1p
Legyen bor, búza, békesség, de legalább"likviditás", azaz bőven folyó pénz és könnyű átjárás értékpapírok és készpénz között
Legyen bor, búza, békesség, de legalább"likviditás", azaz bőven folyó pénz és könnyű átjárás értékpapírok és készpénz között: ez a pénzszűkében vergődő világgazdaság imádsága idestova három-négy éve. Kérdés, ki, miből, mikor és mire teremthet likviditást, amikor a bankok nem szívesen adnak hitelt sem borra, sem búzára?

A világ mértékadó jegybankjai, köztük Európai Központi Bank (EKB) a nemzetközi pénzügyi válság kezelésére - a bedugult finanszírozási csatornák újranyitására és olajozására - "nem hagyományosnak", avagy az EKB nevezéktanában "nem szabványosnak" (non-standard) elkeresztelt intézkedéseket tettek és tesznek. A jegybankok efféle tevékenységét a piac egységesen "mennyiségi enyhítésnek" nevezi, mert a kamatdöntéseken - a kamatcsökkentésen mint hagyományos pénzügypolitikai enyhítésen - kívül vannak: közvetlenül juttatnak szabad pénzt, azaz "likviditást" a bankrendszerbe és közvetve a gazdaságba - derül ki az MTI elemzéséből.

Egyesek - köztük a japán központi bank, vagy az amerikai Fed - nem tagadják, hogy ez pénzhígítás, "bankóprés" elektronikus úton, mások - köztük az EKB - határozottan állítják, hogy a kiadott többlet likviditást ellensúlyozza, "sterilizálja" a kereskedelmi bankok náluk elhelyezett, rövid lejáratú betéteinek megfelelő növekedése.

Túlvállalta magát az EKB?

Az elemzés rámutat: akárhogyan is, az EKB növelte pénzügyi közvetítő szerepét, gyakorlatilag a kereskedelmi bankok helyébe lépve, miután a bankközi piac befagyott az amerikai Lehman Brothers befektetési bank 2008. szeptemberi csődje okozta sötét bizonytalanságban. A bank megnövelte a hosszabb lejáratú refinanszírozási kínálata arányát, egészen egyéves lejáratig; a hosszabb határidőket csak tavaly vonta vissza, és eddig már minden bank visszafizette a fél-, illetve egyéves kölcsönöket. Továbbá az átmenetileg illikviddé vált - befagyott, piacképtelen - értékpapírok (mindenekelőtt zálogjoggal támogatott értékpapírok) fedezetként való elfogadásával jó pénzre váltott elértéktelenedett eszközöket, megfékezve a piaci pánikot. Legfőképpen pedig áttért a rögzített kamatú, korlátlan refinanszírozásra - a kereskedelmi bankok minden pénzt megkaptak, amit kértek e keretben, és ez még ma is tart.

Ezen kívül az EKB még két intézkedést vetett be: 2009. júliusban megkezdte egyéves, 60 milliárd eurós programját euróban jegyzett, euróövezetben kibocsátott, fedezett kötvények vásárlására mind az elsődleges, mint a másodlagos piacon. Miután a keret elfogyott, az EKB tavaly június végén befejezettnek nyilvánította a programot azzal, hogy a megszerzett kötvényeket lejáratig megtartják.

A másik a tavaly májusban meghirdetett "értékpapírpiaci program" (SMP), azaz szintén közvetlen beavatkozás, de ezúttal az értékpapírosított euróövezeti köz- és magánadósságok piacán. A programnak nincs határideje és előre eldöntött pénzkerete, a beavatkozás, vagyis a felvásárlás eseti, és pénzügyi sterilizálás követi. Jelzésértékű politikai feltétele, hogy az euróövezeti tagországok "minden szükségest megtesznek költségvetési céljaik elérésére, összhangban az ellenük folyó túlzottdeficit-eljárásokkal". A múlt hét végén ez a program 77,33 milliárd euró elköltésénél tartott, miután az utóbbi hetekben már rendre elmaradtak a várt beavatkozások.

