A szabolcsi viharkárok összértéke nagyjából 500 millió forint, de a kormány "csak" 370 milliót ad - azt viszont már át is utalták
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében keletkezett viharkárok felszámolására 370 milliót kapnak az önkormányzatok, a pénz már meg is érkezett a számlákra
A június 30-ai határidőig 33 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat igényelt összesen 370 millió forintos állami támogatást a hónap eleji viharkárok felszámolásához: a támogatás már megjelent az önkormányzatok számláján - jelentette be Jauernik István, az Önkormányzati Minisztérium államtitkára a pénteki kormányszóvivő tájékoztatón.
Jauernik István elmondta: a lakóingatlanokban keletkezett június 7-ei viharkárok felszámolásához állami segítséget igényelhettek az érintett helyhatóságok, a kárigények bejelentésének határideje a hónap végén lezárult. Az önkormányzatok összesen 370 millió forintos kárigényt nyújtottak be, 2060 ingatlan károsult meg - mondta a tárca államtitkára.
A viharkár 40 települést érintett, de végül 33 önkormányzat nyújtott be támogatási igényt - közölte az államtitkár. Hangsúlyozta: a biztosítással rendelkező károsultaknak a biztosító által nem megtérített kárérték 80 százalékának, a biztosítással nem rendelkezők pedig a keletkezett kár 60 százalékának mértékéig kaphatnak állami támogatást.
Az önkormányzatok számlájára a Magyar Államkincstár pénteken soron kívül átutalta az összegeket, a helyreállítás költségit augusztus 31-éig kell számlával igazolniuk az érintetteknek, a helyreállításokat pedig az önkormányzatoknak szeptember 30-áig a helyszínemen ellenőrizniük kell - mondta az államtitkár.
Az önkormányzati tulajdonban keletkezett károk kapcsán Jauernik István elmondta: a vis major keretből 15 helyhatóság 110 millió forintos segítséget kap.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az óvatosabb, 25 bázispontos csökkentés mellett döntött a júniusi ülésén, Varga Mihály jegybankelnök bejelentette, hogy egy „mini kamatcsökkentési ciklus” indul, amibe 3, egyenként 25 bázispontos vágás is beleférhet.
A Magyar Nemzeti Bank a három hónappal korábban még 3,8 százalékos idei inflációs célját jelentősen, kereken 2 százalékponttal vitte le. Ez annak ismeretében érdekes, hogy ugyanakkor nem mertek 25 bázisponttal nagyobbat vágni az alapkamaton.
Komoly erőt képviselhet a Visegrádi Együttműködés – ha sikerül közös pontokat találnia a négy kormányfőnek. Csak nem biztos, hogy ez olyan könnyű lesz.
A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. Az irányadó ráta így 6,25 százalékról 6 százalékra süllyedt.
Jegybanki célsáv alatti infláció, tovább javuló nemzetközi befektetői megítélés, többéves csúcsokat döntő forint, csökkenő olajárak – úgy tűnik, összeálltak a csillagok ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden, február után ismét lejjebb vigye a jelenleg 6,25 százalékon álló alapkamatot. Az egyetlen intő jel a kiszámíthatatlan geopolitikai környezet mellett az, hogy a világ nagy központi bankjai ismét a monetáris szigorítás útjára léptek vagy léphetnek – erről beszélt kollégánk, Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója a Trend FM hétfői adásában.
A szabolcsi viharkárok összértéke nagyjából 500 millió forint, de a kormány "csak" 370 milliót ad - azt viszont már át is utalták 
Gyengült kedden a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
