Kétmillió fölé, több mint egy évtizedes csúcspontra emelkedett az állástalanok száma Nagy-Britanniában, közölték szerdán a brit statisztikai hivatalban. A friss adatsor szerint a januárral zárult három hónapban átlagosan 2,03 millióan voltak állás nélkül, többen, mint 1997 óta bármikor. Ez a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szabványai alapján számolva 6,5 százalékos aránynak felelt meg. A vizsgált időszakban 165 ezerrel nőtt a bejegyzett munkanélküliek száma; ez a legnagyobb negyedéves növekedés az ilyen adatok gyűjtésének negyed századdal ezelőtti kezdete óta.   A kétmilliós határ átlépését minden elemző biztosra vette, miután a munkanélküliek száma már a tavalyi utolsó negyedévben 1,97 millió - 6,3 százalék - volt.  Fájni fog a költségvetésnek a City vesztesége Kezd betelni a pohár a külföldi munkavállalókkal MTI

A kínai hatóságok elutasították, hogy a Coca-Cola bekebelezze a Huj-jüan céget, Kína vezető üdítőital-gyártóját, közölték szerdán a kínai kereskedelmi minisztériumban. A felvásárlás a monopóliumellenes törvénybe ütközne a tárca indoklása szerint. A minisztérium szerint az ügylet korlátozná a piaci versenyt. "E felvásárlással a Coca-Cola túlsúlyba kerülne a piacon, és a fogyasztóknak nem lenne más választásuk, mint hogy elfogadják a vállalat által megszabott magasabb árakat", olvasható a tárca indoklásában. A Huj-jüan tervezett felvásárlása volt az első nagyobb ügy, amelyben alkalmazták a tavaly augusztus elsején hatályba lépett kínai monopóliumellenes törvényt. A Coca-Cola - világ legnagyobb üdítőital-gyártója - tavaly szeptember elején tett több mint 2,3 milliárd dolláros készpénzes vételi ajánlatot a Huj-jüanra. Ez jelentősen meghaladja a kínai cég piaci értékét, melynek részvényei a hongkongi tőzsdén vannak bejegyezve. Az amerikai konszern két hete közölte, hogy több mint 2 milliárd dollárt fektetne be a következő három évben Kínában, többek között új palackozóüzemek építését és a terjesztési hálózat fejlesztését tervezte. Kínában sem eszik olyan forrón a kását Traubit akarunk - de más is jó lesz  MTI

Attól, hogy egy vállalkozás nem halmozott fel köztartozást még nem biztos, hogy jó üzleti partner: egy felmérés szerint 284, üzleti partnerének nem fizető cégből csak háromnak van köztartozása.

A Szlovák Autóipari Szövetség (ZAP) szerint a múlt héten 1500 személygépkocsit adtak le a 28 bejegyzett szlovákiai autóbontóban, írta az Új Szó című szlovákiai magyar napilap szerdán. Ha az autóbontók forgalma az elkövetkező hetekben is hasonlóan alakul, akkor a kormány által a roncsprémiumra elkülönített 33 millió eurós támogatás nagyjából nyolc hétre lesz elegendő, derül ki a ZAP jelentéséből. Lubomír Jahnátek gazdasági miniszter azonban korábban nem zárta ki, hogy a roncsprémium sikere esetén a jövőben újabb pénzösszeget különítenek el erre a programra. Lapértesülések szerint a legolcsóbb autók kategóriájában máris kiürültek a raktárkészletek. A Renault, a Fiat, a Peugeot és a Skoda raktárkészletei elfogytak, legalábbis Pozsonyban. Egyes modellekre már hetekig kell várni. A roncsprémium program március 9-én lépett életbe Szlovákiában: akár 2000 euróval is olcsóbban vásárolhatja meg új személygépkocsiját az a szlovák állampolgár, aki tíz évnél idősebb kocsiját leadja a roncstelepen. A február végén kiadott kormányrendelet alapján az állami támogatás alapösszege az új gépkocsi megvásárlásakor 1000 euró. Ha azonban a kereskedő hajlandó 500 eurós árengedményt adni a vevőnek, akkor az további 500 eurós támogatást kap az államtól. A vevő így összesen 2000 eurós kedvezményhez juthat. Ezt a támogatást a maximum 25 ezer euróba kerülő új gépkocsiknál lehet igénybe venni. Szó sincs róla, hogy roncsautópénzt kapnánk Egyelőre a Volkswagen a válságmenő Úgy tűnik, a General Motors nem éli túl  A Ladát és a Volgát is elérte a válság Európát megfertőzte a roncspénz Vesz a német autót, ha fizetnek is érte MTI

A Budapesti Tavaszi Fesztivál első napján, 2009. március 20-án nyílik meg a XXVII. Magyar Sajtófotó Kiállítás és a Határnyitás 20 éve kísérő kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban (x)

Magyarországot, amely eddig is Oroszország egyik legszorosabb szövetségesének volt tekinthető Közép-Európában, két új gázszerződés még inkább keleti szomszédjához köti, írta szerdán a The New York Times.

Óvatos pozitív nyitást vártak szerdán a Budapesti Értéktőzsdén az MTI által megkérdezett piaci szakértők. Söre Balázs, a Buda-Cash brókerház üzletkötője szerint a keddi egyesült államokbeli és ázsiai pozitív tőzsdei hangulat a BÉT-en is optimizmusra adhat okot a szerda reggeli nyitáskor. Így a budapesti börzén a keddi 3,9 százalékos esés után óvatos pozitív nyitás várható. A szerdai és a csütörtöki nap további hangulatát és a kereskedés irányát az Egyesült Államokból várt kamatdöntés és annak kommentálása határozhatja meg. A reggeli pozitív hangulat "visszaviheti" a Mol és a Richter árfolyamát a keddi zuhanás előtti állapotba - mondta el Söre Balázs. Varjú Péter, az Erste Befektetési Zrt. üzletkötője ugyancsak pozitív nyitásra számított, valamint arra, hogy a magyar index "visszaveszi" a kedd délutáni nagy esést. Délben és délután az Egyesült Államokból érkező beszerzői menedzserindexre és az inflációs adatokra lesz érdemes figyelni - tette hozzá. Az óvatosabb elemzői várakozásokra rátromfolt a BUX: 155,06 pontos emelkedéssel, 10.051,94 ponton nyitott szerdán. A legutóbbi, keddi záró értékéhez képest 1,57 százalékkal erősödött. Friss tőzsdei árfolyamok MTI

A G20-hoz tartozó szinte valamennyi ország protekcionista intézkedéseket hozott a novemberi washingtoni csúcstalálkozó óta, amelyen vállalták, hogy a válság ellenére nyitva tartják a határaikat

