A gazdasági válság rámutatott arra, hogy a magyar lakosság pénzügyi ismeretei hiányosak, a személyes pénzügyekkel kapcsolatos döntéseiket a megfelelő háttérismeretek, továbbá sok esetben a felmerülő kockázatok gondos mérlegelése nélkül hozzák meg.
A GfK a program egyik sarokpontját jelentő, negyedévente publikált Megtakarítási Index kutatási hátterét biztosítja, míg a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete (FOME) személyes tanácsadási funkciójának köszönhetően közvetlen kapcsolatot biztosít a lakossághoz.
„A MegtakarítOK Program célja a hazai megtakarítási hajlandóság fejlesztése" - nyilatkozta Soós Csaba, a Raiffeisen Bank vezérigazgató-helyettese. „Már azt is konkrét eredménynek tekintjük, ha a megtakarítás fontosságának témaköre bekerül a hazai közbeszédbe, hiszen a kampány célja a figyelemfelkeltés és a szemléletformálás” - tette hozzá.
A program eszközei között szerepel többek között egy a megtakarítás és takarékosság témakörére kiírt sajtópályázat, az online közösségi média aktív használata, illetve megtakarítás-ösztönző nagyszabású családi rendezvény. A mai bejelentéssel egy időben indul el a program hivatalos Facebook-oldala is.
Megtakarítási Index
Az idén márciusban, reprezentatív mintán elvégzett Raiffeisen-GfK Megtakarítási Index kutatás során ezer, 15-69 év közötti magyart kérdeztek meg megtakarítási szokásaikról. A kutatás célja a lakossági megtakarításokkal kapcsolatos tényadatok, attitűdök valamint a jövőbeli várakozásokkal kapcsolatos vélemények monitorozása, illetve az így szerzett adatok egy komplex mutatószámba sűrítése volt.
A fenti részindexekből képzett Raiffeisen - Gfk Megtakarítási Index értéke 2010. I. negyedévében 39,2.
„Több, egymástól független felmérés megerősítette, hogy Magyarországon a pénzügyi kultúra nemzetközi összehasonlításban nem éri el a kívánatos szintet. Különösképpen kevés ismerettel rendelkeznek honfitársaink a megtakarítási termékek terén. Ezért is kiemelten fontos, hogy e fejlesztendő terület folyamatait rendszeresen nyomon kövessük, és megfelelő következtetéseket vonhassunk le különböző akciók, programok sikerességét illetően” - nyilatkozta Bacher János, a GfK Hungária ügyvezető igazgatója.
A korábbi hasonló felmérések tanulságai, valamint a gazdaságelemzők makrogazdasági előrejelzései alapján azt feltételezhetjük, hogy gyorsabb és számottevő javulást leginkább a jövőbeli megtakarítási várakozások, illetve a megtakarítási attitűd részindexekben remélhetünk. A másik két részindex esetében komolyabb pozitív elmozdulás csak a háztartások vagyoni helyzetének jelentősebb javulása, illetve a megtakarítási szokások átalakulása esetén várhatunk.
Csak egytized tervez megtakarítást
A Raiffeisen Bank és a GfK Hungária 2010. I. negyedévétől kezdődően rendszeresen, évi 4 alkalommal publikálja közös lakossági megtakarítási indexét. A Raiffeisen – GfK megtakarítási index legfőbb célja, hogy folyamatosan nyomon kövesse a lakosság megtakarítási lehetőségeit, szokásait, jövőbeli megtakarítási terveit, valamint beszámoljon a megtakarításokhoz fűződő lakossági attitűdök változásairól. |
A következő 12 hónapban a válaszadók mindössze egytizede tervez újabb megtakarításokat, 70% szerint pedig ez alatt az idő alatt az eddig félretett pénzéhez is hozzá kell nyúlnia. Ennek legfőbb oka az, hogy a megkérdezettek mindegy 67%-a jövedelemcsökkenéssel számol a következő egyéves periódusban.
Ugyanakkor a válaszadók több mint egynegyede (27%) úgy véli, hogy akár 5 000 Ft feletti összeget is meg tudna takarítani minden hónapban, ha jobban odafigyelne a költéseire, és 58%-uk azt állítja, hogy még ebben az esetben sem tudna félretenni.
Értékpapírral, pénzügyi befektetéssel a lakosság mindössze 20%-a, nyugdíj-előtakarékossággal, illetve életbiztosítással pedig további 19% rendelkezik. A magyarok 10%-a továbbra is készpénzben takarít meg, 1%-uk pedig más, alternatív formáját választja a takarékoskodásnak.
A kutatás szerint ugyancsak egyértelmű kapcsolat van az iskolai végzettség, az életkor, a pénzügyi ismeretek, és a megtakarítási szokások között. A leginkább takarékosnak a 60 év feletti, saját vállalkozásból élő, főiskolai, egyetemi végzettséggel és széles pénzügyi ismeretekkel rendelkező hölgyek bizonyultak. A legkisebb megtakarítási hajlandóságot a 15-19 év közötti tinédzsereknél, és az alacsony iskolázottságúaknál mérték.
A kutatásban résztvevők szerint az alacsony megtakarítási kedv elsődleges oka az, hogy a havi rezsi és a mindennapi kiadások (64%) után nem marad félretenni való pénz. Egy hirtelen jött nagyobb összeget (örökség, lottónyeremény) a megkérdezettek közel harmada (31%) lakásfelújításra fordítana, ugyancsak közel egyharmaduk (29%) pedig bankba tenné, hogy kamatozzon.
Nem rengette meg a válság a hazai befalapokat
Nem tudunk, vagy nem akarunk félretenni?
Nem túl fényesek a banki kilátások
Az emberek harmada már online intézi banki ügyeit
Privátbankár - Lovász Márton