A legrosszabb forgatókönyv: megismétlődik a Fekete Hétfő?

Húsz éve, 1987. október 19-én a Dow Jones Industrial Average a valaha látott legnagyobb egynapos esését könyvelte el. Egy ilyen jelentőségű fordulópontnál mindig felmerül a kérdés, hogy megismétlődhetnek-e a korábbi események. Móró Tamás, a Concorde részvénystratégája szerint vannak hasonlóságok az akkori és a mostani helyzet között.

A húsz évvel ezelőtti 22,6%-os zuhanás, aminek azóta a közelébe sem került a világ, ma 3.139 pontot jelentene az indexben. A második legnagyobb egynapos zuhanás az 1929-es világválságkor volt, de akkor is csak 12,8%-ot tudtak az ablakokon kihulló brókerek összehozni (igaz, azt követte egy 11,7%-os, majd egy 9,9%-os nap is akkortájt), a modern érában pedig még 8%-nál sem láttunk nagyobb napi zuhanást.

A kiváltó okok Móró Tamás, a Concorde részvénystratégájának elmondása szerint elég misztikusak a mai napig, a szakirodalom fekete hattyú effektusként (előre nem látott, kis valószínűségű és emiatt óriási hatású esemény) emlegeti. Az amerikai gazdaság akkortájt egy "soft landing" fázisban volt, a korábbi években száguldó növekedés lassulni látszott, kordában tartott infláció mellett. Az indexek abban az évben tetőztek, majd lassan ereszkedni kezdtek, bár már a korábbi napokban is akkori rekord mértékű eséseket lehetett látni, többek közt a megelőző pénteken. A hétvégén az amerikai pénzügyminiszter aggodalmát fejezte ki a zuhanó részvény-árfolyamok láttán.


Hétfőn aztán az ázsiai piacok ismét eséssel nyitottak, majd jött a hír, hogy amerikai hadihajók egy iráni olajfúró szigetet támadtak meg. Innentől pedig a félelem vette át az uralmat, amit sokak szerint a program kereskedés tetézett, mivel az előre beprogramozott és egymást generáló stop-loss-ok az árra való tekintet nélkül szórták a részvényeket, miközben a brókerek a fejüket vesztve tették ugyanezt.

„A világban egyöntetű a vélekedés, hogy ilyesmi ma már nem ismétlődhet meg, amely optimizmusra minden oka meg is van a szakmának, ugyanakkor a szakma mindig optimista, amíg valami valahol borzasztóan el nem romlik” – mondta a Concorde munkatársa.

Miben hasonlít az akkori és a mai helyzet?

Hasonló gyors pánikot valószínűleg csak egy nagy horderejű geopolitikai sokk okozhatna Móró Tamás szerint. Ha például az Egyesült Államok váratlanul megtámadná Iránt, esetleg még Oroszország is beszállna a konfliktusba, az olaj ára az egekbe szökkenne (érdekes módon az "egek" az nem is olyan régen még 100 dollár feletti olajárat jelentett), a közel-keleti befektetők tömegével likvidálnák pozícióikat, ami beindítaná a hatalmas tőkeáttétellel operáló kockázati alapok eladását is, és ekkor lehet, hogy a pénzek nem érkeznének meg elég gyorsan a vételi oldalra.

A legnagyobb kockázatot e szempontból szerinte a nagy tőkeáttételt biztosító, rendkívül elterjedt származtatott piaci termékek jelentik, amelyeket Warren Buffett csak "pénzügyi tömegpusztító fegyverekként" aposztrofál. Talán nem véletlen, hogy az általa fémjelzett világ legnagyobb alapja, a Berkshire Hathaway jelenleg 40 milliárd dollár készpénzen ül (azonban ez is csak a kezelt vagyon hatoda nagyjából!), a megfelelő alkalmat várva a belépésre.

Móró Tamás szerint tehát egy hasonló krach gyakorlatilag elképzelhetetlennek tűnik, azonban mivel éppen ez a feltétele a bekövetkezésének, ezért teljesen nyugodtak nem lehetünk. Mit tegyünk, ha itt a baj? A Concorde munkatársa szerint, ha meg vagyunk győződve arról, hogy valamilyen fundamentális változás következett be a világban, akkor a legjobb eladni. Egyébként a legtöbb szakértő azt ajánlja, hogy semmit ne tegyünk, ugyanis volatilis időszakban, nem tiszta fejjel könnyen lehet, hogy mi leszünk azok, akiken mások nyernek, így ilyenkor legjobb hosszú távon gondolkozni, és nem reagálni az eseményekre.

Héjahiány: pengeélen a magyar alapkamat
A válság jó reklám volt a felzárkózóknak
Sorra jönnek elő a válság mellékhatásai
Bajban a világgazdaság - megmenthető Amerika?