A diákokból süt az előítélet
Fokozottan előítéletesek a középiskolások és a felsőoktatásban tanuló hallgatók a teljes lakosság átlagához képest, állapítják meg a hazai értékszociológiai kutatások. Ennek egyik fő oka a tájékozatlanság és a valós ismeretek hiánya. A tudatlanság csökkentése és a téves beidegződések feloldása érdekében a tanárképzésben és az oktatási rendszerben is szemléletváltásra lenne szükség – hangsúlyozták a szakértők a Budapesti Gazdasági Főiskola roma oktatási konferenciájának sajtóbeszélgetésén.
Az előítéletesség csökkentéséért rendkívül sokat tehetnének a pedagógusok, ha megfelelő ismereteik lennének a romák történelmével és kulturális jellegzetességeikkel kapcsolatban, tette hozzá Horn Miklós, a BGF KVIK dékáni tanácsadója, a Pedagógiai Intézeti tanszék oktatója. „Az ismeretek hiánya egyrészt hajlamossá teszik őket is az előítéletes gondolkodásra, de ami még rosszabb, ez a hiány sok esetben meggátolja őket abban is, hogy sikeresen tanítsanak roma fiatalokat” – magyarázta a szakértő. „Hogy csak egy példát említsek: a roma 14-15 éves fiatalok sok tekintetben már felnőttnek számítanak a családi környezetükben, így érthetően nehezen fogadják el a poroszos, hierarchikus rendre épülő oktatási rendszertől, és a pedagógustól, hogy az iskolában gyerekeknek tekintse őket. Abban az esetben fogadják el a pedagógust, ha az tisztában van ezzel a kulturális jellegzetességgel, és képes - félretéve korábbi beidegződéseit - ezt figyelembe véve oktatni őket.”
Horn Miklós szerint igazi, hosszútávú, össztársadalmi megoldást kizárólag az jelenthet, ha a felnövő generációk már egy új, strukturálisan átalakított oktatási rendszerben tanulnak, melyben valós, az életben jól hasznosítható ismeretekhez, szakképzettséghez jutnak. „Roma rendőrökre, pedagógusokra, újságírókra és orvosokra van szükségünk” – mondja a szakértő. – „A pozitív diszkrimináció az egyik lehetősége annak, hogy olyan valós roma középosztály alakuljon ki hazánkban, mely maga cáfolhat meg minden, ma még meglévő előítéletet mindkét oldalon.”
Az önkormányzatok is várják a roma diplomásokat
Soros: a romák isszák meg a gazdasági válság levét
Az előítéletesség csökkentéséért rendkívül sokat tehetnének a pedagógusok, ha megfelelő ismereteik lennének a romák történelmével és kulturális jellegzetességeikkel kapcsolatban, tette hozzá Horn Miklós, a BGF KVIK dékáni tanácsadója, a Pedagógiai Intézeti tanszék oktatója. „Az ismeretek hiánya egyrészt hajlamossá teszik őket is az előítéletes gondolkodásra, de ami még rosszabb, ez a hiány sok esetben meggátolja őket abban is, hogy sikeresen tanítsanak roma fiatalokat” – magyarázta a szakértő. „Hogy csak egy példát említsek: a roma 14-15 éves fiatalok sok tekintetben már felnőttnek számítanak a családi környezetükben, így érthetően nehezen fogadják el a poroszos, hierarchikus rendre épülő oktatási rendszertől, és a pedagógustól, hogy az iskolában gyerekeknek tekintse őket. Abban az esetben fogadják el a pedagógust, ha az tisztában van ezzel a kulturális jellegzetességgel, és képes - félretéve korábbi beidegződéseit - ezt figyelembe véve oktatni őket.”
Horn Miklós szerint igazi, hosszútávú, össztársadalmi megoldást kizárólag az jelenthet, ha a felnövő generációk már egy új, strukturálisan átalakított oktatási rendszerben tanulnak, melyben valós, az életben jól hasznosítható ismeretekhez, szakképzettséghez jutnak. „Roma rendőrökre, pedagógusokra, újságírókra és orvosokra van szükségünk” – mondja a szakértő. – „A pozitív diszkrimináció az egyik lehetősége annak, hogy olyan valós roma középosztály alakuljon ki hazánkban, mely maga cáfolhat meg minden, ma még meglévő előítéletet mindkét oldalon.”
Az önkormányzatok is várják a roma diplomásokat
Soros: a romák isszák meg a gazdasági válság levét
Privátbankár
Átalakítja a személyes értékesítési hálózatát a Kincstár. 
