Alkotmányellenes a magánnyugdíj új szabályozása

A törvény a magánnyugdíj új rendszerét akarja létrehozni, megszüntetve a jelenleg működő magánnyugdíj-pénztárakat. A pénztártagok egyéni számlán nyilvántartott követelése ugyan érintetlen maradna, de az új rendszerben a biztosítottak nem szólhatnának bele a magánnyugdíj-biztosító döntéshozatalába, és szűkülne az igénybe vehető szolgáltatások közötti választás lehetősége is.

Az Ab a nyugdíjszolgáltatásokra vonatkozó - az egyösszegű kifizetés feltételeit, valamint a járadék megváltoztatását érintő - szabályokkal kapcsolatban megállapította: a törvény az egyösszegű kifizetés teljesítését lényegében attól teszi függővé, hogy a pénztártag tagsági viszonya az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor a 180 hónapot meghaladja-e. Az Ab szerint a jogalkotó e szabály megalkotásánál nem volt tekintettel azokra, akiknek a jogszerzésük már folyamatban volt, ezért a rendelkezés alkotmányellenes.

Az Ab ugyanakkor nem osztotta az államfő alkotmányos aggályait a többi megtámadott rendelkezés esetében.

A testület hangsúlyozta: a törvény azáltal, hogy a jelenlegihez képest más szolgáltatásfajtákat tartalmaz, nem korlátozza a pénztártag úgynevezett várományát, mert az egyéni számláján lévő összege alapján a járadékra jogosult.

Az Ab megítélése szerint a magánnyugdíjpénztár átalakulása sem sérti a tagnak az Alkotmányban biztosított tulajdonhoz való jogát.

A tagnak a pénztár ügyeiben történő korlátozott - a nagy taglétszámú pénztáraknál szinte formális - döntési joga pedig nem vonható az alkotmányosan védett úgynevezett közjogi váromány körébe. A jelenlegi magánnyugdíjpénztárak esetében is korlátozott a tagnak ez a lehetősége - mondta ki a testület -, hiszen a saját számláján lévő pénzt nem veheti ki, befizetései pedig jogszabályi kötelezettségen alapulnak; mivel pedig a pénztárak döntően bankokhoz, biztosítókhoz kapcsolódtak, a tag a befektetési politikáról legfeljebb információt kaphat, de befolyásolni nem tudja.