Az új szabályok szerint a Költségvetési Tanács a Magyar Nemzeti Bank elnökéből, az Állami Számvevőszék elnökéből, valamint egy, a köztársasági elnök által hat évre kinevezett, kiemelkedő tudású közgazdászból áll, titkárság nélkül. A takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló törvény szerint a Költségvetési Tanács tagjai közül a köztársasági elnök által jelölt tag vezeti a tanácsot.
A törvény szerint a KT véleményt nyilváníthat a költségvetés tervezetéről, ha azzal nem ért egyet, akkor a kormány újra megtárgyalja a tervezetet, és azt ismét megküldi a tanácsnak.
Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke a zártkörű rendezvényt követő sajtótájékoztatón kiemelte: a Költségvetési Tanácsról szóló törvény alapján az intézmény szerepe megerősödik. Domokos László az új Költségvetési Tanácsról szóló törvényről elmondta: nagyobb jogokat adott a szervezet nélküli tanácsnak, például azt, hogy döntésével akár a visszaküldési jogot is gyakorolhatja a kormány által benyújtott 2012. évi költségvetési törvénnyel kapcsolatban, ami nyilván a felelősség megnövekedését jelenti.
"Ma már nem az a feladata a tanácsnak, hogy újabb véleményt mondjon a költségvetésről, az elmúlt években ugyanis ez nem akadályozta meg a költségvetési hiány növekedését, ezért új utakon jár minden eladósodott ország, közte Magyarország, ennek egyik kulcsintézménye a Költségvetési Tanács" - húzta alá a számvevőszék elnöke.
Emlékeztetett arra: nem szabad azt sem elfelejteni, hogy az új Alaptörvény ennél magasabb szintre emeli a Költségvetési Tanácsot, közjogi intézmény szintjére, így 2012. január 1-jétől a tanács nélkül nem történhet meg a következő évi büdzsé elfogadása.
Domokos László elmondta: a csütörtöki konferencián részt vett Járai Zsigmond, a Költségvetési Tanács elnöke és Simor András, a jegybank elnöke is, mint a Költségvetési Tanács tagja.
Járai Zsigmond a Költségvetési Tanács elnöke a zártkörű konferencián leszögezte: jó irányba halad a magyar gazdaság, "az út, amin elindultunk, jó." A költségvetés rendbetétele folyamatban van, egyszeri és tartós lépések is történtek. Az adórendszer egyszerűbbé tétele, az államadósság csökkentése elkezdődött, és a bürokrácia csökkentése is jó úton halad - mondta Járai Zsigmond. Hozzátette, hatékonyabbá kell tenni az oktatást, vissza kell szorítani a korrupciót.
Az egyik legfontosabb teendőnek a bizalom és a tőkevonzás erősítését mondta, mert - mutatott rá -, munkahelyeket csak beruházásokkal lehet teremteni, ehhez pedig tőke kell. Hozzátette: ebből a szempontból több negatív lépés is történt, ilyen volt például a különadók bevezetése, de a költségvetés stabilizálása pozitívumnak tekinthető. A KT-ról elmondta: kellenek komoly fiskális szabályok, így üdvözlendő, hogy ezek bekerültek az alkotmányba.
"Szeretném eloszlatni azt a félreértést, hogy a tanács csinálja a költségvetést. Nem a tanács felelőssége, hogy milyen lesz a költségvetés. Jó költségvetéshez jó kormányzás szükséges. Ha a kormány és a parlament nem érti meg a jó költségvetés fontosságát, akkor a költségvetési tanács sem tud segíteni, ezt mutatta az előző tanács tapasztalata is" - fogalmazott a tanács elnöke.
Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke szerint rendkívül erős jogosítványokat biztosít az alaptörvény a KT-nak, olyanokat, amelyeknél erősebbeket nehéz elképzelni. A jegybank elnöke szerint ezt a tanácsnak független, átlátható és célszerű működéssel, szakmailag megalapozott véleménynyilvánítással kell megszolgálnia.
A jegybankelnök leszögezte: a függetlenség nemcsak az egyéb állami szervektől való függetlenséget jelenti, hanem a tanács tagjai közötti függetlenséget is. "Ez a helyzet nem áll fenn, az ÁSZ ellenőrzi az MNB-t, a tanács elnöke a jegybank felügyelőbizottságának elnöke, aki szintén ellenőrzi a jegybankot. Az ÁSZ ezen felül az MNB felügyelőbizottságát is jogosult ellenőrizni. Ez nem a legjobb nemzetközi gyakorlat, de ettől a tanács még tud jól működni" - fogalmazott.
"Csak lassan javulnak a növekedési kilátások. Jövőre és idén 3 százalék körül növekedés várható. A nettó export mellett megjelenik a fogyasztás és a beruházás is, de a belső kereslet pozitív alakulását a hitelezés visszaesése különösen fájdalmasan érinti" - mondta a jegybank elnöke, aki szerint az elkövetkező két évben 10 százalék fölötti munkanélküliségre és a reálbér visszafogott növekedésére lehet számítani.
Simor András elmondta: a jegybank több olyan elemzést is készít, amelyet felhasználhatnak majd a költségvetési tanács tagjai. Ilyen lesz a középtávú kitekintés, ez a következő költségvetési stratégia tervezéséhez járul hozzá azzal, hogy a szaktörvények fiskális hatásait vizsgálja. Az MNB javaslatokat is tesz majd a szaktörvények módosítására.
MTI