utoljára és ha a fenti érdekek most nem szorítják rá, nem jött volna ez alkalommal sem. Antipátiával viseltetik a magyar kormányfő személye és politikája iránt, de mivel a megroggyant európai integrációs projekt összetartása Berlin elementáris érdeke, ezért felülkerekedett benne a pragmatizmus.

Az ellenszenv nem korlátozódik csupán Merkelre és a német politikai osztály többségére, az illiberalizmus köntösébe bújtatott hazai feudális restauráció a német nyelvterület polgárságának körében is komoly visszatetszést kelt. 2012 októberében a lipcsei polgárok kifütyülték a színpadon – az egyébként NDK-ban végzett - Balog Zoltán minisztert, még a beszédét sem tudta végigmondani. 2013 júniusában pedig zürichi egyetemisták tojásokkal dobálták meg Balogot, a fellépése ellen tiltakozva.

A német kormánypárti sajtó a látogatás előestéjén emlékeztette olvasóit, hogy Magyarországot az újonnan csatlakozott EU-tagállamok többsége már lehagyta a gazdasági versenyfutásban. Míg 2001-ben az ország a 28-ik helyen volt a Világgazdasági Fórum globális versenyképességi listáján, 2014-re a 60-ik helyre esett vissza. A híradások azt is hozzátették, hogy a 18-40 éves magyar korosztály harmada ki akar vándorolni és 400,000 fiatal már Nyugat-Európában él és dolgozik. Az ARD országos közszolgálati televízió tegnap esti híradója Merkel jogállami kritikáit emelte ki a budapesti látogatás kapcsán.

Az energia témája az Orbán-Merkel találkozón

Konkrétan az oroszok elleni EU-s szankciók nem jöttek elő a sajtótájékoztatón, de Orbán Viktor határozottan, többször is elismételte, hogy a magyar gazdaságnak elengedhetetlen az orosz gázszállítások zavartalansága, és ez különösen fontos szempont Magyarországnak. Orbán azt is kiemelte, hogy hamarosan új, hosszú távú gázszállítási szerződést akar kötni Oroszországgal. Szerinte az EU gazdasága az orosz energia és nyersanyagok nélkül elképzelhetetlen.

Több hazai ellenzéki politikus ezt később úgy értékelte, hogy Orbán Viktor "hintapolitikájában" Oroszország mellett tette le a voksot, hiszen sokkal inkább akar jó viszonyban maradni Putyinnal, mint elkötelezni magát az egységes európai energia- és külpolitika mellett. Merkel is jelezte, hogy tudja, hogy fontosak az orosz gazdasági kapcsolatok, de ő inkább az orosz függés csökkentésére helyezte a hangsúlyt. Szerinte az EU országainak össze kell kapcsolnia a gázvezetékeit, ki kell használniuk az azeri gázmezőket.

Budapest védőszentet keres

Az utóbbi időszakban Budapest óriási energiákat fordított a német szimpátia visszaszerzésére. A korábban bajor állami kézben lévő, de irdatlan veszteségeket fölhalmozó MKB Bank megvásárlása a magyar állam által egy ilyen lépésnek is tekinthető. Bajor elemzők számításai szerint 500 millió eurót (nagyjából 160 milliárd forintot) nyertek azzal, hogy megszabadultak egy legalább 700-800 millió euróért rendbe hozható banktól.

A Paksi Atomerőmű bővítése témájában a színfalak mögött a németekkel karöltve zajlottak a tárgyalások. A paksi üzlet tető alá hozásában, illetve annak a nemzetközi jogi környezetének megteremtésében egy frankfurti befektetőház (Rothschild), illetve egy német ügyvédi iroda (Hengeller) is segédkezett.

A politikai PR-offenzíva keretében Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke jelezte: Magyarország támogatja az Oroszország elleni szankciók meghosszabbítását, Orbán Viktor pedig első alkalommal ismerte el nyilvánosan, hogy Magyarország is felelős a holokausztért, és a kormány kompromisszumra törekszik az RTL Klub televízióval a reklámadó ügyében.

Összességében a Déli Áramlattal felsült kormányfő most kétségbeesetten próbál kikapaszkodni a maga ásott gödörből. Berlint szemelte ki, mint új védőszentet, amely izolálhatná őt Washington támadásaitól és a nemzetközi szalonképességnek legalább a látszatát biztosítaná. Nos, a Merkel látogatás is megmutatta, hogy ez a visszasündörgés korántsem lesz egy egyszerű történet.

Ma ugyanis a demokrácia és a jogállamiság uralma van Németországban. A németek megértették a történelem tanítását - különös tekintettel 1945-re – és okultak a modernizmus nagy leckéjéből.

Korábbi moszkvai politikai különalkujával Orbán egy olyan játszmába ment bele, amelyet már régen nem tart ellenőrzése alatt. A jelenlegi budapesti kormányzat nincsen tisztában a maga valós súlyával és a maga helyével a világban. Kétséges, hogy ez a látogatás alapjaiban korrigálta volna ezt az eltévelyedést.

Káncz Csaba jegyzete