A magas adóterhek ellenére javul a versenyképességünk

A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe alapján Magyarország jelenleg a 48, helyet foglalja el a vizsgált országok között. A WEF 2003 óta teszi közzé az éves globális versenyképességi indexét, az idei évi vizsgálatban 142 ország szerepel. Vakhal Péter, a Kopint-Tárki munkatársa tartott részletes tájékoztatót Magyarország versenyképességi helyzetéről a WEF globális idei évi indexe alapján.

A WEF globális versenyképességi indexe több mint 100 összetevőből áll, amelyek összesen 12, a versenyképesség szempontjából kulcsfontosságú pillért alkotnak. Az index összeállítói elsősorban a gazdasági növekedés feltételeit vizsgálták. A pillérek között többek között szerepel az intézményi háttér (korrupció mértéke, bürokrácia nagysága), az infrastruktúra, a makrogazdasági környezet (GDP arányos államadósság, infláció) a felsőoktatás és a szakképzés, a pénz- és tőkepiacok fejlettsége valamint az innováció. Az index előállításához szükséges adatok két forrásból származnak, az évente készülő vállalatvezetői felmérésekből és statisztikai tényadatokból.

Az index gazdasági fejlettség alapján az országokat 3 csoportba sorolja, megkülönbözteti az innováció vezérelte, a hatékonyság vezérelte és a tényező vezérelte gazdaságokat. Magyarország az innováció és a hatékonyság vezérelt gazdaságok között helyezkedik el. Európa legversenyképesebb országai Svájc és Németország, Görögország a 90. helyezésével a legkevésbé versenyképes ország. A görög makrogazdasági mutatók a legrosszabbak a vizsgált gazdaságok között, valamint a gazdaság pénz- és árupiaci hatékonysági gondokkal is küzd. A vizsgálat szerint Európa motorját Nyugat-Európa és Észak-Európa alkotja.

Magyarország az idei évben a 48. helyen áll a veresenyképességi rangsorban. A WEF által elkészített versenyképességi felmérések szerint Magyarország versenyképességének javulása már 2008 óta tart. Ahogy arról korábban a Privátbankárnál is beszámoltunk az IMD által elkészített versenyképességi index alapján Magyarország az utóbbi években folyamatosan romló tendenciát mutatott a versenyképesség területén. Vakhal Péter véleménye szerint a két mutató közötti eltérés elsősorban a vizsgált országok számának az eltérésével, valamint módszertani különbségekkel indokolható.

Az index eredményei alapján megállapítható, hogy régiós összehasonlításban átlagosan teljesítünk. Szlovákia a jó gazdasági mutatói ellenére évről évre rosszabbul teljesít, ennek oka elsősorban a korrupció, bűnözés, az állami túlszabályozás magas foka, amely jelentősen lerontja az ország eredményeit. Magyarország versenyképessége 2008 óta folyamatosan javul. Csehországban kis mértékű romlás tapasztalható, a "jó tanuló csak rontani tud" esete áll fenn.

Az EU27 szinte minden kategóriában jobban teljesít, mint Magyarország. A visegrádi országok munkaerőt tekintve sokkal rugalmasabbak, mint az unió országai. Magyarország a technológia és az innováció területén éri utol a Visegrádi országokat. Intézményeket, felsőoktatási pilléreket tekintve azonos szinten helyezkedünk el a visegrádi országok átlagával.

A magyar versenyképességet tekintve az infrastruktúra területén kifejezetten jól teljesítünk, rugalmas, azonban nem mobil munkaerőpiaccal rendelkezünk. Továbbra is jó a szellemi tulajdon védelme, a pénzpiaci termékek elérhetősége, és tovább javul a tudományos kutatás. Ugyanakkor továbbra is túlsúlyban vannak hátráltató tényezők. Hátrányban vagyunk a magas adóterhek, a rendkívül nehézkes és bürokratikus állami támogatásokhoz való hozzáférés és a nagy fokú állami szerepvállalás miatt.  Érdemes megemlíteni a gyenge közbizalmat, ahol a 130. helyen állunk: közbizalom alatt a politikusok, a napi politika iránt érzett bizalmat értik az index összeállítói. Magyarország esetében a makrogazdasági mutatók is kedvezőtlen képest festenek a versenyképességi helyzetünkről, az árstabilitás, az államadósság, árfolyam instabilitás, volatilitás, mind visszahúzza az indexet.

Hazánk versenyképességét továbbra is leginkább az intézményi tényezők húzzák le: elsősorban a rendkívül magas adóterhek, a magas áfa, a nehézkes hozzáférés a közösségi alapokhoz, a súlyos költségvetési hiány és az államadósság problémája. A kedvezőtlen makrogazdasági mutatószámok és a közbizalom csökkenése is rontotta a magyar versenyképességet.. A versenyképességi indexre pozitív hatást gyakorolt a javuló infrastruktúra, az internet elterjedése az iskolákban, az export vezérelte külkereskedelem, valamint az oktatásra és a kutatás-fejlesztésre fordított kiadások növekedése.

Vakhal Péter az eredményekhez hozzáfűzte, hogy a versenyképességünket befolyásoló tényezők csak hosszú távon változtathatóak meg, ezért az elkövetkező években nem várható Magyarország versenyképességének megítélésében nagy változás. 

Privátbankár