Fókuszban a válsághőmérő

Az európai pénzügyi rendszer hőmérőjének higanyszála, az irányadó háromhónapos euróövezeti bankközi eurókamat (Euribor) másfél hónappal a Lehman-csőd után, 2008. október 9-én elérte minden idők csúcsát 5,393 százalékon. A nemzetközi pénzügyi pánikban ugyanis a bankok gyakorlatilag beszüntették a rövid lejáratú finanszírozást: nem volt kínálat. Az EKB néhány nappal később megkezdte a "szabványos" kamatcsökkentést is 4,25 százalékról, 2009. májusra eljutva a ma is még érvényes rekord alacsony 1,00 százalékhoz. A háromhónapos Euribor tavaly, 2010. március 31-ére minden idők mélypontjára, 0,634 százalékra ért. Ezen a héten 1,19 százalék közelében alakul, még messze a válság előtti szintek alatt - igaz, a válság előtt az EKB alapkamata is magasabb volt.

Vajon a bankközi kamatok gyors apadásában mekkora volt a kamatcsökkentés és az EKB rendkívüli pénzinjekcióinak szerepe, és mekkora az általános gazdasági visszaesésé, erre még adós a válasszal a gazdaságtudomány. Az viszont bizonyos, hogy sem az EKB pénze, sem a kormányok deficitnövelő gazdaságmentő akciói nem állították még helyre a pénzáramlás korábbi ütemét és jellegét. A magánvállalatoknak adott kölcsönök értéke 2006. decemberben 13 százalékkal, 2007. decemberben 14,4 százalékkal, 2008. decemberben 9,4 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál, viszont 2009. decemberben 2,3 százalékkal elmaradt az egy évvel azelőttitől, és még most decemberben is 0,2 százalékkal kevesebb volt az egy évvel azelőttinél.

Az államadósságok alakulása irányítja az EKB döntéseit?

A bankközi kamatokat immár a jövő havi EKB-kamatemelés kilátása is emeli, de tavaly március óta inkább azért emelkedtek, mert az állami deficitek finanszírozása feszültséget okozott, miközben a közvetlen gazdaságfinanszírozás még alig lábadozik. Az euróövezeti államháztartások hitelfinanszírozása 2006. decemberben 4,8 százalékkal, 2007. decemberben 2,3 százalékkal kisebb volt az EKB statisztikái szerint, mint egy évvel azelőtt, ám 2008. decemberben 3,1 százalékkal, 2009. decemberben 11,2 százalékkal, és még tavaly decemberben is 12,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

Más szóval: a látszólag független EKB pénzügypolitikája egy ideje már az állami deficitek okozta piaci torzulás kisimítását szolgálja. Nem csoda, hogy a bank mielőbb szabadulni szeretne ettől a feladattól. Annál is inkább, mivel a piaci enyhítés hovatovább ellehetetlenül. Nyugodtan enyhíthetett a bank mindaddig, amíg ennek mellékhatása legföljebb a deflációs veszély csökkentése volt, de nincs lehetőség e politika folytatására most, amikor az euróövezetben néhány hónapja már ismét a 2 százalékos riadóküszöb fölött van a tizenkét havi infláció - összegzi a távirati iroda elemzése.

MTI

Címkék: Cikkek

AJÁNLOTT VIDEÓK

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Cikkek Megújult a Privátbankár!!
Privátbankár.hu | 2011. november 15. 15:35
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
Cikkek További árfolyamok >>
Privátbankár.hu | 2011. november 9. 10:05
 
Cikkek Skandináviában sincs minden rendben
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 18:02
Folytatódik a dán lejtmenet jövőre is, a skandináv ország gazdasága tovább lassul, egyre nehézkesebb a hitelezés, és tovább csökkennek a lakásárak
Cikkek Papandreu lemondott a népszavazásról
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 16:21
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Cikkek Papandreu nem mond le - még
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 14:05
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
Cikkek A bankokat kérdezi a kormány, mi legyen a devizahitelesekkel
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 13:50
Újra tárgyalóasztalhoz ülnek a bankok a kormánnyal, az NGM várja a javaslatokat a szektor szereplőitől. Az már biztos, hogy feltőkésítik az MFB-t
Cikkek Sehol egy biztonságos magyar bank?
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 13:36
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Cikkek A mauríciuszi devizát a költségvetési tervek gyengítik
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 12:47
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke. Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.   Privátbankár
Cikkek A kormány átvállalja Várpalota devizahitelét - a jó lobbi miatt
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 11:48
Várpalota polgármesterének lobbitevékenységét a kormány azzal ismeri el, hogy kifizeti a kistérség devizatartozását
Cikkek Kollektív szerződések: már most nyomást gyakorolnak a munkaadók
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 11:21
A jövő évi költségcsökkentések jegyében több munkáltató nyomásgyakorlásba kezdett, jelezvén, hogy felbontanák a kollektív szerződéseket
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG