Árvíz: elkezdték a kárfelmérést

Megkezdődött az árvíz okozta károk felmérése az agráriumban, a hidakban, a vasúti vonalakon és az önkormányzati tulajdonban lévő utakon - jelentette be Bakondi György, az árvízi védekezés irányításáért kinevezett miniszteri biztos az Országgyűlés fogyasztóvédelmi bizottságának hétfői ülésén.

A miniszteri biztos azt mondta: hosszadalmas és nehézkes munka lesz a teljes kárfelmérés. Az ország 8 megyéjében keletkeztek jelentős károk, és az elmúlt napok özönvízszerű esőzései, viharai is további, jelentős károkat okoztak.
   
Bakondi György úgy fogalmazott: mivel tartósnak tekinthetők az időjárási viszonyok és az árvíz is, a kialakult helyzetre megnyugtató megoldást kell találni.

Az árvíz sújtotta térségekben 3.200 magáningatlan károsodott, Borsod megyében 295, míg más megyékben 30 épület dőlt össze, vagy lett emberi lakhatásra alkalmatlan, és ezekben a térségekben a lakásoknak mindössze 10 százaléka volt biztosítva.
   
Megjegyezte, az alacsony számú biztosításnak nem az az oka, hogy a nehéz gazdasági helyzet miatt lemondták volna azt, soha nem is kötöttek biztosítást, hiszen nem tudták volna fizetni. A miniszteri biztos közlése szerint a kárfelmérésben az is gondot okoz, hogy egyes ingatlanoknál a tulajdonviszonyok sem tisztázottak, és vannak olyan térségek, ahol az országos átlag alatti minőségű építmények szenvedtek károkat, de mint fogalmazott, a lakhatás megteremtésére szükség van, ezért ez egy olyan ellentmondás, amit kezelni kell.
   
Bakondi György elmondta azt is, június 17-én az árvíz miatt kihirdetett veszélyhelyzetet valamennyi megyében visszavonták, a kormány döntése alapján a károk osztályozása elkezdődött.
  
Zajlanak a szivattyúzásos utómunkálatok, a Tisza mentén még szükség van gáterősítésekre, de lakások, emberek már nincsenek veszélyben. A katasztrófavédelem szakemberei begyűjtötték az elhullott állatokat, zajlik a fertőtlenítés, az ÁNTSZ pedig ahol szükséges, védőoltásokat adott. Végrehajtották a vízzel elöntött lakások mechanikai és érintésvédelmi ellenőrzéseit, megkezdődött a lakosság visszatelepítése, az ivóvíz és áram szolgáltatás helyreállítása, a szúnyogirtás – sorolta az elmúlt napok és hetek tevékenységét az árvízi védekezés irányítására kinevezett miniszteri biztos.
   
Közlése szerint az árvízi védekezésre az állami szervek eddig mintegy 12 milliárd forintot költöttek, az önkormányzatok pedig 15 milliárdos igényt nyújtottak be. Hozzátette: jelentősek a károk a magáningatlanokban, a vízvédművekben, az agráriumban, az utakban, a hidakban és a vasúti vonalakon is, az utóbbiak kárfelmérése hétfő reggel kezdődött meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szakértőinek a bevonásával.
   
Szabó Zoltán, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) lakásbizottságának az elnöke a bizottság előtt vitatta, hogy nagyon alacsony, 10 százalék körüli lenne egyes régiókban a biztosított lakások száma, közlése szerint a négymilliós magyar lakásállomány 72 százaléka biztosított, igaz az EU-ban ez az arány 85 százalék körüli. Hozzátette: Borsod megyében sem olyan rossz a helyzet, ott mintegy 70 százalékosra becsülte a biztosított lakások arányát.
   
A MABISZ képviselője azt mondta: a magyar biztosítók május elejétől eddig 148 ezer bejelentést kaptak, de 170 ezerrel számolnak augusztusig. Az üzleti alapon bejelentett kár eléri a 20 milliárd forintot, de becsléseik szerint 30 milliárdos lehet a teljes kárösszeg.
   
Ivánovics Éva, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) igazgatója azt mondta: arra hívják fel a biztosítók figyelmét, hogy empatikusan, a jogszabályok szerint gyorsan járjanak el, állítsanak be plusz munkaerőt, hogy más ügyek ne szenvedjenek hátrányt. Megjegyezte, eddig mindössze hét panasz érkezett a felügyelethez az árvízzel összefüggésben.
   
Pintér György, a biztosítottakat és pénzintézeti ügyfeleket tömörítő, érdekvédő Indra Egyesület elnöke azt javasolta, a kormány adjon biztosítási díjtámogatást az agráriumnak, így jelentősen nőne az ágazat eddigi nagyon alacsonynak számító biztosítási szándéka.
   
Z. Kárpát Dániel, a bizottság jobbikos tagja az árvíz okozta járulékos károk megfizetésének kérdését firtatta, azt követelve, hogy a multinacionális cégek, bevásárlóközpontok lejárt szavatosságú, vagy ahhoz közelítő adományaikkal ne propagálhassák magukat, és ha ezt teszik, "verbális, majd fizikai eszközökkel" is szankcionálják őket.
   
Bencsik János, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára kérdésre válaszolva azt mondta: a kormány stratégiai kérdésnek tekinti a klímahelyzetet, és ezért hozták létre a klíma és energiaügyi helyettes államtitkárságot. Az árív okozta helyreállításokra utalva megjegyezte: célirányos közmunkaprogramot indítanak az önkormányzatoknak, hogy a vízelvezetéseket, árvízvédelmi feladatokat, a bekövetkezett károkat kezelni tudják.

MTI