A hazai pénzügyi rendszer jól vizsgázott

A magyar bankrendszer - s tágabb értelemben az egész hazai pénzügyi rendszer - jól ellenállt a pénzügyi válságnak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) az Országgyűlés számára a tavalyi évről készített éves jelentése szerint. A magyar felügyelet megerősödött, a pénzügyi intézmények elsődleges fogyasztóvédelmi hatóságává vált.

A parlament honlapján közzétett jelentés ismerteti: a magyarországi intézmények tőkehelyzete tavaly a válság ellenére stabil maradt, és - számos fejlett országgal ellentétben - nem volt szükség komolyabb állami beavatkozásra egyes intézmények, illetve a pénzügyi rendszer stabilitásának fenntartásához. A bankrendszer likviditása is megnyugtató volt, mert az anyabankok finanszírozásukkal ott álltak a leányvállalatok mögött.

A Stabilitási törvény alapján három bank részesült piaci alapon állami kölcsönben az IMF és az EU hitelkeretéből (OTP 1,4 milliárd euró, FHB Jelzálogbank 400 millió euró, MFB 578 millió euró), és egy bank kapott tőkejuttatást (FHB Jelzálogbank, 30 milliárd forint).

A hitelnyújtás elsődleges célja a külföldi anyabankkal nem rendelkező bankok likviditásának biztosítása volt. A bankok az összegből magyarországi lakossági, illetve kis- és középvállalati ügyfeleknek nyújtottak hiteleket úgy, hogy a hitelezés kockázata őket terheli. Az FHB tőkejuttatásának célja az volt, hogy a bankcsoport üzleti aktivitásához a megfelelő tőkeszintet biztosítsa. (Az OTP a hitelt, az FHB a tőkejuttatást már teljes egészében visszafizette.)

A válság kapcsán nyilvánvalóvá vált, hogy a felügyeleti rendszer újragondolására van szükség európai és hazai szinten is - mutat rá a jelentés. A magyar felügyelet tavaly - a nemzetközi folyamatokkal összhangban - megerősödött, a kormány helyett az Országgyűlésnek beszámoló, a magyar jogrendben a legmagasabb függetlenséggel bíró autonóm államigazgatási szervvé vált, eszköztára bővült, bírságolási lehetősége jelentősen szigorodott (a bírságok értékhatára 100 ezer forinttól 2 milliárd forintig terjedhet), továbbá ügyfélvédelmi, fogyasztóvédelmi jogkörei is kiszélesedtek.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Pénzügyminisztérium (PM) és a PSZÁF tevékenységének összehangolására létrejött a Pénzügyi Stabilitási Tanács.

A piaci szereplők magatartásának pozitív befolyásolása érdekében a felügyelet a hitelezésben érdekelt piaci szereplőkkel közösen Magatartási Kódexet dolgozott ki, amelynek betartását hatósági eljárás keretében ellenőrzi a PSZÁF.

A felügyeleti munka középpontjában tavaly a likviditási és hitelkockázatok kezelése, a tisztességes piaci magatartás biztosítása, valamint a pénzügyi intézmények üzleti modelljeinek (növekedés, jövedelmezőség, tőketervezés) fenntarthatósága állt.

Az utóbbi kapcsán a jelentés megállapítja: a magyar pénzügyi szektorban, elsősorban a bankok számára kulcsfontosságú külföldi finanszírozási és tőketámogatás 2008 december közepén rendelkezésre állt. Fenntartásának lényeges feltétele, hogy a magyar szolgáltatók jövedelmezősége azonos kockázati paraméterek mellett tartósan versenyképes legyen más felhasználási alternatívákkal. E szempontból jelentős kockázat lehet a hazai pénzügyi szektor jövedelmezőségének mérséklődése.

A meghirdetett prioritásokkal összhangban a felügyelet célvizsgálatot végzett a nyolc legnagyobb hazai bankcsoportnál, ami kiterjedt a csoportokhoz tartozó jelentősebb pénzügyi vállalkozásokra, pénztárakra, biztosítókra és alapkezelőkre is. A vizsgálat egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy a hitelkockázatok jelentős növekedése miatt az eszközminőség romlik.

Az úgynevezett gyorskölcsönt nyújtó pénzügyi vállalkozásoknál végzett vizsgálat azt állapította meg, hogy a velük szemben megfogalmazott felvetések (az ügyfelekre kényszerített túlzott eladósodás, a képviselői elszámoltatás hiánya stb.) nem bizonyultak megalapozottnak, nem igazolták azt az általános vélekedést, miszerint a gyorskölcsönzési tevékenység kiemelkedően jövedelmező, ugyanakkor az egyes intézményekkel szemben a feltárt szabálytalanságok nyomán különböző kötelezéseket fogalmazott meg a felügyelet.

A magánnyugdíjpénztárak körében az egyik kiemelt terület az átlépések jogszerűségének ellenőrzése volt, s jogszabályellenes gyakorlat miatt több esetben intézkedéseket hozott a felügyelet. A biztosítók és a szövetkezeti hitelintézetek körében több esetben tőkeproblémát tárt fel a PSZÁF, és intézkedett a tőkehelyzet helyreállítása érdekében, illetve felszámolásra is sor került. A befektetési vállalkozások és alapkezelők a körében a válság ellenére nem következtek be intézményi csődök, a társaságok eleget tettek fizetési és értékpapír-szállítási kötelezettségüknek; egy alapkezelőnél tárt fel súlyos szabálytalanságokat a PSZÁF, s a társaság felszámolását kezdeményezte - derül ki többek között a jelentésből.

MTI