Csak így lehet konszenzusos alkotmány
Az MSZP nem kér többet az alkotmányozásba való visszatérés feltételeként, mint amit a parlamenti kétharmaddal bíró Horn-kormány idején kínált az MSZP-SZDSZ koaÍíció: azaz, hogy hiába van meg a kétharmados parlamenti többség, akkor is szükséges egy ellenzéki párt jóváhagyása az alkotmánykoncepció elfogadásához – érvelt kivonulási döntésük mellett Bárándy Gergely a Duna Televízió stúdiójában..
Ahhoz is ragaszkodnak, hogy két, egymást követő parlament megerősítése esetén lépjen csak életbe az új alaptörvény – ahogy módosítani is csak két egymást követő parlament jóváhagyásával lehetne a majdani új alkotmányt a Fidesz tervei szerint – tette hozzá a szocialista képviselő. E két kérést egy alkotmányt megerősítő népszavazás sem tudná kiváltani az MSZP-nél – hangzott a vitában.
Bárándy úgy indokolta pártja álláspontját, hogy az alkotmánynak társadalmi konszenzuson kell alapulnia, és benne meg kell jelennie jobboldali-konzervatív, keresztény, baloldali és liberális értékrendnek is. “Márpedig ezt csak úgy tudjuk biztosítani, ha az általunk kért szabályokat elfogadja az Országgyűlés” - szögezte le a képviselő.
Az MSZP kérései nem teljesíthetők
Nekünk az a fontos, hogy utolsóként a volt kommunista országok közül Magyarország is képes legyen elfogadni egy új alkotmányt. Ezért attól tartunk, ha az MSZP feltételeit elfogadnánk, akkor az alkotmány elfogadása lehetetlenné válna, “tehát csak a lényeg veszne el” - reagált Gulyás Gergely a Fidesz részéről.
A politikus azt mondta: való igaz, hogy 1994-1998 között az alkotmányozásnak voltak speciális szabályai, de azt követően az elmúlt tizenhárom évben változatlan, egységes, világos szabályrendszer létezett,amit éppen az MSZP-SZDSZ koalíció alakított ki.
A fideszes politikus a Közbeszédben megjegyezte: nemhogy alkotmányozásra nem volt választói felhatalmazása ´94-´98 között az MSZP-SZDSZ koalíciónak,”hanem még koalícióra sem”, mivel "tagadták, hogy koalícióra szeretnének lépni" egymással. Ezzel szemben – folytatta Gulyás Gergely – Orbán Viktor 2009 novemberében bejelentette, hogy új alkotmányt szeretnének kormányra kerülésük esetén.
Az MSZP nem lesz partner “a demokrácia lebontásában”
Az MSZP jóhiszemű volt, és részt vett az alkotmányozásban a kezdetektől fogva – mondta Bárándy Gergely. Az MSZP olyannyira “beszállt” a munkába, hogy a legrészletesebb javaslatokat, munkaanyagokat tette le az alaptörvényt előkészítő esetei parlamenti bizottság munkacsoportjainak asztalára - mondta.
“Ehhez képest azt tapasztaltuk, hogy semmiféle kompromisszumra nem hajlanak a kormánypártok, másrészt pedig azt láttuk, hogy az alkotmányozással párhuzamosan olyan jogalkotási programot folytatnak, amely gyakorlatilag alapjaiban írja át és változtatja meg a közjogi berendezkedést. Gondolok az Országos Választási Bizottság hatáskörének módosítására, az Alkotmánybíróság jogkörének megnyirbálására, a Költségvetési Tanács lényegi megszüntetésére a mostan kormánykoalíció által” - sorolta alkotmányozásból való kilépésük háttér-okait Bárándy Gergely. Hozzátette: a demokrácia lebontásában az MSZP biztosan nem lesz partnere a kormányzó erőknek.
Gulyás: Akár egyetértés is lehetne a Fidesz és az ellenzék egy része között
|
Ön szerint mi a megfelelő módja a társadalom bevonásának az alkotmányozási folyamatba? |
Bárándy: Óriási különbség van a koncepciónk között
Óriási különbséget látok a koncepcióink között – reagált Bárándy Gergely, aki a legfőbb különbözőségnek említette, hogy a Fidesz egy úgynevezett “magalkotmányt” készül elfogadni, míg az MSZP egy teljes alaptörvény tartana helyesnek.
A szocialista képviselő kifejtette: a magalkotmány arról szól, hogy “egy csomó garancia”, ami ma az alkotmányban szerepel, kikerülne az alaptörvényből “Nem azt mondom, hogy bizonyos rendelkezések ne kerülhetnének ki, mert az alaptörvénynek részletszabályokat nem kell tartalmaznia. De az lehetetlen, hogy egy alkotmány elfogadása után ne tudjuk, hogy lesznek-e mondjuk ítélőtáblák vagy nem, szétválik az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és a Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztsége vagy egyben marad, avagy a határon túli magyarok kapnak-e választójogot, vagy sem” - sorolta kétségeiket Bárándy.
Lehet mindezen vitatkozni – tette hozzá a szocialista képviselő. De a párt biztosan nem támogat egy olyan alkotmányt, amelyben a teljes alapjogi katalógus, annak garanciái és érvényesüléseinek alkotmányos garanciái nem szerepelnek. Továbbá az államberendezkedés részletekbe menő szabályozásának is benne kell lennie egy MSZP által támogatható alaptörvényben - tette hozzá.
A Fidesz nem akar magalkotmányt
A fideszes Gulyás Gergely minderre úgy reagált a Közbeszéd stúdiójában: ha csak ez a probléma, akkor biztatja az MSZP-t, hogy a “jövő héten lehet a parlamentben dolgozni”, mivel a Fidesz semmilyen kérdésben nem szeretnének eltérni a jelenleg érvényes alkotmányos szabályozás mélységétől. “Ezt a magalkotmány és egyéb ügyeket nyugodtan tessék elfelejteni. Nincs szándék arra, hogy mélységét tekintve változtassunk a szabályozáson. Mindazon kérdések, amiket ma az alaptörvény szabályoz – talán a rendkívüli jogrendek kivételével – megtalálható lesz az új alaptörvényben is” - érvelt a fideszes politikus a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában.
Privátbankár
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
