Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem a magánszemély választása szerint vagy az összevont adóalap részeként az szja-adótábla szerint adózik, vagy külön adózó jövedelemként fix 25 százalékos mértékű adót kell utána fizetni. Ez utóbbi esetben az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem nem része az összevont adóalapnak, a megszerzett bevétel egésze – ideértve a rezsiköltségekre kapott bevételt is – jövedelemnek számít, tehát a bevétellel szemben költség nem érvényesíthető - olvasható az APEH e tárgyban közzétett információs füzetében.
Ez egyben azt is jelenti, hogy ha a mérőórákat nem íratjuk át a bérlő nevére, így a rezsiszámlák a mi nevünkre érkeznek és mi is fizetjük őket, akkor a bérlőtől ezek ellentételezésére kapott összeg negyedét adó címén tulajdonképpen elbukjuk. A törvényben meghatározott külön feltételek fennállása esetén ugyanakkor adómentesség alkalmazható az önkormányzatnak bérbe adott lakásra - hívja fel rá a figyelmet az adóhatóság.
Mennyiben előnyösebb egy lakástulajdon megszerzése más ingatlanokéhoz képest, mikor és meddig éri meg a cserével kapcsolatos szabályokat alkalmazni, illetve milyen egyéb kedvezményeket lehet igénybe venni? Illetékes kérdések és válaszok a Privátbankáron. |
A magánszemély már év közben választhat, hogy az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme utáni adókötelezettségét az összevont adóalap részeként, vagy elkülönült jövedelemként teljesíti. Az APEH tájékoztatója szerint a 25 százalékos adót, illetve a bérbeadó nyilatkozata esetén az önálló tevékenységből származó jövedelem szabályai szerint megállapított adóelőleget alapesetben a kifizető állapítja meg és vonja le a bérleti díjból. Ha a bérlő magánszemély, vagy ha a kifizető a bérleti díjból nem vonta le az adót, akkor a bérbeadónak kell a 25 százalékos adót, illetve az önálló tevékenységből származó jövedelem szabályai szerint megállapított adóelőleget negyedévenként a negyedévet követő hónap 12-éig az adóhatósághoz befizetnie.
A személyi jövedelemadó mellett azonban más közteher is rakódik a ingatlan bérbeadására: 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell ugyanis fizetni az ingatlan bérbeadásból származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után. Az eho-fizetési kötelezettség addig áll fenn, amíg a magánszemély után megfizetett egészségbiztosítási járulék összesített összege a hozzájárulás-fizetési felső határt, azaz a 450 ezer forintot egy adott évben eléri. Mentesül a százalékos eho megfizetése alól az, aki az általa bérbeadott ingatlanban lakik. Kivételt képez ez alól az az eset, amikor a bérbeadó a lakást saját, vagy vele együtt élő közeli hozzátartozója vállalkozása számára adja bérbe.
Egy ingatlan értékesítésekor 25 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetni. Az adó azonban nem a bevételre, hanem az elért jövedelemre vonatkozik, ami akár nulla is lehet. További részletek az ingatlaneladás adókötelezettségével kapcsolatosan>>
Maximum egymillió lehet a céges lakástámogatás
Nem telnek meg a budapesti irodaházak
Nyerni az ingatlanpiacon - a titok
A legtöbb ingatlanra most egy fillért se fizetnek
Részletek az ingatlanadóról: ki fizet, és mennyit?
Privátbankár