A társasági adóról és az osztalékadóról, illetve a személyi jövedelemadóról, továbbá az adózás rendjéről szóló törvényt módosító jogszabály szerint a nem nyereséges cégek és egyéni vállalkozók választhatnak, hogy az adott évre megszabott minimum jövedelem után fizetik meg az adót, vagy pedig kitöltenek egy - bevallásnak minősülő - nyomtatványt. Az adózó vállalkozásoknak (vállalkozónak) a korrigált árbevétel 2 százaléka után kell fizetniük a társasági adót illetve a személyi jövedelemadót.
Ma Magyarországon túl kevesen fizetnek adót, az indokoltnál kevesebben vesznek részt a közteherviselésben, így azokra, akik betartják a törvényeket, jóval nagyobb terhek hárulnak, a kormány ezért számos területen tudatosan szűkíti az adókikerülési, a közteherviselés alóli kibújási lehetőségeket - áll a beterjesztett törvényjavaslat indoklásában. |
A társasági adókörbe tartozó vállalkozás, ha az adózás előtti eredménye nem éri el a jövedelem (nyereség) minimumot, akkor választása szerint dönthet úgy, hogy az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint bevallásában nyilatkozatot tesz, vagy a jövedelem (nyereség) minimumot tekinti adóalapnak. Az utóbbi esetben az adózó vállalkozás jövedelem (nyereség) minimuma a korrigált árbevétel 2 százaléka.
A törvényjavaslat szerint nem kell a bevallást kiegészítő nyomtatványt kitölteni a jogelőd nélkül alakult adózónak az előtársasági és az azt követő adóévére, az alapítványnak, a közalapítványnak, a társadalmi szervezetnek, a köztestületnek, az egyháznak, a lakásszövetkezetnek, a közhasznú társaságnak, a vizitársulatnak, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak, a szociális szövetkezetnek, az iskolaszövetkezetnek, továbbá a közhasznú jogállással rendelkező nonprofit gazdasági társaságnak, a felsőoktatási intézménynek és a diákotthonnak, valamint annak az adózónak, amelyet az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtott.
Quadozás a Hungaroringen! |
Nem kell a bevallást kiegészítő nyomtatványt kitöltenie az egyéni vállalkozónak, ha tevékenységét az adóévben, vagy az azt megelőző adóévben kezdte meg, feltéve, hogy a tevékenység megkezdését megelőző 36 hónapban egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytatott, illetve abban az esetben, ha az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtotta.
A törvény a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba, kivéve az adózó bevallásához kapcsolódó nyilatkozattétellel összefüggő rendelkezéseket, amelyek 2007. július 1-jén lépnek hatályba. |
Az adóhatóság a bevallást kiegészítő nyomtatvány adatainak feldolgozását követően kockázatelemző program alapján egyes ellenőrzésére kiválasztja azokat az adózókat, amelyeknél (akiknél) a kockázatelemzés eredménye alapján valószínűsíthető, hogy fennáll az adóelkerülés veszélye. Az adóhatóság emellett vizsgálhatja azt is, hogy az egyéni vállalkozó, a vállalkozás magánszemély tulajdonosa életvitelének biztosításához szükséges kiadásokra a vállalkozásból megszerzett jövedelem nyújthatott-e fedezetet. Amennyiben a magánszemély által kitöltött bevallást kiegészítő nyomtatvány tartalma nem valószínűsíti, hogy az adózó a bevallott jövedelméből az életviteléhez szükséges kiadásokat fedezni tudja, az adóhatóság elrendelheti az adózó ellenőrzését.
Senki sem örül a szigorúbb ellenőrzésnek
Kevesen fizetnek, de ők sokat
Elvárt adó helyett szigorúbb APEH-ellenőrzés
Adócsökkentést és családi adózást akar a Fidesz
MTI