.jpg)
A szezonálisan kiigazított adatok alapján az előző negyedévhez viszonyítva 1,2 százalékkal mérséklődött a magyar GDP. A KSH előzetes becslése 2008. IV. negyedévére éves összehasonlításban, a naptárhatásoktól kiszűrve még 2,1 százalékos csökkenésről szólt. A gyorsbecsléshez képest mutatkozó eltérést elsősorban a pénzügyi közvetítés ágazat teljesítményére vonatkozó újonnan rendelkezésre álló adatoknak az előre becsültnél jelentősen kisebb értéke okozta a jelentés szerint.
A statisztikai hivatal felülvizsgálta a második negyedévi GDP-t, aminek alapján már akkor visszaesés mutatkozott a magyar gazdaságban: az éves összehasonlításban 0,4 százalék növekedés helyett 0,1 százalék volt a csökkenés. Így a recesszió a harmadik negyedévben elkezdődött, miután két egymást követő negyedévben csökkenés mutatkozott a magyar GDP-ben.
A múlt év egészében a magyar gazdaság teljesítménye 0,5 százalékkal bővült, míg a KSH előzetes becslése 0,3 százalék emelkedés volt. A bruttó hazai termék értéke folyó áron elérte a 26.470 milliárd forintot, ami egy főre vetítve 2 millió 637 ezer forintot jelent.
A KSH közlése szerint a háztartások végső fogyasztása a negyedik negyedévben 3,3 százalékkal csökkent a háztartások fogyasztási kiadásainak 4,4 százalékos csökkenése miatt. Az év egészében a mérséklődés 0,1 százalék, illetve 0,7 százalék volt. A végső fogyasztás másik összetevője, a közösségi fogyasztás még nagyobb mértékben, 9,5 százalékot mutat, mert - jegyzi meg a KSH - mert a bázisidőszakban a Gripen vadászgépek beérkezése jelentősen megnövelte a közösségi fogyasztást.
A háztartások és a kormányzat fogyasztásának visszaesése nyomán a végső fogyasztás 4,2 százalékkal csökkent, az év egészében pedig 0,4 százalékkal mérséklődött.
Pozsonyi Pál elmondta: tavaly az utolsó negyedévben jelentősen csökkent az ipari termelés a hozzáadott érték alapján: éves összehasonlításban 8,5 százalékkal esett vissza, az előző negyedévhez képest pedig 3,4 százalékkal csökkent. A csökkenés a második negyedévtől kezdve gyorsuló ütemet mutat.
Elértük az inflációs célt
A fogyasztói árak az idén februárban 1 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Londoni elemzők februárra 3 százalék alatti inflációt vártak. Az év első két hónapjában a fogyasztói árak átlagosan 3,1 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest.
Februárban az "alapdrágulás", a maginfláció 3,3 százalék volt éves, és 0,2 százalék havi összehasonlításban. Januárban a fogyasztói árak 0,6 százalékkal nőttek decemberhez képest, és 3,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet.
A fogyasztói árak tavaly februárban 1,1 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 6,9 százalékkal haladták meg a 2007. februári szintet.
A cseh gazdaság 0,7 százalékkal bővült a múlt év utolsó negyedében az egy évvel korábbihoz képest, elmaradt a február közepén közölt 1 százalékos becsült növekedési ütemtől. A negyedik negyedben 0,9 százalékkal csökkent a GDP a harmadik negyedhez képest, szemben az előzetesen közölt 0,6 százalékos csökkenéssel. Szlovákiában 2,5 százalékos, Lengyelországban pedig 2,9 százalékos volt a negyedik negyedévi éves ütem. |
Mináry Borbála, a statisztikai hivatal munkatársa azt mondta: elsősorban az üzemanyagok ára húzta felfelé a havi inflációs adatot. A háztartási energia árai az átlaggal közel azonos mértékben, 1,1 százalékkal nőttek, ezen belül az elektromos energiáért átlagosan 2,8 százalékkal kell többet fizetni. A szolgáltatások átlag alatti 0,6 százalékos, valamint a tartós fogyasztási cikkek 0,5 százalékos drágulása szintén átlag alatti volt.
A KSH munkatársa megjegyezte, hogy a tartós fogyasztási cikkek árára már láthatóan hat a forint gyenge árfolyama. Hozzátette, hogy az e körbe tartozó termékek jellemzően importból származnak, így már az első két havi inflációs adatokon látható a forint árfolyamának hatása. A ruházkodási cikkekért átlagosan 1,8 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint egy hónappal korábban.
Tavaly februárhoz képest az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 4,9 százalékkal emelkedtek. Csökkent 10 százalékkal a sajt, 6,3 százalékkal az idényáras élelmiszerek és 6,1 százalékkal a liszt ára. A háztartási energia átlagot meghaladó, 10,8 százalékos áremelkedésén belül a vezetékes gáz ára 22,6, a távfűtésé 16,3 százalékkal nőtt. Az átlaghoz képest nagyobb mértékben, 5,4 százalékkal drágultak a szeszes italok, dohányáruk is. A szolgáltatások esetében bekövetkezett 3 százalékos áremelkedés az átlaggal megegyező volt, ezen belül a szemétszállítás 10,9, a vízdíj 8,9, a csatornadíj 8 százalékkal drágult.
Csökkent az ára 2,5 százalékkal az egyéb cikkeknek, ezen belül a járműüzemanyagok ára 13,6 százalékkal csökkent. A tartós fogyasztási cikkek körében kis mértékű, 0,1 százalékos áremelkedést mértek. A ruházkodási cikkekért átlagosan 0,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint egy évvel ezelőtt.
A forintnak is lesz egy-két szava az inflációhoz
Élelmiszerárak: első ránézésre nem változott semmi
Simor: a kormányt tükrözi a forint
Durva kamatemelést áraz a piac
A forint és az áfa lökheti felfelé az inflációt
MTI