Adómentes eladás: gyűjtögetők előnyben

Klasszikus esetben az elnyűtt tárgyak, eszközök csak a beszerzési ár alatt kelnek el és így egyáltalán nem keletkezik jövedelem, adózni azonban csak akkor nem kell, ha a beszerzési árat igazolni is tudjuk. Javasolt tehát a számlák gyűjtögetése.

Ahhoz, hogy egy ingóság eladásából származó jövedelmet megkapjuk, az értékesítésből származó bevételből le kell vonni a beszerzési értéket, illetve az esetlegesen értéknövelésre fordított kiadás összegét. A csökkentő tételek ugyanakkor csak akkor számolhatók el, ha azokról a magánszemély hiteles dokumentummal (névre szóló számlával vagy szerződéssel) rendelkezik - hívja fel rá a figyelmet Sóki Zsolt, a BDO Magyarország Kft. adótanácsadó partnere. Bekerülési értéknek öröklés esetén a számlaösszeg helyett a hagyatéki eljárásban szereplő értéket, külföldről történő beszerzés esetén pedig a vámkiszabás alapjául szolgáló értéket lehet tekinteni.

A bekerülési érték meghatározását alátámasztó bizonylat rögtön több problémát is felvet - teszi hozzá a szakember. Sóki Zsolt a Privátbankár.hu kérdésére válaszolva elmondta: egyrészt a jogszabály a megszerzésre fordított összeg igazolására a nyugtát is nevesíti, ez ugyanakkor nem névre szól és sokszor a termék megnevezése sem szerepel rajta. Az adóztatási szabályok felvetik továbbá a bizonylatok, számlák magánszemélyek általi megőrzésének kérdéskörét is. Az ilyen bizonylatok megőrzésére a magánszemélyt ugyanis (eltekintve a garancia érvényesítéséhez való szükségességet) nem kötelezi semmilyen jogszabály. Ugyanakkor - ha később a magánszemély az eladás mellett dönt - nem lehet mással hitelesen bizonyítani az eladási értéket. Ez különösen abból a szempontból fontos, hogy klasszikus esetben az elnyűtt tárgyak, eszközök csak a beszerzési ár alatt kelnek el és így egyáltalán nem keletkezik jövedelem, adózni azonban csak akkor nem kell, ha a beszerzési árat igazolni is tudjuk. Javasolt tehát a számlák gyűjtögetése - hangsúlyozza a BDO adópartnere.

Amennyiben ugyanis a bekerülési érték nem állapítható meg, az eladásból származó bevétel negyedét kell jövedelemnek tekinteni. Ráadásul ez nem döntés, hanem tényállás kérdése, tehát nem a magánszemély választ, hanem minden esetben azt kell megvizsgálni, hogy az igazolt beszerzési érték megállapítható-e. Az Sóki Zsolt szerint már gyakorlati, eljárási kérdés, ha a beszerzésről a magánszemély rendelkezik ugyan számlával, de azt nem mutatja meg az ellenőrnek, így ugyanis könnyen vita keletkezhet abból, hogy a beszerzési érték igazolható-e vagy sem.

Az adóhatóságnak az adózás rendjéről szóló törvény biztosít lehetőséget az adóellenőrzésekhez való adatgyűjtésre. Sóki Zsolt szerint biztosan megtalálják a módját a NAV-nál, hogy a manapság az ingóságok adásvételének jellemző módjául szolgáló internetes értékesítések adataihoz szabályszerűen, akár az oldalt üzemeltető társaság ellenőrzésével hozzájuthassanak. A Privátbankár.hu a témában megkereste Magyarország leglátogatottabb e-kereskedelmi oldalát. A Vatera.hu portálnál kérdésünkre válaszolva elmondták: bár a Vaterának közvetítő szerepe van, a törvényi szabályozásnak megfelelően együttműködnek a hatóságokkal úgy, hogy a felhasználók érdekeit, személyiségi jogait maximálisan figyelembe veszik. A jogszabályok által megkövetelt szinten a Vatera.hu -  ahogy eddig - a jövőben is együttműködik az adóhatósággal, ha az megkeresi a portált – tette hozzá Csupor Erik, a Vatera.hu Kft. ügyvezető igazgatója. Az online piactérnél közölték: az adózási kötelezettségek ismerete minden felhasználónak egyéni kötelessége, erre vonatkozólag nem adnak külön tanácsot a vaterázóknak. Csupor Erik kiemelte: az értékesített termékek volumenétől és korától függetlenül a felhasználók azonos feltételekkel regisztrálhatnak az oldalra és azonos szolgáltatás- használati és jutalékfizetési konstrukciók is vonatkoznak rájuk. A profi eladók részére - akik rendszeresen nagy értékben kereskednek a Vaterán és szintén azonos tulajdonosi körbe tartozó TeszVesz-en – létrehozták ugyanakkor a Profi Eladó Programot, az ebben résztvevő felhasználók jelentős kedvezményeket vehetnek igénybe termékfeltöltéskor.   Lecsap az APEH: az internetes árusítás adóköteles!

