Állami újraelosztás: egyértelmű optimum nem létezik

Azt a tendenciát, hogy a tartósan növekvő országokban az újraelosztás nem nagy, meg is fordíthatjuk, felzárkózó ország nagy újraelosztással nem működik - hangzott el.

Vannak olyan országok, ahol az újraelosztás magas szintje nem akadályozza a jó működést, mert speciális ellensúlyok tartják szinten. "Lehet egy ország versenyképes, ha azokat a közhelynek is mondható normákat betartja, mint a jogállamiság, a tulajdon biztonsága, a szabályozás kiszámíthatósága" - hangsúlyozta Csaba László.

Abból kiindulva, hogy nálunk 49,8 százalék a GDP-hez képest az újraelosztás mértéke, azt jelenti, hogy nem az összeg kevés, hanem a belső struktúra rossz. Magyarországon jelenleg az állam alapfeladatai sincsenek normálisan megoldva - mondta Csaba László.

A mostani államnál kisebbre van szükség és a jelenleginél 5-7 százalékkal kisebb állami újraelosztást kellene szorgalmazni Csaba László szerint, ennél kevesebb kiadással ugyanis nem tud működni az ország. Van egy nagy inaktív réteg, amelyik nem fogható munkára sem most, sem később, egy tőkeigényes exportszektor, ami nem nagyon foglalkoztat és egy nem hatékony közszféra.

Haraszti Katalin, a Pénzügyminisztérium volt osztályvezetője előadásában elmondta, Magyarország 2009-ben először az EU átlag alá került újraelosztási szempontból, miközben mindenki növelte az újraelosztást. "Az adó és járulékbevételek jóval a régiós átlag felett vannak Magyarországon, a termelésiadó-bevételek minden országban csökkentek, nálunk nőttek. Ennek részben oka az áfa- és iparűzési adóbevétel mértéke. A jövedelem és vagyonadó bevételek drasztikusan csökkentek, a 2008-as 10,5 százalékról 2011-re már 6 százalékra csökken, lehet azt mondani, hogy ilyen teklintetben talán már túlcsökkenés van" - fogalmazott. A szakember előadásából kiderült, járulékbevételeink csak kicsit haladják meg a régiós átlagot.

A kiadási oldalt vizsgálva azt látjuk, hogy az elsődleges kiadások minden országban nőttek, nálunk viszont csökkentek, a beruházási kiadások 2006-ban átlag fölött voltak, 2010-re már az átlag alá mentek. "Az állam folyó működési kiadásai közelítik a régiós kiadásokat, de a dologi kiadások 7-7,5 százalékos szintre bebetonozódtak" - tette hozzá Haraszti Katalin.

A pénzbeli juttatások a hasonló fejlettségű országok közelében járnak, de még mindig magasak. Az egészsségügyi és oktatási kiadások pár éve hozták a régiós átlagot, most már alacsonyabbak, miközben a szociális kiadások és a közszolgáltatásra fordított összegek nőttek. Szociális kiadásaink - öregségi, rokkantsági, családi, munkanélküliségi - összességében a legmagasabbak a régióban.

"Országonként mást jelent az optiomális mértéke az újraelosztásnak. Az tény, hogy Magyarország kiadásai magasabbak a többieknél. Megoldás a belföldi kereslet élénkítése, a nagyobb foglalkoztatás elérése, az egészségügyre és oktatásra való nagyobb ráfordítás jelenthet" - mondta Haraszti Katalin.

Szakolczai György közgazdász szerint a világ népesedési trendje nélkül nem értelmezhető ez a problémakör. Kifejtette, egyedül Kelet- és Közép-Kelet Európában következett be a tényleges népességcsökkenés, Szlovákia és Lengyelország kivételével.

"Az a kérdés tehát, hogy mekkora legyen az állami újraelosztés mértéke, nem helyes felvetés, mert a fő irány azon elképzelését tükrözi, hogy léztezik egy optimum. Szerintem viszont ilyen nincs, kiindulópontnak az aktuális helyzetet lehet csak tekinteni" - mondta.

Privátbankár - Acsai N. Ferenc