A magyar devizahitelesek miatt durvulhat el a válság

A UBS szerint az Unicredit, az Erste csoport, a Raiffeisen és a Beyerische Landesbank összesen 80 milliárd svájci frank értékben folyósított hiteleket a magyar, a lengyel és a horvát lakosságnak. Az elmúlt 3 hónapban a frank 9,5 százalékot erősödött a forinthoz képest, 14 százalékot pedig a zlotyval és 9-et a kunával szemben.

Kilian Reber szerint a magyar, a lengyel és a horvát hitelesekre nehezedő nyomás az egész eurózónában éreztetheti hatását.  A feltörekvő piacokkal foglalkozó elemző szerint ezzel a jelenséggel sok befektető nem számol. Reber 20-30 százalék esélyt ad arra, hogy az erős frank miatt fizetésképtelenségi hullámot indíthat be Kelet-Európában, ami a nyugat-európai bankokat is további mentőcsomagok igénybevételére késztetheti.

A UBS vagyonkezelő adatai szerint a magyar lakossági hitelek 60 százaléka CHF- alapú; lengyelországban ez az arány 10 százalék körüli. A magyarországi devizahitelek 10 százaléka vált eddig nemteljesítővé, Horvátországban 7, Lengyelországban 1,5 százalék a problémás hitelek aránya.

A UBS alapforgatókönyve szerint a nyugat-európai bankokat érő károkat mérsékelheti a svájci gazdaság lassulása és a jegybank intézkedései a frank erősödésének megakadályozására. Előrejelzésük szerint a 272 forintos csúcs után a frank 12 hónapon belül 210 forintig gyengül majd.

Nem mindenkit ér meglepetésként a nyugat-európai gazdaságok kitettsége a kelet-európai devizahiteleseknek. Szabó László, a Concorde Alapkezelő vezetője egy korábbi, a Privátbankárnak adott interjújában jelezte: éppen azért számít hibás döntésnek a svájci frankban való eszközök menedékként való alkalmazása, mert a problémákkal küzdő devizahitelesek az európai pénzügyi közvetítőrendszeren keresztül a svájci bankoknak tartoznak, a közvetítőrendszer bedőlése esetén a svájci pénzügyi rendszer "futhat a pénze után".

Privátbankár