Az olasz UniCredit bankcsoport szerdán 4,012 milliárd eurós adózott eredményt jelentett tavalyról kisebbségi részesedések nélkül, 38,3 százalékkal kevesebbet a 2007-es 6,506 milliárdnál. Közölték, hogy nem fizetnek prémiumot a vezetőknek, és részt akarnak venni az olasz kormány bankmentő programjában, akár 4 milliárd eurót kérve. A tavaly őszi, 3 milliárd eurós tőkeemeléssel sikerült a tervnek megfelelő 6,7 százalékra emelni a  tőkemegfelelési mutatót, ez azonban a jelek szerint nem bizonyult elegendőnek: az év végén már csak 6,5 százaléknál tartott a mutató. Az eredmény nagyjából megegyezett a december közepén kiadott vállalati profitfigyelmeztetéssel: akkor 4 milliárd euróra csökkentették az előrejelzést a korábban várt 5,2 milliárdról. Tavaly év elején még 7 milliárd euróban reménykedtek.  A bevétel tavaly 8,9 százalékkal 26,866 milliárd euróra csökkent 29,502 milliárdról. A hitelezés jól teljesített tavaly is: a nettó kamatbevétel - a kamatkülönbözet - 13,2 százalékkal 19,385 milliárd euróra gyarapodott, azonban a jutalékok és a sajátszámlás ügyletek bevétele majdnem 40 százalékkal zuhant, a tőzsdei lejtmenet miatt. Az euróövezet legnagyobb piaci tőkeértékű, Európa második számú bankja 2007-ben lett az olasz UniCredit Group azzal, hogy 2007. májusban megszerezte a szintén olasz Capitalia bankot, 21,83 milliárd eurós ügyletben. A Capitalia Olaszországban üzletméretre a harmadik számú bank volt. Az UniCredit előzőleg a nagyságra negyedik európai bankcsoport volt. Az UniCredit-Capitalia együttesnél csak a brit HSBC maradt értékesebb Európában. Az UniCredit szédületes növekedése három éve kezdődött, amikor felvásárolta a német HVB csoportot. Annak Bank Austria Creditanstalt vezette közép- és kelet-európai ágazatával együtt a legnagyobbá vált ebben a térségben, és a negyedik helyre került Európában. Az állam beszáll az Erste Bankba Az UniCreditnél is veszélyben a munkahelyek MTI

Amíg a zloty nem erősödik meg látható mértékben, addig vagy elmarad a további kamatcsökkentés, vagy legföljebb negyed százalékpontos enyhítés lehetséges, idézte a Lengyel Nemzeti Bank pénzügypolitikai tanácsának egyik tagját, Andrzej Wojtynát szerda reggel a Rzeczpospolita című lengyel lap. A Lengyel  Nemzeti Bank legutóbb a múlt hónap végén csökkentette irányadó kamatát, negyed százalékponttal 4,00 százalékra. A döntés iránya megfelelt a piaci várakozásnak, csak az elemzők nagyobb, legalább fél százalékpontos enyhítésre számítottak, ezt azonban már akkor is lehetetlenné tette a zloty gyengülése. A bank novemberben kezdte az enyhítést negyed százalékponttal, majd decemberben és januárban mindkétszer háromnegyed-háromnegyed százalékponttal csökkentette alapkamatát. A lengyel kormány ez év közepére, júliusra tervezi a zloty bevitelét az európai árfolyamrendszerbe (ERM-2), hogy az ország 2012-ben beléphessen az euróövezetbe. Az ERM-2-be a mostaninál erősebb zlotyval szeretnének bejutni, erről korábban azt mondták, hogy az ERM-2-beli sávközép kompromisszum lesz az akkori piaci árfolyam és az egyensúlyi árfolyam között. A lengyel pénzügyminisztérium számítása szerint a gazdaság tényleges erejét kifejező egyensúlyi árfolyam 3,70-4,10 zloty/euró között van. Szerda reggel a zloty, 4,4981-5019/eurón, 0,03 százalékkal jobb volt a kora hajnalinál, és 9,31 százalékkal gyengébb az euróval szemben, mint év végén. Tavaly 14,29 százalékot vesztett az euróval szemben. Elszámolták magukat a lengyelek? Nem jók a lengyel számok - zárva marad az előszoba? MTI

A Világbank szerdán közzétett negyedéves jelentésében 7,5-ről 6,5 százalékra csökkentette a kínai gazdaság 2009-es növekedési ütemére vonatkozó előrejelzését. "A világválság fokozódása súlyosan érinti a kínai exportot, ami kihat a beruházásokra és a foglalkoztatásra egyaránt, mindenekelőtt az iparban" - áll a jelentésben. Bár az országok legtöbbjéhez viszonyítva a 6,5 százalékos GDP-növekedés magasnak számít, jóval alatta marad a kínai gazdaság lehetőségeinek a Világbank szerint. A nemzetközi pénzintézet szerint a növekedés lassulása a következő években növeli a munkanélküliséget, csökkenti a beruházásokat, árcsökkentő nyomása lesz és a belső piacok felé irányítja át az export egy részét. Ven Csia-pao kínai kormányfő pénteken beismerte, hogy a novemberben bejelentett 4000 milliárd jüanos (455 milliárd euró) gazdaságélénkítő csomag ellenére "nehéz" lesz elérni a hivatalosan célként kitűzött idei 8 százalékos GDP-növekedést. Ki nyeri a válság-rallit? Egyet tippelhet  Kína teljesíteni akarja a 8%-os bővülést Kínában már látszik az alagút vége Kína: 10 év a tisztázatlan képviselői vagyongyarapodásért MTI

A kormány eredeti döntésével szemben a minisztériumok kiadásait nem 60, hanem 56 milliárd forinttal csökkenti - derül ki a kormány most nyilvánosságra hozott határozatából

A TV2 és az RTL Klub azt kéri az Országos Rádió és Televízió Testülettől (ORTT), hogy a grémium csökkentse a felére a csatornáktól beszedett sugárzási díjat - írta a szerdai Magyar Nemzet. A két kereskedelmi tévé összesen közel három és fél milliárd forintot fizet évente, s kiemelkedően jó évet zárt tavaly, fennállásuk óta ugyanis nem tettek szert akkora bevételre, mint 2008-ban.  Az RTL Klub az elmúlt évben 35,614 milliárd forintos nettó árbevételt könyvelhetett el, ez nyolc százalékkal haladja meg a 2007-es szintet. Az adózás előtti nyereség pedig hat és fél milliárd forintot tesz ki, ez az előző évhez képest már tizenhat százalékos bővülést jelent. A TV2 is növelte a bevételeit, 26 és fél milliárd forintra. Majtényi László ORTT-elnök nem kívánta kommentálni az előterjesztések tartalmát, de azt ígérte, hogy a szerdai testületi döntés után megteszi ezt - olvasható a lapban. Veszítve is nyert az RTL Klub híradója Melyik a legmagyarabb tévécsatorna? MTI, Magyar Nemzet

Az AIG biztosítónak teljes egészében vissza kell fizetnie az adófizetőknek a vitatott jutalmakat, ezek összegével csökkentik a cégnek nyújtandó állami támogatást

A CIB Bank célja, hogy hosszú távon fenntartható maradjon az a társadalmi és természeti környezet, amelyben maga a bank is működhet - és nem csak beszélnek erről, hanem sokat tesznek is érte (x)

Bár tavalyhoz képest csökkent az RTL Klub esti híradójának népszerűsége, a Tények pedig javított, még mindig előbbit nézzük a leggyakrabban - a nézők továbbra is az m1 esti híradóját tartják a leghitelesebbnek

A 2008-as évet mindenképpen trendfordulóként értékelhetjük a lakáspiacon - derül ki az Otthon Centrum elemzéséből

