Alapkamat: Kósa nélkül nem ennyi lenne?

Mivel a jegybanki alapkamat szinten tartására számított a piac, így elemzők nem számítanak jelentősebb reakcióra a monetáris tanács vártnak megfelelő döntése nyomán és nem tartják kizártnak, hogy idén már nem csökken az alapkamat.

Az előzetes várakozásoknak megfelelően a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa (mt) mai kamatdöntő ülésén változatlanul hagyta az irányadó rátát, amely így továbbra is 5.25%-on áll. Ez tehát a májusival együtt már a második olyan kamatdöntő ülés volt egymásutánban, amelyen nem történt érdemi változtatás a monetáris kondíciókban, miközben 2010. május előtt 10 egymást követő hónapban került sor kamatcsökkentésre.

Az alapkamat szinten tartása megfelelt a saját és a piaci várakozásoknak. A Bloomberg által megkérdezett 16 elemzőből csupán egy mondta azt, hogy újabb, 25 bázispontos kamatcsökkentéssel számol, míg a Reuters elemzői konszenzusában szereplő 25 elemző mindegyike az alapkamat változatlanságát jelezte előre.

Simor: nem a fizetésemhez ragaszkodom

A Magyar Nemzeti Bank mai döntését a májusi inflációs jelentésben foglaltak illetve Magyarország kockázati megítélése egyaránt indokolták. A jegybank elnöke a legutóbbi kamatdöntéskor e két tényező pozitív alakulásától tette függővé a kamatcsökkentési széria folytatását. Tekintve, hogy a hazai pénzügyi eszközök kockázati felára, az ún. CDS felár lényegesen a május végi kamatdöntéskor tapasztalt szint fölött van – köszönhetően a nem túl szerencsés kormányzati kommunikációnak, amely az országcsőd lehetőségét sem zárta ki – így erről az oldalról semmiképpen sem lett volna indokolt a kamatcsökkentés. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a csúcsponthoz képest mérséklődött a felárunk, azaz javult az ország kockázati megítélése, amit a forint euróval szembeni árfolyamában is tetten lehet érni.


Az inflációs kockázatok tekintetében is indokolt volt a kamattartás, ami ráadásul meglepetést sem keltett a piacon, hiszen a Monetáris Tanács már a májusi ülését követő jegyzőkönyvben jelezte, hogy a monetáris politika számára releváns horizonton a korábbiaknál várthoz képest magasabban alakulhat a fogyasztói árindex.

A Kósa-nyilatkozat is éreztette hatását A jegybank legutóbb az emelkedő inflációs kockázatokra és a külső befektetői környezet romlására alapozva döntött elsősorban a 10 hónapja tartó kamatcsökkentési sorozat felfüggesztése mellett, amelyhez hozzájárult az is, hogy a hazai fiskális kép igencsak homályossá vált, megfűszerezve a bizonytalanságot csak fokozó kormányoldali nyilatkozatokkal - írja a kamatdöntőülés után i, szerkesztőségünkhöz eljuttatott kommentárjában a Generali Alapkezelő elemzője. Az elmúlt három hét során az MNB számára releváns tényezők esetében érzékelhető változás nem állt be, ráadásul a költségvetést jelentős mértékben érintő tételek körüli kérdőjelek, továbbá a bevételnövelést és a kiadáscsökkentést célzó intézkedések megvalósíthatóságát övező kockázatok továbbra is jelen vannak. Mindezek fényében nagy az esélye, hogy az idei évet a jelenlegi 5,25%-os kamatszinttel búcsúztatjuk” - mondta el Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője annak kapcsán, hogy a Monetáris Tanács mai kamat-meghatározó ülésén változatlanul hagyta a jegybanki kamatrátát. Év végéig kitart a mostani ráta? „Bár az elmúlt hetekben a helyenként már-már hisztérikussá vált hangulatot sikerült lehűteni, azt semmiképp sem mondhatjuk, hogy túlzottan sok konkrétum került volna nyilvánosságra: a miniszterelnök által bejelentett 29 pontos akcióterv első olvasatban pozitív fogadtatást kapott, a költségvetést jelentős mértékben érintő tételek körül azonban egyelőre nem oszlanak a kérdőjelek” - mondja a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője. Év végéig legfeljebb még egy 25 bázispontos kamatcsökkentésre számítunk, de arra sem kicsi az esély – különösen, ha a piaci bizonytalanságok nem enyhülnek –, hogy a jelenlegi 5,25%-os szinttel búcsúztatjuk 2010-et” - emelte ki Vizkelety Péter.

