A társadalmi krízis nagyobb, mint a gazdasági?

Súlyosabb a társadalmi válság, mint a gazdasági, évek óta erodálódik a jogállam, erősödik a rasszizmus, és gyengül a szolidaritás - mondta Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke kedden Budapesten.

A liberálisok válasza erre az elesettek védelme: a szabadság és szolidaritás pártjának az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a szolidaritásra - mondta a liberális párt elnöke az Erőszak, radikalizmus, gyűlöletbeszéd című, a Republikon Intézet által szervezett konferencián. Halmai Gábor alkotmányjogász szerint 2006 óta tart Magyarországon a weimarizálódás. A hatóságoknak már akkor is közbe kellene avatkozniuk, ha az erőszak veszélye felmerül. A Magyar Gárda feloszlatásával kapcsolatban az alkotmányjogász kifejtette: nem elegendő, hogy egy elsőfokú bíró vette a bátorságot, és az őt ért fenyegetések dacára meghozta döntését. Ezt azonban nem követték más lépések, és a jogállam tűri, hogy ugyanez a szervezet tovább toborozza a tagokat.

Mi nekünk a válság? Lelki összeomlás fenyegeti a társadalmat

A gyűlöletbeszéddel kapcsolatban Halmai Gábor, mint az Alkotmánybíróság 1992-es döntésében részt vevő tanácsadó, azt hangsúlyozta: fontos liberális elv, hogy a véleményszabadság tartalmi alapon nem korlátozható, a jogállamot  fenyegető "körülmények alapján" azonban igen.  A körülmények pedig az elmúlt évtizedben jelentősen megváltoztak, és ennek a bírói ítéletekben tükröződnie kellene - vélekedett Halmai Gábor.

Fleck Zoltán jogszociológus szerint csak abban lehet bízni, hogy egy olyan bírói hatalom, bírói kar alakul ki, amely ítéleteivel megteremti az alkotmány tekintélyét. "Az impotens  jogalkalmazót egyedül a bűnözés elleni háború politikája tudja leváltani" - tette hozzá a szakember, aki arra is felhívta  a figyelmet, hogy a szigorodó törvények szűkítik a bírói hatalom mérlegelési lehetőségeit. A háború a bűnözés ellen politikája  a nemzetközi tapasztalatok szerint általában nem korlátozódik a büntetőjogra, hanem áthatja az oktatás- és a szociálpolitikát is, célpontjai pedig az alacsony státuszú rétegek.

Ez a politika nem csak jobboldalról jöhet, a másik oldalon is van rá hajlam, de  hosszú távon fenntartja a jelenlegi helyzetet, és növeli az áldozatokat. Lakner Zoltán politológus szerint a Jobbik parlamentbe kerülésének most kedvezőbbek a társadalmi és szervezeti feltételei mint korábban. Van "közönsége", és nem sújtja szervezeti megosztottság.

A Gyurcsány-kormány népszerűtlensége belépőt adott a szélsőjobboldalnak a politikai "felvilágba" - vélekedett az elemző, aki szerint a rendszerváltás rendszere jutott válságba. Megtörni látszik az a közvélekedés, hogy kisebb megtorpanásokkal, de egyértelműen a Nyugat felé tartunk és fejlődünk. Ha pedig a jogállam nem működik, akkor vannak, akikben felmerül az önbíráskodás, ha túl sok a korrupció, akkor teret kaphatnak a purifikátorok.

Karácsony Gergely közvéleménykutató is arra hívta fel a figyelmet, hogy az "őszödi jelenség", illetve az a benyomás, hogy Magyarország a régió éltanulójából sereghajtóvá lett,  "hihetetlenül keserű, rossz hangulatú, frusztrált közvéleményt" eredményezett. A radikális szélsőjobboldal szavazói egyébként nem a legelesettebb társadalmi rétegek közül kerülnek ki, erre a  szavazói csoportra inkább  az erős értelmiségi kulturális hagyományok jellemzőek - mondta Karácsony Gergely. A konferenciát szervező Republikon azt írja magáról egy kiadványában, hogy "pártpolitikailag független, de vállaltan a liberális értékeknek elkötelezett, piaci alapon működő politikai-kommunikációs intézet".


Ki nyeri a válság-rallit? Egyet tippelhet
Magyarország még mindig jó adós
Gyurcsány: még 8-10 hónapot kell kibírnunk
Bajnai: nem lesznek hozzánk hűtlenek a bankok

MTI