A gazdasági válság következtében az egészségügyben is korlátozó csomagot kell bevezetni, a takarékosság a gyógyító-megelőző tevékenységet és a gyógyszertámogatást fogja érinteni - jelentette ki kedden Székely Tamás egészségügyi miniszter Szentesen. Csökkent a foglalkoztatottság, így az év első két hónapjában a társadalombiztosítás bevételei elmaradtak a tervezettől, ennek következtében az egészségügyben is korlátozó csomagot kell bevezetni - mondta a politikus egy lakossági fórumon. A gyógyító-megelőző tevékenységet érintő változások a háziorvosi ellátást nem, a járóbeteg-ellátást csak kismértékben érintik, a legnagyobb terheket így a kórházi ellátás fogja viselni - fogalmazott az egészségügyi tárca vezetője. A teljesítményvolumen-korlátot megszüntetik, ennek eredményeként csökkenni fognak a várólisták. A kórházaknál a tavalyi teljesítmény 70 százalékát a korábbinál magasabb - 146 ezer forint helyet 150 ezer forintos - alapdíjjal fogják finanszírozni, a fennmaradó 30 százalékot pedig lebegő rendszerben osztják szét - közölte Székely Tamás. Hozzátette: a minisztérium számításai szerint a lebegő pontérték akkor is 100 ezer forint felett lesz, ha országos szinten 10 százalékkal növekszik az elszámolt teljesítmény. Abban az esetben pedig, ha egy adott kórház által jelentett teljesítmény jelentősen meghaladja az előző évit, helyszíni ellenőrzésen fogják megvizsgálni, indokolt volt-e az elszámolt növekmény - tudatta a miniszter. A gyógyszertámogatás változásával kapcsolatban Székely Tamás kifejtette, a 85 százalékos támogatási kulcsot 80 százalékra csökkentik. Ez a teljes gyógyszerkör 10 százalékát, kevesebb mint ötszáz gyógyszert érint majd, melyeknél a térítési díj átlagosan 100 forinttal növekszik. Székely Tamás elmondta, április végére elkészül az új szakmai minimumfeltétel-rendszer, amely alapelvében más lesz, mint a jelenlegi. Az intézményeket a személyi feltételek alapján három kategóriába sorolják majd, s ezek alapján döntik el, milyen beavatkozásokat végezhetnek az adott osztályokon. Az egészségügyi létszámhiány megoldása érdekében pályázatot írnak, az intézmények a hiányszakmákban uniós forrásból két évig többletbért fizethetnek, ha azonos feltételekkel egyéves továbbfoglalkoztatást vállalnak - közölte a tárcavezető. Székely Tamás elmondta, az egészségügyet is bevonnák a közmunkaprogramba, így a megfelelő végzettséggel rendelkező, de jelenleg munkanélküli szakdolgozók - országosan mintegy 960 fő - alkalmazása válik lehetővé a foglalkoztatási alap terhére. "A járulékcsökkentéstől nem lesz több munkahely"  Beteg egy nép a magyar  MTI

Nem kapták meg a kormány és az MSZP frakció támogatását önálló indítványaikhoz az ellenzéki képviselők, a kormány adócsomagját és a társadalombiztosítási nyugellátások módosítását célzó javaslatait pedig az ellenzék szavazta le az Országgyűlés költségvetési bizottságának keddi ülésén. Az egyéni indítványokat így nem vette tárgysorozatba, a kormányjavaslatokat pedig nem tartotta általános vitára alkalmasnak a bizottság. Ki nyeri a válság-rallit? Egyet tippelhet   Forintosítás: csak látszólag jó megoldás  A spóroláson ötletel a kormányzat   MTI

Nem zárható ki, hogy idén visszaesik a lengyel gazdaság, összefüggésben a világgazdasági körülményekkel, mondta a Lengyel Nemzeti Bank kamatalakító pénzügypolitikai tanácsának egyik tagja, Jan Czekaj kedden a Reuters hírügynökségnek. A pénzügyi illetékes szerint a bank nehéz helyzetben van: a gazdasági visszaesés veszélye miatt folytatnia kell a kamatcsökkentést, mert ezzel a növekedést ösztönzi, ugyanakkor óvatosan kell bánni az enyhítéssel, mert a zloty gyenge. Hétfőn a lengyel pénzügypolitikai tanács egy másik tagja még 2 százalék feletti idei lengyel GDP-növekedés esélyét emlegette. Marian Noga is úgy vélekedett, hogy a további kamatcsökkentéseknek szerény mértékűnek kell lenniük. Zloty és forint - két jó barát? 300 fölött: a zloty magával rántotta a forintot A lengyel pénzügyminiszter a napokban úgy vélekedett, hogy Lengyelországban az idén 1,7-3,7 százalék között várható a gazdasági növekedés, Az Európai Bizottság januárban már csak 2,0 százalékos növekedést jósolt idénre Lengyelországnak, és független elemzők legföljebb 1,2 százalékos növekedést valószínűsítettek az elmúlt hetekben. Tavaly 4,8 százalékkal nőtt a lengyel hazai össztermék, 2007-ben 6,7 százalékkal. Nem jók a lengyel számok - zárva marad az előszoba?   A forint a "devizatársakat" is támogatta    MTI

Mintegy 115 millió eurót, azaz csaknem 35 milliárd forintot követel harminc napon belül a Bamco a BKV-tól - ha nem lesz pénz, szerződést is bontanak és nem fúrnak tovább

Mintegy 16 millió eurós forgóeszközhöz szükséges hitelre vállalt garanciát a kormány, amellyel 900 munkahely megőrzésére nyílik lehetőség az Eybl Hungária Kft.-nél, a Flextronics pedig egy jogszabályváltozásnak köszönhetően a korábbi munkaügyi bírsága ellenére sem lesz kizárva a munkahelymegtartó pályázatokból - közölte a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter kedden Nagykanizsán sajtótájékoztatón. Kiss Péter kifejtette: a Zala megyében, Lentiben és Nagykanizsán is üzemet működtető Eybl átszervezése és újraélesztése kapcsán hétfőn lépett hatályba az a kormányhatározat, amely az újraszervezést végző Inside-Car Kft.-nek biztosít állami garanciavállalást forgóeszköz hiteléhez. A mintegy 900 ember foglalkoztatását szolgáló, csaknem 16 millió eurós, vagyis 4,8 milliárd forintos hitel tőkeösszegére vonatkozóan, valamint kamatainak 80 százalékára nyújt egyedi állami kezességvállalást a kormány, az erről szóló szerződést áprilisban írják alá. A Flextronics munkahelymegtartó támogatáshoz jutását is segíti majd, hogy a kormány törvénymódosító javaslatot nyújt be arról, hogy a kisebb súlyú munkaügyi szabályszegéseket elkövető cégek sem legyenek kizárva a pályázatokból és a közbeszerzésekből. Így a Flextronics esetében egy korábbi, kétmillió forintos, "adminisztrációs" jellegű hiba miatt kapott munkaügyi bírság a jogszabályváltozásnak köszönhetően már nem lesz akadálya annak, hogy a cég pályázzon - tette hozzá a kancelláriaminiszter.Ű 20 százalék fölött a munkanélküliség Észak-Magyarországon Szó sincs róla, hogy roncsautópénzt kapnánk  Az útépítés kihúz a gödörből? Már nem hiszünk a megoldási javaslatokban   MTI

