A bruttó hazai termék (GDP) legalább 1 százalékát költsék a világ országai alapvető egészségügyi ellátásra, hogy közelítsenek azokhoz a kitűzött célokhoz, amelyekről a tagországok 2015-ben állapodtak meg - írta hétfői közleményében az Egészségügyi Világszervezet (WHO).
A szervezet az Egyetemes Egészségügyi Ellátás (Universal Health Coverage, UHC) nevű jelentésében kiemelte, hogy a világ országainak 2030-ig, a korábban kitűzött határidőig, meg kell kétszerezniük az egészségügyi alapellátás megteremtésre tett erőfeszítéseket, különben akkorra mintegy 5 milliárd ember marad ki ebből a szolgáltatásból.
A jelentés becslései szerint mintegy pótlólagos 200 milliárd amerikai dollárt kell fordítani évente az alapvető egészségügyi ellátás fejlesztésére az alacsony és közepes jövedelműek rétegében, amivel 60 millió ember életét lehetne megmenteni, mintegy 3,7 évvel lehetne megnövelni a várható élettartamot 2030-ra, jelentősen hozzájárulva a társadalmi-gazdasági fejlődéshez.
Az országok ezt vagy azzal valósíthatják meg, hogy növelik általában az egészségügyre fordítandó közkiadásokat, vagy átcsoportosítanak pénzeket az egészségügyi alapellátásra. Ennek oka ugyanis az, hogy a tagországok jelenleg a kitűzöttnél kevesebbet fektetnek be erre a célra.
A szegényebb országoknak továbbra is külső segítségre lesz szükségük, továbbá javítaniuk kell egészségügyi rendszerükön és szolgáltatásikon országszerte - derült ki a dokumentumból.
A WHO egyben felhívást tett közzé az országok számára, különösen a szegényebb és vidékies régiókra vonatkoztatva, amelyeknek jócskán elmaradott az egészségügyi infrastruktúrája, alacsony az egészségügyi dolgozók száma, szegényes az ellátmány, valamint az egészségügyi szolgáltatás minősége.
A jelentésben kiemelték azt is, meg kell védeni az embereket attól, hogy az alapvető egészségügyi ellátásra költött pénzek miatt szegénységbe süllyedjenek, mivel a 15 évvel ezelőtti állapotokhoz képest egyre több embernek kell mélyen a zsebébe nyúlnia, hogy megfizesse az egészségügyi ellátását.
A WHO szerint a világban mintegy 925 millió ember jövedelméből a háztartási költségek több mint tíz százalékát fordítja az egészségügyre, kétszázmillió több mint 25 százalékát, csupán a legszegényebb rétegekben nem növekedett az elszegényedés a megemelkedett egészségügyi kiadások miatt.
Gyengült kedden a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