Ami inflációs oldalról mindenképpen jó hír lehet, hogy bár továbbra is nálunk a legmagasabb a pénzromlás üteme az Európai Unió 27 tagállama között, azt elsősorban a tavaly júliusi forgalmi adó növelés, illetve az év eleji gázáremelések hatása emelte tartósan az 5%-os szint fölé. Viszont, ennek a hatása az év második felére egyre halványul. A jegybank saját várakozása szerint ez a csökkenő tendencia fokozódik az év második felében, aminek eredőjeként az év végére 4% körüli szintre csökkenhet az infláció.

Beárazva Ami a piaci szereplők jövőbeli várakozását illeti, a 3 hónapos diszkontkincstárjegy hozamok alapján könnyen kijelenthető, hogy a befektetők a következő néhány hónapban nem számolnak újabb kamatcsökkentéssel. Erre utal, hogy a 3 hónapos DKJ referenciahozama 5.25%-on áll jelenleg, miközben május 31-én még 5.00% környékén tanyáztak a rövid oldali hozamok, vagyis akkor még benne volt a pakliban egy 25 bázispontos vágás lehetősége.

Bár a magyar gazdaság fellendülése a vártnál valamivel erőteljesebben kezdődött meg az év elején, a jegybank úgy látja, hogy továbbra is jelentősek a kihasználatlan kapacitások a gazdaságban, vagyis a vállalatok egy darabig nem tudják áremelések révén realizálni a növekedést. Ráadásul a recessziós kilábalást főleg a külső konjunktúrán könyveli el a gazdaság, ami egyfelől az utóbbi hónapokban eszkalálódott adósságválság és annak következtében bevezetett kereslettompító intézkedések miatt bizonytalan kimenetelű, másfelől a belső kereslet még jó másfél évig számottevő árleszorító hatást fog kifejteni. A gyenge belső konjunktúra árcsökkentő hatását ugyanakkor tompítja, hogy a külső konjunktúra miatt emelkednek az energiaárak, és bizonytalanságot jelent az euró gyengülése. Ráadásul áprilisi mélypontjához képest több mint 35%-ot drágult a földgáz a nemzetközi piacon, és elemzők szerint a lendület még elhúzódhat, hiszen a kőolaj ralijától még mindig le van maradva a gáz árfolyama.

További bizonytalanság a hazai szabályozott energiaárak alakulása. Míg a legutóbbi jegyzőkönyvében az MNB arra számított, hogy emelkedni fognak a szabályozott hatósági árak, éppen a múlt héten fogadta el az Országgyűlés, hogy ismét hatósági árszabályozást vezethet be a kormány a villamosenergia lakossági tarifái esetében. Egyelőre annyit tudni, hogy az új árszabály kidolgozásáig nem változtatnak a villany és gázár tarifákon. De a konkrét szabályozói döntésig indokolt lehet az óvatosság a jegybank részéről is, vagyis amíg a Fidesz nem dönt a villamos energia árról, és ennek rövid, illetve hosszútávra szóló hatása – például a hatósági áremelések kitolása későbbi időpontra - nem érződik, addig mindenképpen indokolt az óvatosabb kalkuláció a jegybanki prognózisokban is.

 
Az Equilor véleménye az, hogy mivel a mai kamatdöntés már jó ideje előre be volt árazva a piacon, nem várhatóak komolyabb reakciók a mai nap délutánján. Tény, hogy a kamatcsökkentésnek továbbra is van tere, ehhez azonban szükség van mind a magyar pénzügyi eszközök kockázati megítélésének javulására, mind az inflációs kilátások süllyedésére. E két tényező azonban várhatóan a következő hónapokban nem teszi lehetővé a kamatpálya süllyedését. A monetáris kondíciók további lazítását ”szerencsére” támogatja ugyanakkor, hogy sem az Egyesült Államokban, sem a hazai szempontból még inkább figyelt eurózónában nem kerül sor kamatemelésre idén, sőt az eurózónában még az sem kizárt várakozásaink szerint, hogy a gyenge gazdasági teljesítmény és a stagnáló árak mellett jövőre sem lesz kamatemelés. Időben tehát még látszólag bőven van terünk arra, hogy teljesüljön a két, kamatcsökkentéshez elengedhetetlen feltétel. Ehhez azonban az is kell, hogy a kormányzat által június elején az asztalra letett első gazdasági akcióterv célkitűzései hiteles részletekkel töltődjenek fel. A külföldi befektetők többsége bár üdvözölte az akcióterv irányát és céljait, hiányolta viszont a konkrétumokat. Amennyiben a konkrétumok alapján továbbra is az látszik, hogy a magyar kormány elkötelezett a 3,8%-os GDP arányos államháztartási hiány tartása iránt idén, illetve a 3% körüli 2011-es hiánycél iránt, akkor az azt eredményezheti, hogy jelentősen javul az ország kockázati megítélése, ami megteremti a lehetőséget a kamatszint mérséklésére.

Privátbankár - Zsiborás Gergő