A román kormány nem fogadja el a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötendő esetleges hitelmegállapodás feltételeként az áfa emelését, jelentette ki Emil Boc román miniszterelnök. A kormányfő egy televíziós műsorban közölte, hogy kabinetje ragaszkodni fog a jelenlegi 19 százalékos áfa szinten tartásához, mert annak emelése elsősorban a kis jövedelműeknek ártana. Boc hozzátette: a 16 százalékos egységes adókulcshoz is ragaszkodnak, hiszen annak növelése azokat a vállalkozókat hozná hátrányos helyzetbe, akik jólétet teremtenek. Románia már többször tárgyalt az IMF vezetőivel egy esetleges hitelmegállapodásról. Boc hangsúlyozta, hogy az eddigi egyeztetések továbbra sem számítanak hivatalos tárgyalásoknak. A washingtoni pénzintézet küldöttsége most jövő hét szerdáig tárgyal Romániában egy esetleges hitelkeretről. Az eddig kiszivárgott információk szerint Bukarest két évre szóló készenléti hitelkeretet fog kérni szándéklevél formájában az IMF-től. Több hitel kell? Az eddigi nyilatkozatokból valószínűsíthetőnél nagyobb IMF-csomagra lehet szüksége Romániának - ahogy arról már beszámolt a Privátbankár -, ugyanis az eddig elhangzott összegek legföljebb az idei év finanszírozási igényeit fedeznék, mondták kedden londoni feltörekvő piaci elemzők. A Cityben már korábban is volt olyan vélemény, hogy Romániának nagyobb IMF-hitelkeret kell, mint amilyet Magyarország kapott. Az IMF is kifogyott - de ki ad neki pénzt? Lehívhatjuk az EU-hitel második részét  IMF-hitel: a románok nem engednek az adókulcsból     MTI, Privátbankár

Súlyosabb a társadalmi válság, mint a gazdasági, évek óta erodálódik a jogállam, erősödik a rasszizmus, és gyengül a szolidaritás - mondta Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke kedden Budapesten. A liberálisok válasza erre az elesettek védelme: a szabadság és szolidaritás pártjának az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a szolidaritásra - mondta a liberális párt elnöke az Erőszak, radikalizmus, gyűlöletbeszéd című, a Republikon Intézet által szervezett konferencián. Halmai Gábor alkotmányjogász szerint 2006 óta tart Magyarországon a weimarizálódás. A hatóságoknak már akkor is közbe kellene avatkozniuk, ha az erőszak veszélye felmerül. A Magyar Gárda feloszlatásával kapcsolatban az alkotmányjogász kifejtette: nem elegendő, hogy egy elsőfokú bíró vette a bátorságot, és az őt ért fenyegetések dacára meghozta döntését. Ezt azonban nem követték más lépések, és a jogállam tűri, hogy ugyanez a szervezet tovább toborozza a tagokat. Mi nekünk a válság? Lelki összeomlás fenyegeti a társadalmat A gyűlöletbeszéddel kapcsolatban Halmai Gábor, mint az Alkotmánybíróság 1992-es döntésében részt vevő tanácsadó, azt hangsúlyozta: fontos liberális elv, hogy a véleményszabadság tartalmi alapon nem korlátozható, a jogállamot  fenyegető "körülmények alapján" azonban igen.  A körülmények pedig az elmúlt évtizedben jelentősen megváltoztak, és ennek a bírói ítéletekben tükröződnie kellene - vélekedett Halmai Gábor. Fleck Zoltán jogszociológus szerint csak abban lehet bízni, hogy egy olyan bírói hatalom, bírói kar alakul ki, amely ítéleteivel megteremti az alkotmány tekintélyét. "Az impotens  jogalkalmazót egyedül a bűnözés elleni háború politikája tudja leváltani" - tette hozzá a szakember, aki arra is felhívta  a figyelmet, hogy a szigorodó törvények szűkítik a bírói hatalom mérlegelési lehetőségeit. A háború a bűnözés ellen politikája  a nemzetközi tapasztalatok szerint általában nem korlátozódik a büntetőjogra, hanem áthatja az oktatás- és a szociálpolitikát is, célpontjai pedig az alacsony státuszú rétegek. Ez a politika nem csak jobboldalról jöhet, a másik oldalon is van rá hajlam, de  hosszú távon fenntartja a jelenlegi helyzetet, és növeli az áldozatokat. Lakner Zoltán politológus szerint a Jobbik parlamentbe kerülésének most kedvezőbbek a társadalmi és szervezeti feltételei mint korábban. Van "közönsége", és nem sújtja szervezeti megosztottság. A Gyurcsány-kormány népszerűtlensége belépőt adott a szélsőjobboldalnak a politikai "felvilágba" - vélekedett az elemző, aki szerint a rendszerváltás rendszere jutott válságba. Megtörni látszik az a közvélekedés, hogy kisebb megtorpanásokkal, de egyértelműen a Nyugat felé tartunk és fejlődünk. Ha pedig a jogállam nem működik, akkor vannak, akikben felmerül az önbíráskodás, ha túl sok a korrupció, akkor teret kaphatnak a purifikátorok. Karácsony Gergely közvéleménykutató is arra hívta fel a figyelmet, hogy az "őszödi jelenség", illetve az a benyomás, hogy Magyarország a régió éltanulójából sereghajtóvá lett,  "hihetetlenül keserű, rossz hangulatú, frusztrált közvéleményt" eredményezett. A radikális szélsőjobboldal szavazói egyébként nem a legelesettebb társadalmi rétegek közül kerülnek ki, erre a  szavazói csoportra inkább  az erős értelmiségi kulturális hagyományok jellemzőek - mondta Karácsony Gergely. A konferenciát szervező Republikon azt írja magáról egy kiadványában, hogy "pártpolitikailag független, de vállaltan a liberális értékeknek elkötelezett, piaci alapon működő politikai-kommunikációs intézet". Ki nyeri a válság-rallit? Egyet tippelhet Magyarország még mindig jó adós Gyurcsány: még 8-10 hónapot kell kibírnunk Bajnai: nem lesznek hozzánk hűtlenek a bankok MTI

Kissé csökkent az MNB kötvények értékesítése a keddi aukción, minimális mértékben mérséklődött a forgalomban lévő kötvények jó ideje rendkívül magas állománya. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 712,46 milliárd forint értékben adott el zéró kuponos kéthetes kötvényt, míg a múlt heti értékesítés 729,63 milliárd forint volt. A héten 766,50 milliárd forint, míg a múlt héten 715,73 milliárd forint értékben járt le kötvény. A jegybank kötvényeinek forgalomban lévő állománya így 1.442,09 milliárd forint, a múlt héten 1.496,13 milliárd forint  volt. A december eleje óta ezer milliárd forint felett alakuló állomány január 28-án érte el rekordszintjét, értéke akkor 1.788,63 milliárd forint volt. DKJ: hozamcsökkenéssel párosult az érdeklődés Hitelből vásárol vissza kötvényeket az ÁKK  Államkötvény: csökkenő hozamok és érdeklődés  MTI

Átszervezi tevékenységét, ennek keretében megszüntette a húskonzervek gyártását a Globus, egyebek mellett a gazdasági válság miatt kialakult romló gazdasági környezet, drasztikusan emelkedő költségek és a csökkenő kereslet miatt. A Globus közleményében indokként említi a forint gyenge árfolyamát is. A társaság már tárgyal a munka nélkül maradt dolgozók helyzetének rendezéséről a területileg illetékes munkaügyi központtal - közölte kedden az MTI-vel a cég, ugyanakkor konkrét lépésekről még nem tudtak beszámolni. A cég közlése szerint a szerkezetátalakítás miatt a társaság befejezi a húsalapú konzervtermékek gyártását és forgalmazását. Ez a tevékenység a Globus csoport forgalmának 20 százalékát adta. Az intézkedés a vállalat budapesti telephelyét érinti, ahol a termelés mellett a csoport központja is van. Az átszervezések után a cég a megmaradó két fő üzletágára, a mélyfagyasztott és zöldségkonzerv termékeire kíván fókuszálni. A csoport határozott szándéka, hogy ezen két termékcsoport esetében megőrizze és növelje a cég belföldi és export pozícióit a jövőben is. Az intézkedések nem érintik a Globus márkanév alatt forgalmazott különböző ételízesítőket és szószokat, amely termékcsoportokban a márkanév tulajdonosa az Unilever. A kizárólag magyar piacra termelő - mintegy 200 főt foglalkoztató -, budapesti húsfeldolgozó részleg hétfőtől befejezte tevékenységét. A csoport továbbra is budapesti telephelyéről látja el vállalatirányítási, kereskedelmi, értékesítői és marketing tevékenységét. A csoportszintű árbevétel 2007-ben 26,9 milliárd forint volt. A tavalyi forgalomról és az idei tervezett árbevételről a társaság nem tudott adatokat mondani. Az viszont jelezték, hogy 2007-ben a csoportnak 2 milliárd forintos vesztesége volt. Újabb multi húzta le a rolót: elbocsátások itthon Senkinek sem szóltak, hogy bezár a szörpgyár? Nagyon pesszimisták az európai cégek   Újabb elbocsátások Komáromban  Lehetetlenség állást találni  Megindult a leépítés Diósgyőrben Megtámogatják a bajba jutott vállalkozásokat  MTI

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 401,85 pontos, 3,90 százalékos csökkenéssel, 9.896,88 ponton zárt kedden. A Mol árfolyama 4,47 százalékkal 8.550 forintra esett, az OTP részvények ára 2,14 százalékkal 1.600 forintra csökkent. A részvénypiac forgalma 11,4 milliárd forint volt, a vezető részvények gyengültek az előző napi záráshoz képest. A délelőtti viszonylag mérsékelt gyengülés után délután az európai részvénypiacokon negatívba fordult a hangulat, és mindenhol fölerősödött az esés - mondta Dobár Péter, a CIB Bank elemzője. A BÉT ugyan alulteljesítő volt az európai tőzsdékhez képest, előző nap viszont az emelkedésben járt elöl - tette hozzá. A legnagyobb, közel öt százalékos esést a Richter szenvedte el, annak ellenére, hogy az euró/forint árfolyam délután ismét 300 forint fölé kapaszkodott, a papír forgalma azonban alacsony maradt - fejtette ki az elemző. Véleménye szerint az OTP és a Magyar Telekom relatíve jól teljesített a piac egészéhez képest, és a bankapapír piacán mérséklődött az eladói nyomás, amit jelez az elmúlt napokhoz képest alacsonyabb forgalom. A Mol árfolyama 400 forinttal, 4,47 százalékkal 8.550 forintra esett, 898,5 millió forintos forgalomban. Az OTP részvények ára 35 forinttal, 2,14 százalékkal 1.600 forintra csökkent, forgalmuk 7,5 milliárd forintot tett ki. A Magyar Telekom 17 forinttal, 3,21 százalékkal 513 forintra gyengült, forgalma 1,3 milliárd forint volt. A Richter papírok árfolyama 1.250 forinttal, 4,91 százalékkal 24.200 forintra csökkent, a részvények forgalma 1,6 milliárd forintot ért el. Az Egis 77,9 millió forintos forgalom mellett 450 forinttal, 4,07 százalékkal 10.600 forintra csökkent. A BUMIX 1.256,57 ponton zárt kedden, ez 32,21 pontos, 2,50 százalékos csökkenés a hétfői záráshoz viszonyítva. Nézze meg, hogyan zártak részvényei! Szép volt: a BUX behozta lemaradását MTI

A múlt heti ütemes csökkenés után e hét elején még tovább mérséklődött a magyar szuverén adósságra köthető határidős biztosítási ügyletek árjegyzése: a befektetői megítélés szerint enyhül a magyar államadósság kockázata

A Reformszövetség szerint nem elég csak a kiadásokat csökkenteni, az újraelosztás jelenlegi 50,5 százalékos szintjét 2013-ra 42,1 százalékra kellene lenyomni

A szlovák kormányfő felszólította országa diplomatáit és vállalkozóit, hogy védjék meg a szlovák állami vagyont.     - Nem akarok belemenni az összeesküvés-elméletekbe, de felvetődtek olyan gondolatok is, hogy a válságot bizonyos mértékben tudatosan elhúzzák azért, mert ez fantasztikus lehetőség a tulajdon újrafelosztására - mondta Robert Fico kedden Pozsonyban egy gazdasági konferencián. Fico szerint most olyan helyzet van, hogy úgy lehet "újraosztani" a vagyonokat, mint a kilencvenes években. - A tulajdonosi jogok újrafelosztásának hatalmas esélyei elsősorban azzal nyílnak meg, hogy számos cég csődbe megy, és a pénzintézetek olcsón megszerezhetik őket, a pénzintézeteken keresztül pedig további és további tulajdonosok. Ezért különösen ügyelnünk kell a nemzeti érdekekre a legfontosabb szlovák vállalatokban, nehogy az történjék, hogy a Szlovák Köztársaság stratégiai tulajdonát a stratégiai jelentőségű cégekben azzal veszélyeztessék, hogy spekulálni fognak a tulajdonosi jogokkal - fejtette ki a kormányfő.  Robert Fico attól tart, hogy a nemzetközi gazdasági válságnak újabb hullámai is lesznek még. - Attól tartok, nem zúdul-e ránk a pénzügyi válság második vagy harmadik hulláma is. Például a hitelkártyák képében vagy más pénzügyi termékek formájában, amelyek még nem mutatkoznak a pénzügyi és a gazdasági szektorban - jegyezte meg.  Szerinte a kormány éppen ezért is csak nagyon "óvatosan" kíván pénzt pumpálni a gazdaságba. Jelenleg csak az épületek hőszigetelésének javítását fogja támogatni. Ezt a témát csütörtökön vitatja meg a gazdasági válságtanács. A szlovák kormányfő határozottan elutasította azokat a javaslatokat, hogy csökkenteni kellene a nemzeti pénzügyi piacok feletti hazai ellenőrzést. - Az Európai Unióban olyan tendencia erősödik, hogy nemzetek feletti banki ellenőrzést kell bevezetni, meg kell szüntetni a nemzeti ellenőrzéseket. Ezt nem engedhetjük meg. Egyebek között azért is, mert a szlovákiai bankok leánybankok, és nem veszíthetjük el az ellenőrzést afölött, hogyan fognak ezek a leánybankok viselkedni - húzta alá Fico. Megjegyezte: eddig nincs olyan értesülése, hogy az anyabankok a szlovák leánybankok kárára próbálták volna megoldani gondjaikat. Úgy vélte: a nemzeti ellenőrzést a bankszektor felett nem gyengíteni, hanem erősíteni kell. Cégautóadó: létezik kiskapu Hihetetlen: Magyarország lett az olcsó szomszéd   Irigykedhetnénk a szlovák visszaesésre  Ránk vetik magukat a spekulánsok, ha különcködünk  MTI

