.jpg)
De persze az igazi nagy kínai kivándorlás most másról szól, a hazai szűkös viszonyok közepette küszködő kínai farmerek afrikai mezőgazdászokká válnak, és egyes körzetekben saját kolóniákat, falvakat alkotva művelik a földet. Kenya, Uganda, Ghána és Szenegál is szerepel a lehetséges célpontok között, ahol az úgynevezett Baoding farmerek a magukkal hozott módszerek és persze a magukkal hozott kitartásuk és munkaszeretetük révén igen komoly termelési eredményeket tudnak felmutatni olyan zónákban, ahol korábban a mezőgazdaság nem tudta eltartania a népességet.
Eleinte a kínai pionírok komoly aggodalmak közepette latolgatták, menjenek-e vagy sem, féltek a melegtől, a háborúktól, a betegségektől, de amikor kiderült, hogy nemcsak néhány kínai bank, hanem maga a kínai kormány is támogatja őket ebben, megszűntek az aggodalmaik. A hírek egyre növekvő befolyásról és egyre erősebb gazdasági pozíciókról szólnak, ami persze azzal jár, hogy a farmerek után megindulnak mások is.
A BBC egy angolai példát idéz, ahol olykor szórványosan jelentek meg kínai építőmunkások, majd, amikor kiderült, hogy az országot gyakorlatilag újjá kell építeni, egyre komolyabb számban érkeztek ide, azon az építkezésen, ahol eleinte csak négyen-öten voltak, most már húsznál több kínai dolgozik. És persze nyomukban megindultak a kínai éttermesek, szakácsok és kiskereskedők is. Az előnyök kölcsönösek, mondják a szakértők, Kínában éppenséggel a gigantikus fejlődés ellenére sincs aranyból kövezve a járda, kevés a jó termőföld és hatalmas az embermennyiség, az egyik cég által kiközvetített több, mint 700 építőmunkás Angolában vagy háromszorosát keresi az otthoni fizetésnek.
Afrika tűnik a legnehezebben megmozdítható kontinensnek, a kínaiakkal érkező technológia és munkakultúra, és maga Kína fejlődési példája is segít talán valamit ennek a kissé kilátástalan helyzetben lévő világnak.
Gyaníthatóan az afrikaiak kevesebb idegenkedéssel fogadják a kínaiak gazdasági jelenlétét, mint például az egykori gyarmatbirodalmak vagy a mai amerikai szuperhatalom képviselőit, és ma már senki nem gondolja a kínai afrikai farmerekről, hogy miközben gabonát termelnek és adnak el, valójában a világforradalmat exportálják.
Márványi Péter
A jó kormányzás díjazottja: Mozambik
Lesz egyáltalán cucc, ami nem kínai?
Bevásárolt Afrikában az ICBC kínai bank
Korábbi jegyzetek:
Motiválatlan alkalmazottak, motiválatlan gazdaság
Harc minden fronton: zöldüljenek a lakóházak is
Döbbenetes érdektelenség: Európa nem volt téma
A spam, ami a bűntudatra játszik