Az ingóság értékesítéséből származó jövedelem egyébként külön adózó jövedelemnek minősül, mely után 16 % személyi jövedelemadót kell fizetni. A jövedelemről évközben nem kell számot adni, csak az éves bevallásában kell azt bevallani. Ugyanakkor nem kell megfizetni az ingó vagyontárgyak átruházásából tárgyévben származó összes jövedelemből az "első" 200 ezer forintra jutó adót - ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy 200 ezer forint éves nyereségig ez a jövedelem adómentes.

Ily módon tehát összesen 32 ezer forint szja megfizetése alól mentesülhetünk. Elvileg elképzelhető tehát, hogy valaki azért ír be az adóbevallásába ingó értékesítésből származó jövedelmet, hogy ezzel teremtsen adózott fedezetet más jövedelmekből származó költekezéseihez egy későbbi vagyonvizsgálat alkalmával. Természetesen ez már adóelkerülés lenne, hiszen más jövedelemként magasabb adózás is lehetséges, másrészt az adókulcsok egységesülésével ennek már kisebb jelentősége lenne – hangsúlyozza a szakember. A jövedelem kiszámításánál figyelemmel kell lenni arra is, hogy a mínusszal értékesített tárgyak vesztesége nem számítható be a nyereséges értékesítések jövedelmébe. A nyereséges értékesítésből jövedelem keletkezik tehát akkor is, ha azt meghaladó veszteséggel értékesített a magánszemély a tárgyévben más ingóságokat.

Fentiektől eltérően ugyanakkor az összevont jövedelemre, vagy az egyéni vállalkozói bevételekre vonatkozó szabályok alkalmazandóak abban az esetben, ha az ingó vagyontárgyak értékesítése üzletszerűen történik. Üzletszerűen végzett, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel folytatott tevékenység esetén már áfaalannyá válik az illető és forgalmi adót is fizetnie kell, ráadásul ilyenkor általában nem kerülhető el az egyéni vállalkozói igazolvány kiváltása, vagy cég alapítása sem.
 
Érdemes megjegyezni, hogy 2011-től, az egységes adókulcs bevezetésével már kicsi az előnye a különadózásnak. Üzletszerűség esetén az összevont jövedelem részeként az adóalapot annak 27 %- ával ki kell egészíteni (szuperbruttósítani kell,) a 16%-os adókulcsot pedig erre kell vetíteni. A tényleges adókulcs így 20,32 % lesz, ami nem tér el lényegesen a 16%-hoz képest, ugyanakkor ez esetben nem alkalmazható a fent bemutatott kedvezmény az első 200 ezer forint adóalapra az év során. 

Az üzletszerűség fogalma ugyanakkor nem túl részletezett. Az a szakember szerint elmondható, hogy tartalmi szempontból önmagában az ügyletek száma még nem perdöntő az üzletszerűség megítélésében. Az adóhatóság többféle szempontot is megvizsgálhat, melyek az üzletszerűség körülményeire utalhatnak - teszi hozzá Sóki Zsolt. Így egy vizsgálat kiterjedhet e tekintetben többek közt arra, hogy mekkora volt az ügyletek átlagos nyereségessége (vagyis jellemzően beszerzési ár alatt, vagy e felett értékesítettek), az értékesítés során valós jövedelemről van-e szó, vagy csak a beszerzési számla hiánya miatt kellett az eladási ár 25 %-át jövedelemnek tekinteni. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal azt is megnézheti, nem telt-e el túlságosan rövid idő a beszerzés és értékesítés között, a kettő közötti időszakban pedig ténylegesen használták-e az ingóságokat. Az ellenőrzés során feltárhatják azt is, időben hogyan oszlottak el az értékesítések, mennyire rendszeres, milyen ütemezésű a tevékenység, továbbá milyen volt az értékesítések során a magánszemély fellépése, viselkedése, mennyire lépett fel kereskedőként/ügynökként, illetve alkalmazott reklámot.

A BDO adópartnere úgy látja: a üzletszerűség megállapítása nem mentes a szakmai szubjektivitástól. Sóki Zsolt véleménye szerint ugyanakkor, ha egy szülő például a gyermeke(i), vagy saját ténylegesen használt, kinőtt ruháit értékesíti töredékáron, az nem meríti ki az üzletszerűséget.

Privátbankár - Korcsog Miklós