A legtöbb internetező természetesnek veszi, hogy a neten olcsóbban vásárolhat a webáruházakban. A kényelem és gyorsaság mellé kockázat is társulhat azonban

Mennyiben érinti a kis- és közép-vállalkozások tőketranzakciót a források beszűkülése? Erről kérdeztük Alpek Istvánt, az AD Capital Kft. ügyvezetőjét (x)

A Reformszövetség programja a lehetőség programja, a kormányé a félelemé, a pedig Fidesznek nincsen - mondta keddi parlamenti sajtótájékoztatóján Kóka János. Az SZDSZ azért terjesztette be a parlamentnek a Reformszövetség programját, mert véleményük szerint jelenleg ez az egyetlen komplex javaslatcsomag, amely képes kiutat mutatni Magyarország gazdasági nehézségeiből - mondta a politikus. A liberálisok frakcióvezetője hozzátette: a program hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország elkerülje a gazdasági összeomlást, segítségével csökkenthetőek az adók, az államadósság, és kimenthető az ország az adósságspirálból. Ehhez az állam kiadásainak csökkentésére van szükség. Az SZDSZ úgy véli, hogy a működési kiadásokat kell visszafogni - mondta. Megjegyezte, hogy az állam ma több mint kilencezer feladatot lát el, és ezek közül nagyon sokat felesleges háttérintézmények egymással párhuzamosan végeznek el. Kóka János elmondta, hogy az SZDSZ és az MDF, valamint az MSZP és a Fidesz felelősségéről is beszélt a parlamentben, mert úgy tűnik, hogy a két nagy párt "összekapaszkodva, halálos ölelésben (...) mélybe rántaná Magyarországot, mert semmivel nem tudnak együtt élni, ami valódi változást eredményezne". A frakcióvezető szerint a szocialista politikusok arról beszéltek, hogy mit és miért nem lehet megoldani, illetve elmondták, hogy a Reformszövetség programja társadalmilag vállalhatatlan, ezért ki kellene szedni belőle az "eladható" elemeket. A politikus viszont úgy látja, a javaslatok így alkotnak teljes egészet, azokat nem lehet kimazsolázni. A Fideszről azt mondta, hogy a párt "kaméleonpolitikája" újabb állomásának vagyunk tanúi: az ellenzéki párt korábban liberálisból jobboldalivá vált, most pedig úgy tűnik, hogy az üresen maradó baloldali, szélsőbaloldali mezőt akarja elfoglalni. Kóka János kitért arra is, hogy az Országgyűlés költségvetési bizottsága kedden tárgyalja az általa plafontörvény 2-nek nevezett javaslatot. A javaslat a tavaly novemberben elfogadott plafontörvényt egészítené ki azzal, hogy az állam kiadásait ebben az évben 355 milliárd forinttal kell csökkenteni, a jövő évtől pedig a kormánynak olyan költségvetési javaslatot kell benyújtania, amely minden esztendőben kettő-kettő százalékkal csökkenti a jövedelem-újraelosztás, illetve az államadósság szintjét. Az SZDSZ elvenné a 13. havi bért   Parlament: bizottsági igen a Reformszövetségnek  Kóka keményen beszólt a kormánynak MTI

A Gazprom a meghívás ellenére nem száll be a Nabucco gázvezeték-vállalkozásba, mondta az orosz energiakonszern vezérigazgató-helyettese, Alekszandr Medvegyev. Egy keddi orosz televíziós műsorban Medvegyev arról beszélt, hogy Oroszország számára a Déli Áramlat vezeték elsőséget élvez. - A Nabuccóval ellentétben a Déli Áramlat megvalósításához mindenünk megvan: a gáz, a piac és a komplikált beruházások megvalósításához szükséges tapasztalat - magyarázta Medvegyev. Ugyanakkor a Nabucco-konzorcium egyik tagjánál, az osztrák OMV-nél nem tudnak arról, hogy a Gazprom meghívást kapott volna a Nabuccóban való részvételre. - A Gazprom nem kérték fel a részvételre, ilyen meghívást a Gazprom a konzorciumtól sem kapott -mondta kedden Christian Dolezal Nabucco-szóvivő. Hozzátette: gázszállítóként bármikor szívesen látják a Gazpromot. Medvegyev meggyőződése szerint Európának 2020-ban a jelenleginél 100 milliárd köbméterrel több földgázra lesz szükséges, és még ha az Északi Áramlat, a Déli Áramlat és a Nabucco is megvalósul, akkor is nagyobb lesz a kereslet a kínálatnál. Fordulat: nem kell a Nabucco, se a Déli Áramlat?   Közös gáztárolót épít a Mol és a Gazprom Gazprom-bravúr: magasabb bevétel  MTI

A fizetésképtelenné vált Märklin modellvasút- és játékgyár összesen 400 munkatársától válik meg, ebből 180-tól a győri üzemben, a többitől a cég főhadiszállásán, a németországi Göppingenben. A vállalatot átmenetileg irányító csődbiztos keddi tájékoztatása szerint Magyarországon elsősorban az alkalmi és a határozott idejű szerződéssel dolgozókat érinti a leépítés. A göppingeni gyárban 651-en, Győrben 520-an dolgoznak. Michael Pluta csődbiztos kedden a németországi üzemben tartott munkásgyűlésen elmondta, az elbocsátandó németországi munkatársak átigazolhatnak egy transzfervállalathoz, amely fél évig biztosítja számukra az átképzést. Ezalatt nettó bérük 80 százalékát kapják. A cég nürnbergi gyárát bezárják, a jelenleg 58 dolgozóból hetet a göppingeni üzemben foglalkoztatnak tovább tartósan, és tíz munkatársnak ajánlottak fel határozott idejű szerződést.  Az intézkedéstől azt remélik, hogy a táraság az idén legalább nullszaldós legyen, miután tavaly 121 millió eurós bevétel után 21 millió eurós vesztesége volt. Jövőre már 2,5 millió eurós nyereséget vár a csődbiztos. A nagy múltú játékgyár februárban kért csődvédelmet. Eddig 110 potenciális kérője akadt, de még senki nem vitte el. Pluta szerint hét-tizenkét reális érdeklődő van a Märklin megvásárlására. Mindamellett a csődbiztos mindenkivel tárgyalni fog, aki 100 millió euróval be tud társulni a vállalatba, és megbízható koncepcióval áll elő. Senkinek sem szóltak, hogy bezár a szörpgyár? Nagyon pesszimisták az európai cégek   Újabb elbocsátások Komáromban  Lehetetlenség állást találni  Megindult a leépítés Diósgyőrben Megtámogatják a bajba jutott vállalkozásokat  Az első és a legegyszerűbb: kirúgni az embereket  MTI

A Generali Alapkezelő elemzése szerint hosszú távon gondolkodva alulértékeltnek látszanak a hazai részvények. A telekom-szektor jó befektetésnek tűnik

