A monetáris tanács 25 bázisponttal, 5,25 százalékra, rekord mélységbe csökkentette a jegybanki alapkamat szintjét hétfőn
A monetáris tanács 25 bázisponttal, 5,25 százalékra, rekord mélységbe csökkentette a jegybanki alapkamat szintjét hétfőn. A döntés megegyezett az elemzői várakozásokkal, a megkérdezettek többsége 5,25 százalékra csökkenő alapkamatra számított.
A testület legutóbbi, ez év március 30-i ülésén 5,75 százalékról 25 bázisponttal 5,50 százalékra, - akkori - rekord alacsony szintre csökkentette a jegybanki alapkamatlábat, és nem zárta ki a további kamatcsökkentés lehetőségét sem. Azt is jelezte a tanács, hogy a lazítási ciklus hamarosan véget érhet. A monetáris tanács megítélése szerint a magyar gazdaság a tavalyi mély recessziót követően 2010 közepétől állhat ismét növekedési pályára. A közvetett adók és szabályozott árak emelése emeli az inflációt, ugyanakkor annak alakulását egyre inkább a visszafogott kereslet határozza meg. Ennek következtében a fogyasztóiár-index jövőre várhatóan az MNB célja alá csökken. A nemzetközi pénzügyi piaci folyamatok jövőbeli alakulását továbbra is jelentős bizonytalanság övezi, figyelmeztetett a testület. A londoni elemzők egyöntetűen negyed százalékpontos kamatcsökkentést vártak. Abban is konszenzus alakult ki a Cityben, hogy a magyar jegybank nem áll le a pénzügypolitikai enyhítéssel - ennek a prognózisnak az alapja (az utóbbi időszak piaci folyamatai mellett) az a széleskörű elemzői meggyőződés, hogy a következő kormány fenntartja a költségvetési szigort.
Mindazonáltal a jegybank várhatóan kitart az eddig folytatott óvatos kamatpolitikája mellett, mert egy kedvezőtlen fordulat a görög adósságválságban, vagy a nemzetközi likviditási helyzetben valamikor az év hátralévő részében megnehezítheti Magyarország helyzetét, miközben a hazai költségvetés is kockázatokkal terhes. Márpedig a további monetáris könnyítésnek is feltétele a szigorú költségvetési politika ahhoz, hogy ne veszélyeztesse az árfolyam stabilitását - hangsúlyozták az elemzők.
Simor András, az MNB elnöke nem kívánt találgatásokba bocsátkozni az MNB és a PSZÁF Orbán Viktor által felvetett összevonásáról.
Újabb történelmi mélybe süllyedt a ráta, amelynek további esése várható, minthogy a hazai kamatfelár ”indokolatlanul” magas a térség országaihoz és az indikatív európai kamatokhoz képest (a német bundokhoz mért hozamspread a 10 éves papír esetében 360 bázispont). Ráadásul a visegrádi államok esetében éppen a kivárás jellemzi a monetáris politikát, és bár a további csökkentés sincs kizárva, az utóbbi hónapokban a devizák erősödése miatt nem nyúlt az 1%-os alapkamathoz sem a prágai jegybank, sem pedig 3.5%-os rátához a varsói központi bank - olvasható az Equilor szerkesztőségünkhöz is eljuttatott közleményében.
A kormány politikája meghatározó
„A jövőt tekintve két fő tényező határozza majd meg a jegybank mozgásterét: egyrészt az új kormány kirajzolódó gazdaságpolitikája, illetve az ezzel kapcsolatos befektetői bizalom, másrészt pedig, hogy továbbra is ennyire elszigetelt lehet-e a magyar tőkepiac a nemzetközi hitelpiaci folyamatoktól” - mutat rá Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője a szerkesztőségünkhöz is eljuttatott sajtóközleményben.
A nemzetközi kamatkörnyezetben beállt laza monetáris kondíciók elnyúlása a korábban gondoltnál nagyobb teret enged az MNB számára, hogy csökkentse a forinteszközök után fizetett hozamot. Ezt a lehetőséget illusztrálja a jegybanki törekvés is, ami a kamatdöntő ülések jegyzőkönyveiből kiderül, nevezetesen, hogy több tanácstag bátrabb vágásokat javasolt, így a legutóbbi márciusi ülésen 4:3 arányban szavazták meg a 25 bázispontos vágást szemben az 50 bázispontnyi lazítással.
Továbbra is adottak a feltételek a kéthetes repo jegybanki irányadó kamatláb csökkentésére, így a piaci várakozással összhangban jó esélyt látnak az Equilor elemzői arra, hogy még az idén az 5%-os szint alá süllyedjen a kamatszint. A rövidlejáratú állampapírpiaci referenciahozamokból ugyanakkor kiolvasható, hogy a 4,75%-os szintet még nem várja a piac három hónapos időtávban. Mint azt a jegybanki kommentárokból is ki lehetett olvasni, a monetáris tanács több oldalról is indokoltnak látta a csökkentéseket, egyfelől a gazdasági recesszió elhúzódása indokolja azt, másfelől a forintbefektetések kockázati megítélésének javulása teszi lehetővé.
Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a 25 bázispontos kamatvágás nem meglepő annak fényében, hogy a monetáris tanácsot már a legutóbb sem sok választotta el attól, hogy 5,25 százalékra mérsékelje a kamatot - közölte . Az igazgató szerint a piacok további kamatvágást valószínűsítenek, és a nyár végére 5 százalék alatti jegybanki kamatot áraznak.
A szakember az MTI-hez eljuttatott közleményében kétarcúnak nevezi a magyarországi inflációs folyamatokat: a hazai piac által generált infláció gyakorlatilag nem létezik, az üzemanyagok árában az adóváltozásokon túl a nemzetközi ártendenciák jelennek meg. Ugyanakkor az idén is a vártnál magasabb inflációs hatása van a központi, illetve önkormányzati hatáskörben meghozott árintézkedéseknek, és nem teljesen világos, hogy a monetáris tanács ennek a hatását a jövőben hogyan fogja megítélni. A külkereskedelmi szufficit miatt a forint inkább erősödik az euróhoz képest, ami továbbra is kamatvágásra ösztönözheti az MNB-t.
A görög államadósság körüli "mizéria" tovagyűrűző hatását egyelőre nem látni idehaza, sőt, ha ennek esetleg konjunkturális következménye lesz, az csak egy okkal több, hogy az Európai Központi Bank, de akár a világ több vezető jegybankja is úgy döntsön, hogy továbbra is lazán hagyja az általa befolyásolt monetáris kondíciókat. Duronelly Péter szerint az alacsony nemzetközi kamatkörnyezet eggyel több érv volt amellett, hogy a monetáris tanács meghozza ezt a döntését.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
A monetáris tanács 25 bázisponttal, 5,25 százalékra, rekord mélységbe csökkentette a jegybanki alapkamat szintjét hétfőn 
Átalakítja a személyes értékesítési hálózatát a Kincstár. 
