Amerikát a recesszió réme fenyegeti

A legfrissebb GDP-adatok szerint az Amerikát ért válság sokkal súlyosabb volt, mint azt akkoriban gondolták, az új adatok fényében egyre távolabbinak tűnik a várt növekedés elérése. A Bureau of Economic Analysis (BEA) módosította a korábban kiadott adatait, egészen a válság kirobbanásáig visszamenőleg.

Mindent borítanak a módosított adatok

A 2008-ról 2009-re történő gazdasági visszaesést a korábban publikált 3,7 százalékról 5,1 százalék módosították. Az utólag történő módosítására az indoklás szerint azért volt szükség, mert az adatok begyűjtése rendkívül időigényes feladat, ezért a BEA havi szintű gazdasági tanulmányokból számítja ki a becsült GDP értékét, majd azt a későbbiekben többször is módosítja. Az idei évi 0,4 százalékos első negyedéves GDP növekedést a becslések szerint 1,3 százalékos második negyedéves növekedés  követi.

Az elmúlt évtizedek amerikai gazdaságot érintő válságai közül a 2008-2009. évi produkálta a legnagyobb reál GDP csökkenést. A számításokat a BEA négyszer végzi el, először a becslést publikálja, majd pedig folyamatosan közli a felülvizsgált, módosított reál GDP adatokat. A válság idejére vonatkozóan eddig még csak kétszer került sor a becsült adat módosítására, amely így is a véltnél mélyebb válságot mutat, a harmadik módosítás akár ennél is kedvezőtlenebb képet festhet a válságról és a problémák súlyosságáról.

Munka nélkül

Nem csak a GDP alakulása és a mélyebb recesszió fest borús képet az amerikai gazdaságról, a munkanélküliség alakulása sem kecsegtet sok reménnyel. 2001 és 2008 között a munkanélküliségi ráta 4 és 6 százalék között ingadozott, a válság kitörésekor azonban drasztikusan megemelkedett,2010-ben már majdnem elérte a 10 százalékos szintet.

A válság kialakulásáért felelős belső gazdasági aránytalanság oka a belföldi megtakarítások alacsony szintje és az ezzel szemben indokolatlanul nagy hitelfelvételi kedv volt, amely arány azóta sem állt teljesen helyre: a gazdaságot még mindig erőteljesen jellemzi az alacsony megtakarítási hajlandóság. A megtakarítások aránya 2006. évet követően meredeken zuhanni kezdett egészen 2009-ig. A csökkenés gyorsulása ugyan megállt a „fordulat”, azonban nem hozza helyre a megtakarítások arányát, várhatóan még 2012-ben sem nő majd az állomány. Amennyiben a megtakarítások csökkenése nem jár együtt a hiteligények visszafogásával, akkor a gazdaságnak tovább nő a külső forrás igénye, így az eladósodottsága is. Ez esetben a gazdaság bővülése még mindig egyedül a külföldi források függvénye marad.

Kritikusok szerint a helyzetet tovább rontják az Obama-kormány által kezdeményezett fiskális megszorító intézkedések. A kormány terve szerint az elkövetkező 10 évben 2,5 ezer milliárd dollárt akarnak lefaragni az amerikai költségvetés kiadási oldaláról. Az idei évben a kiadások 61 milliárd dolláros visszafogását célozták meg. A megszorítások elsősorban az egészségügyet és a védelmi kiadásokat érintik, emellett megemelik a leggazdagabb amerikaiak és a legnagyobb vállalatok adóterheit és racionalizálják a szociális programokat.

Mi lesz a növekedés forrása?

Mivel a kormányzat elsődleges célja az államadósság visszaszorítása, a kedvezőtlen növekedési adatok ellenére a fiskális megszorítások vélhetően továbbra sem fognak enyhülni. A kormányzati kiadások csökkentése és a beruházások visszafogása azonban jelentősen rontja az amerikai gazdasági növekedést. Elemzők véleménye szerint a kormányzati kiadások jelentős csökkenése várhatóan 1,7 százalékkal fogja visszafogni a gazdaság növekedési ütemét, amely a jelenlegi GDP adatok mellett könnyen recesszióba sodorhatja az egész gazdaságot.

Az adatok alapján van ok az aggodalomra. A gazdaság növekedési üteme nem a számítások szerint alakul, és a válság is mélyebb, annál, mint amilyennek elsőre gondolták. Ahhoz, hogy Amerika el tudja kerülni a recessziót sürgősen növelnie kell a gazdaság teljesítőképességét. A fiskális politikai intézkedések, azonban a kiadások csökkentését szorgalmazzák, így kizárt, hogy a kormányzat lenne a gazdasági növekedés motorja. A rendkívülien alacsony megtakarítási ráta miatt a magánszektort is kizárhatjuk, mint olyan tényezőt, aki a növekedésben nagy szerepet vállalhat. Végezetül maradnak a külföldi beruházások.

Mester Péter, a Quaestor Csoport elemzője a Privátbankárnak elmondta, hogy a kormányzat a hazai ipart és a fogyasztást csak az államháztartási hiány további növelésével, az államadósság terhére lenne csak képes újfent támogatni, ami megítélése szerint nem járható út. Véleménye szerint kétségkívül patthelyzet alakult ki, melyből megtalálni a kiutat nem egyszerű. A világgazdaságban az erőviszonyok azt mutatják, hogy az ázsiai régió és a feltörekvő piacok jelenthetnek némi reményt. Az amerikai fogyasztás a jelenlegi összkép szerint erősen korlátolt, így a fenntartható gazdasági pályához egy jóval nyitottabb, rugalmasabb exportpolitika szükséges. Azt, hogy recesszióba fordulhat-e ismét az amerikai gazdaság, egyelőre nehéz megítélni, de a kockázatok mindenesetre nőttek. Ha tovább gyarapodik az amerikai államadósság, s nem kap impulzust az export és ezáltal a fogyasztás, akkor tovább romlanak a globális gazdasági kilátások és nőnek a recessziós félelmek. Az elemző azt is hozzátette, hogy véleménye szerint az idei évre megjósolt 3 százalékos növekedést az amerikai gazdaság nem tudja teljesíteni, az év második felében jó ha tartani tudja 2,5, jövőre pedig a 2 százalékos növekedési ütemet.

Privátbankár - Nagy Zsófia