A nemzetközi gazdasági válság rövid távú kedvezőtlen hatásai ellenére középtávon viszonylag pozitívak az Európai Unió kilátásai a mezőgazdaság területén - állapította meg az Európai Bizottság a 2015-ig várható fejleményekről készített tanulmányában. Az ágazatban a kiemelkedően jónak tartott 2007-hez képest például 2015-re uniós szinten 7,5 százalékkal nő a reáljövedelem, sőt a legutóbb csatlakozott 12 országban 49,8 százalékkal - jósolja a Brüsszelben kedden közzétett jelentés. Az uniós végrehajtó testület ugyanakkor azt is kiemelte, hogy a nemzetközi gazdasági helyzet, a piaci fejlemények, a technológiai fejlődés, valamint a jövendő éghajlati feltételek nehezen jósolható változásai miatt az előrejelzést számos bizonytalansági tényező nehezíti. A jelentés szerint a mezőgazdaság ugyan általában ellenállóbb a gazdasági válsággal szemben más ágazatoknál, de a jelenlegi krízisnek rövid távon minden bizonnyal jelentős hatásai lesznek a kereslet változására és a bevételek alakulására is. A csökkenő vásárlóerő miatt idén - és talán még tovább is - egyes ágazatokban (például a hús- vagy a tejágazatban) a kereslet visszaesése várható, másutt viszont ezzel párhuzamosan növekedésre kell számítani. A pénzügyi előrejelzések nyomán az agrárjelentés idén még 1,8 százalékos gazdasági visszaeséssel számol, de jövőre már 0,5 százalékos emelkedésre számít uniós szinten. Az egyes szektorokat vizsgálva Brüsszel azt állapította meg, hogy a gabonaágazatban rövid távon korlátozott keresletemelkedés várható, de középtávon viszonylag kiegyensúlyozott piaci viszonyok jöhetnek létre a jelenlegi (megreformált) uniós agrárpolitika folytatása mellett. A húspiacon a kereslet már tavaly is csökkent, s idén várhatóan tovább esik, később azonban elsősorban a baromfi- és a sertéspiacon növekedés várható, amely 2015-re összességében eléri a 2,1 százalékot a vizsgált időszak elejéhez képest. A tejtermékeknél szintén fokozatos magához térés követi majd a rövid távú keresletcsökkentést - vélte a brüsszeli bizottság. Mezőgazdaság: haramdával zuhantak a termelői árak  Érkeznek a milliárdok a gazdákhoz A gabonafélék csak jövőre drágulnak  MTI

Februárban erőteljesen tovább lassult a termelői árak növekedése az Egyesült Államokban: 0,1 százalékra a januári 0,8 százalékról. Az élelmiszer és energiaárak nélkül számolt termelői maginfláció februárban 0,2 százalék volt. Az elemzők 0,4 százalékos emelkedést vártak a termelői árakban. Az egy évvel korábbihoz képest a termelői árak 1,3 százalékkal csökkentek, ez 2002 szeptembere óta a legnagyobb éves csökkenés. Az energia termelői ára csupán 1,3 százalékkal emelkedett februárban a januári 3,7 százalék után, az élelmiszereké viszont 1,6 százalékkal csökkent a januári 0,4 százalékos esést követően. Mezőgazdaság: haramdával zuhantak a termelői árak Rossz előjel: az ipar még mélyebbre rántja a GDP-t   Tovább kúsznak felfelé az ipari termelői árak   MTI

Országszerte összesen 44.900 hektár mezőgazdasági területet borít belvíz jelenleg, ez a szokásosnál valamivel nagyobb ugyan, de nem éri el a teljes megművelt terület 1 százalékát - mondta Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára kedden, kormányszóvivői tájékoztatón. Az államtitkár hozzátette: további kétszer ekkora területen pedig a gazdák azért nem tudnak dolgozni, mert annyira felázott a talaj, hogy még nem lehet rámenni. Gőgös Zoltán kitért a kárenyhítési rendszer módosulására, amelyben már benne van az aszály és a fagykár mellett a belvíz és az árvíz okozta kár enyhítésének lehetősége is. Változás az is, hogy a korábbi évi 400-500 millió forint helyett jelenleg évente mintegy ötmilliárd forint áll rendelkezésre a kárenyhítésre. Egyre rosszabb a belvízhelyzet MTI

Sólyom László köztársasági elnök romániai látogatása a Magyarország és Románia közötti stratégiai együttműködés fontos eleme, amely erősíti a partneri viszonyt, ennek megkérdőjelezése a kapcsolatok fejlesztése ellen hat, ezért elfogadhatatlan - olvasható a Külügyminisztérium nyilatkozatában, amelyet kedden juttattak el az MTI-hez. "Sólyom László köztársasági elnök romániai látogatása a két EU-partner és NATO-szövetséges, Magyarország és Románia közötti stratégiai együttműködés fontos eleme, amely nem gátolja, hanem erősíti a partneri viszonyt. E szándék megkérdőjelezése a partnerségi kapcsolatok fejlesztése ellen hat, ezért elfogadhatatlan" - áll a nyilatkozatban. Mint írták, az eredetileg március 15-ére tervezett látogatás megszervezését veszélyeztette, hogy a román fél érvénytelenítette a korábban kiadott berepülési engedélyt, dacára annak, hogy a látogatásra vonatkozó hivatalos értesítést a magyar fél időben és a megfelelő formában átadta a román Külügyminisztériumban, technikai együttműködést kérve a román féltől.  Az államfő útjának kezelése "nem illeszkedik az utóbbi időben jól fejlődő magyar-román kétoldalú kapcsolatok szelleméhez" - olvasható a közleményben, ugyanakkor a Külügyminisztérium "nyugtázza, hogy a román rendőrség végül közreműködött az elnöki gépkocsi konvoj akadálytalan haladásának biztosításában". A nyilatkozat szerint a Külügyminisztérium örömmel állapítja meg, hogy 2009. március 14-én méltóságteljesen, ünnepi hangulatban, rendzavarás nélkül zajlott le a romániai magyarság Sólyom Lászlónak, a Magyar Köztársaság elnökének részvételével rendezett megemlékezése az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulójáról. Magyarország határozott szándéka a két ország közötti kapcsolatok további fejlesztése, s az év második felére tervezett 5. magyar-román együttes kormányülés hatékony előkészítése. Sólyom átlépte a határt! FAZ: Sólyom nem az ország nagypapája  MTI

Veszteséget szenvedett el tavaly a jelentős magyarországi érdekeltségekkel is rendelkező osztrák Wienerberger téglaipari csoport, mert a válság megbénította az építőipart. A vállalat az idén további romlásra számít, elsősorban a növekedés korábbi fő hajtóerejének számító Kelet-Európában várható bizonytalanság miatt. A társaság bevétele tavaly 2 százalékkal 2,4 milliárd euróra, az üzemi eredmény 32 százalékkal 239,8 millióra, az adózott eredmény 65 százalékkal 103,3 millió euróra  csökkent. Ez azt jelenti, hogy a részvényarányos nyereség 77 százalékkal esett vissza 81 eurocentre. A társaság likviditásának biztosítása végett a tavalyi évre nem fizetnek osztalékot a társaságnál, 2007-ben 1,45 eurót kaptak részvényenként a tulajdonosok. Az idei évet "különösen nehéznek és kihívásokkal teli" esztendőnek minősítette a cég vezetése a válság miatt, elsősorban a kelet-európai országokban bizonytalanok a kilátások. Az első negyedben a társaság "nyilvánvaló visszaesést" vár az eredményekben, mindamellett az első három hónap még nem tükrözi híven a helyzetet, ezért május előtt nem vállalkoznak pontosabb előrejelzésre. Wolfgang Reithofer vezérigazgató szerint különbséget kell tenni a kelet-európai régió országai között. A régió szolgáltatta 2008 utolsó negyedében a vállalati bevételek 35 százalékát. Mint mondta, Bulgáriában, Csehországban, Lengyelországban, Szlovákiában és a dél-európai országokban sokkal kisebb a visszaesés, mint Magyarországon, Romániában, Oroszországban és Ukrajnában, ahol kedvezőtlenebbek a kilátások. Megteltek a kikötők az eladatlan autókkal  53 forintos osztalékot javasol az Állami Nyomda Öt részvényt is kikosaraznak Osztalékos klubba kapott meghívót a Mol és a Telekom MTI

A nemzetközi befektetők érezhetően átárazták a Magyarországhoz kapcsolódó rizikó faktorokat. A svájci 3 hónapos Libor csökkenésével párhuzamosan a magyar országkockázat drasztikusan megugrott. De miért nem csökkennek a frank hitelkamatok, ha kamatot vágnak Svájcban?

