
Szász Edit, az AmRest külföldön tartózkodó marketingvezetője a Népszabadság érdeklődésére nem kívánta sem megerősíteni, sem cáfolni az idézett elemző következtetését. Mint elmondta, a Starbucksszal már januárban egy szándéknyilatkozatot írtak alá, amit követett a most bejelentett együttműködési nyilatkozat. A lengyel versenyhivatalnál jelenleg folyik a két cég jövőbeli együttműködésének az engedélyeztetése.
Amíg egy csésze kávéért itt nem lehet elkérni két eurót (öt-hatszáz forintot), addig a Starbucks nem lát fantáziát a piacban - mondta az egyik, nevének elhallgatását kérő forrásu, aki szerint ez a helyzet mára egyértelműen megváltozott. Jelesül a Starbucks mellett a brit Costa Coffee itteni terjeszkedési terveiről is szólnak a piaci pletykák. |
Vélhetőleg a kisebb vállalkozások pezsgése csalta ide a nagy halakat: a meglévő hazai hálózatok, a Semiramis, a Sir Morick mellett több az itteni pályán szerencsét próbáló osztrák és holland kávézóhálózatról hallani. Közülük már 2005-ben megnyílt a California Coffee Company - ez utóbbi kimondottan a Starbucks-koncepciót követi.
A Starbucks itteni konkurenciái azonban egyelőre nem ijedtek meg az óriástól. Két, legfeljebb három - igen frekventált helyen lévő - bolt nyitására számítanak ugyanis, és persze arra, hogy a piacra lépés inkább a Starbucks céges imázsépítéséről fog szólni. Mindazonáltal az általunk megkérdezett kávéscégek még örülnek is a multinak: ez szélesíti ugyanis a minőségi kávéfogyasztók körét. Ami amúgy is a régiós átlag fölötti.
A Starbucks, a világ legnagyobb kávézóóriása nem pénzügyi-gazdasági zsenik alkotása. 1971-ben három ráérős seattle-i humán értelmiségi, egy angoltanár egy történész és egy író alapította meg az Olaszországban látott kávézók mintájára. A név a Moby Dickből származik: a fehér bálnát megszállottan üldöző Ahab kapitány első tisztjét hívták Starbucknak. A cég logóját, az eredetileg kétfarkú sellőt ellenben a görög mitológiából kölcsönözték ki - minden különösebb koncepcionális megfontolás nélkül. A helyi vállalkozásból a cégbe betársuló jelenlegi elnök, Howard Schultz csinált világcéget, amely 1987-ben kasszírozta az első dollármillióit. Az első USA-n kívüli kávézó Tokióban nyílt 1996-ban, Európában a következő évben léptek partra Nagy-Britanniában, majd 2000-ben Németországban és Hollandiában. Jelenleg a világ egyik legértékesebb márkája a Starbucks, a cég 2006-os nyeresége 12,5 milliárd dollár volt. |
A hazai piac jelenleg legnagyobb hálózata azonban a hetven társult kávézóból álló Semiramis, amelynek alapítása nem kevésbé regényes, mint az amerikai nagy testvéré. A Semiramis - ahogy a neve is mutatja, eredetileg kertépítő cég volt, majd ennek a piacnak a telítődésével váltott a saját kávépörkölésre és nagykereskedelemre. A jelenleg százmillió fölötti forgalmat lebonyolító hetven céget azonban elég nehéz lenne besorolni bármilyen hálózati kategóriába. Belépőösszeg ugyanis nincs, és a társult kávézóknak a franchise hálózatban megszokott royalitydíjat sem kell fizetni. Van azonban közös beszerzés - ezt a Semiramis Kft. bonyolítja le - és üzletszabályzat, ami legalább olyan szigorú, mint a nagy franchise hálózatoknál. Szongoth János szerint legalábbis évente hét-nyolc bolttól is megválnak, különféle minőségi lazaságok miatt. Viszont legalább ugyanennyien jönnek. Ahogy a legtöbb piaci vetélytársuk - Segafredo, McDonald"s, Pellini -, így ők is saját tanfolyamaikon képzik a társult vállalkozók kávémestereit (idegen szóval: baristáit).
Nem túl meglepő módon egyébként maguk a kávéfőzőtanfolyamok is egyre népszerűbbek. A Barista Hungary Kft. 2002 óta létezik, elsősorban vendéglátó-ipari, illetve kereskedelmi vállalkozások alkalmazottjai számára indít szakmai tanfolyamokat. Kocsi Gergely, a cég tulajdonosa úgy becsüli, eddig ezerkétszáz tanítványuk volt, ezek között az utóbbi időben egyre több a magánember, aki szimplán a saját örömére iratkozik be az egynapos kávéfőző-tanfolyamra, mivel vásárolt egy profi eszpresszógépet, és hasonló profizmussal akarja kezelni - a jó kávé ugyanis tudomány.
Alaposan ránéznek a kávézókban netezők körmére
Kávé- és teafogyasztó nemzet vagyunk
Az emberek is szorítanak a nadrágszíjon
Ittunk és szidtunk: csak a teszt lett NAGY
Népszabadság