Reformszövetség: legyen vége az osztogatásnak

A gazdasági növekedés beindításához csökkenteni kell az állami kiadásokat és a költségvetési újraelosztást, ezért javasolja a Reformszövetség, hogy a GDP arányos állami újraelosztás jelenlegi 50,5 százalékos szintje 2013-ra 42,1 százalékra zsugorodjék - mondta kedden az MTI kérdésére Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója.

A Reformszövetség megbízásából készült Kopint-Tárki tanulmány szerint  a javaslatcsomag  növekedési hatása 2009-2010-ben  semleges, 2011-től enyhén pozitív, 2013-tól pedig 1,5 százalékos többletnövekedést gerjeszt - magyarázta Palócz Éva. A kutatót ezért meglepte, hogy az MTI által hétfőn közölt kormányzati számítás úgy értékeli, mintha a Reformszövetség csomagja  nyomán a gazdasági növekedés idén és jövőre 0,5-0,5 százalékponttal, 2011-ben pedig egy százalékponttal lassulna.

A kormányzati anyag valószínűleg nem számol azzal, hogy a Reformszövetség javaslatainak bevezetésével jelentősen javulhat a magyar gazdaságpolitika hitelessége, emelkedik az ország növekedési potenciálja és ezáltal tőkevonzó képessége, csökkenhet a külföldi adósságok után fizetendő kamatfelár - érvelt a Kopint-Tárki vezérigazgatója. Hozzátette azt is, hogy a Reformszövetség nevében csütörtökön konzultációt folytat a Pénzügyminisztériumban.

A GDP idei alakulása, pontosabban annak a várt 3,5 százaléknál nagyobb visszaesése "elviheti" a Reformszövetség idei évre kalkulált 355 milliárdos kiadáscsökkentési csomagjából azt a részt, amelyet nem a költségvetés lyukainak betömésére, hanem az adócsökkentés ellensúlyozására épült be - magyarázta a kutató. A Reformszövetség úgy számolt, hogy a kiadáscsökkentésből 210 milliárdot visz el a költségvetés befoltozása és megközelítőleg 140-150 milliárd marad  az adócsökkentésre.  Ha a gazdasági visszaesés nagyobb lesz, akkor több kell az előbbi tételre és kevesebb jut az adócsökkentésre - tette hozzá.  

Közgazdaságilag nehezen értelmezhető az a kormányzati bírálat is, hogy a Reformszövetség javaslatai nyomán a következő három évben összességében mintegy 0,7-0,8 százalékponttal magasabb lenne az infláció - mondta Palócz Éva. Véleménye szerint, ha az állam által elköltött összeg kisebb, a vállalkozásoknál illetve a lakosságnál hagyott összeg pedig nagyobb lesz, de  a kettő lényegében kiegyenlíti egymást, akkor az összkereslet nem változik, azaz inflációs hatás nulla.

A kutató arra is felhívta a figyelmet, hogy az idő múlásával a Reformszövetség javaslatainak egy-egy elemét idén már nem lehet megvalósítani, példaként említette az ingatlanadót, amely félév alatt 30 milliárd forintot, egy év alatt 60 milliárd forint adóbevételt hozhatna.

Sötét jóslat: óriási zuhanás előtt az ország?  
Háborog az MSZOSZ a kormány tervei miatt
Kóka: a kormány programja a félelemé
Parlament: bizottsági igen a Reformszövetségnek 
Hiteles vezetők és egy program kellene
Ezúttal nem elég a piaci öntisztulás

MTI