Már tíz évvel ezelőtt el kellett volna kezdeni a kampányt a piacok globális szintű, felelősségteljesebb szabályozásáért, mondta kedden Londonban megjelent nyilatkozatában a brit kormányfő

Mintegy másfél hete, indoklás nélkül nem engedik be a dolgozókat a Zala megyei Pölöskén a Bognár Szörp Kft. telepére, a cég sorsáról senki nem ad információt

Magas érdeklődés mellett 80 bázisponttal 9,98 százalékra csökkent a 3 hónapos diszkont kincstárjegy hozama az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) keddi aukcióján. Az ÁKK az megelőző aukciókéval megegyező összegben, 40 milliárd forint értékben hirdetett meg 3 hónapos diszkont kincstárjegyet jegyzésre. Az elsődleges forgalmazók 118 (múlt héten 121, két hete 133) ajánlatot nyújtottak be 160,147 (múlt héten 111,259, két hete 135,096) milliárd forint értékben. A benyújtott és elfogadott ajánlatok aránya (bid-to-cover)  3,27 lett az előző aukció 2,76-os és a két héttel korábbi aukció 3,37-es mutatója után. Az ÁKK 69 ajánlatot fogadott el a meghirdetett 40 milliárd forintnál magasabb, 50 milliárd forint értékben. Az előző két aukción a meghirdetett 40 milliárd forint, a korábbi aukciókon viszont csupán 30 milliárd forint értékben fogadtak be ajánlatokat. A teljes kibocsátás 65 milliárd forint lett, szemben az előző két alkalommal kibocsátott 52 milliárddal. A megelőző négy alkalommal 39 milliárd forint volt a kibocsátás. Az aukción 9,98 százalékos átlaghozam alakult ki, 80 bázisponttal alacsonyabb az előző értékesítés 10,78 százalékos átlaghozamánál. A korábbi aukciók átlaghozamai sorrendben 9,20 százalék, 9,40 százalék, 8,75 százalék, 8,88 százalék, 9,14 százalék, 9,73 százalék, 10,75 százalék, 10,86 és 10,79 százalék voltak. Az aukción elért legmagasabb hozam 10,00 százalék, a legalacsonyabb 9,82 százalék volt. Hitelből vásárol vissza kötvényeket az ÁKK  Államkötvény: csökkenő hozamok és érdeklődés  MTI

Borúlátóan ítélik meg a német gazdaság kilátását vezető német gazdaságkutató intézetek. Az IWH kedden azt közölte, hogy a várakozása szerint idén 4,8 százalékkal csökken a német hazai össztermék. A gazdaságkutató korábban jóval kisebb, 1,9 százalékos zsugorodást becsült. A hallei székhelyű intézet szerint a globális kereskedelem hanyatlása nagyobb az eddig vártnál, ami komolyan sújtja Németország exporttól függő gazdaságát. Egy másik gazdaságkutató intézet, a DIW szerint a folyó negyedévben a német GDP 2,2 százalékkal csökken. A tavalyi utolsó negyedévben a GDP 2,1 százalékkal hanyatlott hivatalos adat szerint. A berlini intézet előrejelzése szerint az idei első negyedben az ipari szektorban a visszaesés közel 8,5 százalékos lehet. Az adat nem tartalmazza az építőipar várt teljesítményét. Sötét jövőt várnak a csúcsvezetők "90 óta nem volt ilyen rosz negyedévük a németeknek   Nagy zakó vár Németországra   MTI

Magyarországnak elsőként az egyenlő feltételeken alapuló, tisztességes verseny lehetőségét kell megteremtenie a gazdasági válság hatásainak enyhítése érdekében - mondta Kóka János (SZDSZ) expozéjában, a Reformszövetség elképzeléseit tartalmazó országgyűlési határozati javaslat általános vitájának kezdetén az Országgyűlésben. A szabad demokrata frakcióvezető kiforrott koncepciónak nevezte a Reformszövetség elképzeléseit, amelyek szerinte képesek a liberális, versenyen alapuló piacgazdaság megteremtésére. Kóka János szerint a társadalom súlyos árat fizet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök "toporgásáért". Hangsúlyozta: a jelenlegi helyzetben egyetlen politikai erőnek sem lehet érdeke a passzivitás, "egy államcsőddel senki sem nyerhet". Keller László pénzügyi államtitkár szerint az SZDSZ által benyújtott válságkezelő országgyűlési határozati javaslat irányvonalaiban jelentős mértékben megegyezik a kormány elmúlt hetekben bejelentett adó- és kiadáscsökkentő intézkedéseivel. A kormány képviselője ugyanakkor számos javaslatot szükségtelennek, illetve károsnak nevezett. Keller László kiemelte: a gazdasági válság hatásainak enyhítésére hozott intézkedések során el kell kerülni a gazdasági stabilitás ellen ható intézkedéseket. A Fidesz szerint politikailag, közgazdaságilag és erkölcsileg is kifogásolható az SZDSZ által benyújtott, a Reformszövetség válságkezelő javaslatait tartalmazó országgyűlési határozati javaslat - mondta Matolcsy György. Politikai értelemben az előterjesztés komolytalan, alaptalan, a demokráciát gyengítő elképzelés - közölte a fideszes képviselő. Matolcsy György szerint a szabad demokraták kormányprogramot terjesztettek elő, miközben nincsenek kormányon, és nem akarnak előre hozott választást. Úgy vélte, politikailag nagyon kétséges vállalkozásról van szó, mivel előre hozott választás, vagyis demokratikus felhatalmazás nélkül kívánnak megszorító csomagot keresztülvinni a parlamenten. Matolcsy György ennél is súlyosabb indoknak nevezte, hogy az SZDSZ nem felel meg az erkölcsi mércének. Mint mondta, a javaslatot beterjesztő SZDSZ-nek komoly felelőssége van a magyar gazdaság tönkretételében 2002 után. Közölte: a liberálisok kormánypártként ténylegesen és aktívan részt vettek abban, hogy Magyarország eladósodott, többször is elcsúsztatta az euró bevezetését, romlott az egyensúly és megszűnt a növekedés. Az SZDSZ elvenné a 13. havi bért  Kormányt buktatna az MDF Kóka keményen beszólt a kormánynak MTI

A mostani globális válság példa és precedens nélküli, a rendszer működése maga vezetett ehhez a helyzethez, annak rosszabbik arculata vált valóságossá - összegezte elemzésében Kiss Endre filozófus