Az adócsomag a betéteket támogatja a hitel helyett?
A pénzintézetek adózását közvetlenül – illetve az ügyfeleiken keresztül közvetetten is – több helyen, különböző adónemekben érinthetik a jövő év január elsejétől életbe lépő új adótörvények. Az elfogadott törvénycsomag szakmailag előremutató könnyítések mellett új adminisztrációs feladatokat is előír a pénzintézeti szektor számára – figyelmeztet a Deloitte tanácsadója. Mit tesz majd a bank és az APEH, ha bedől egy hitel?
A pénzintézetek adózását közvetlenül – illetve az ügyfeleiken keresztül közvetetten is – több helyen, különböző adónemekben érinthetik a jövő év január elsejétől életbe lépő új adótörvények. Az elfogadott törvénycsomag szakmailag előremutató könnyítések mellett új adminisztrációs feladatokat is előír a pénzintézeti szektor számára – figyelmeztet a Deloitte Zrt.
Társasági adó
Veszprémi István, a Deloitte Zrt. adópartnere elmondta, több olyan változást tartalmaz a januártól életbe lépő adótörvény-csomag, amely esetlegesen érintheti a finanszírozó társaságok jelenlegi projektfinanszírozási gyakorlatát. A projektfinanszírozást befolyásoló tényezők egyike, hogy a törvénymódosítások következtében megváltozhat az ügyletekben érintett felek adóterhelése, illetve a jövedelemáramlásokhoz kapcsolódó adófizetési kötelezettségük. Bizonyos esetekben, például kamatok, jogdíjak vagy szolgáltatási díjak kifizetése esetén újra megjelenik Magyarországon a forrásadó, amelynek mértéke 30%.
Kedvező változás, hogy immár a hitelintézetek is alkalmazhatják a veszteségelhatárolás intézményét - első alkalommal a 2009. évi negatív adóalap esetében. Ezzel összefüggő általános könnyebbség, hogy megszűnik a veszteségelhatároláshoz kapcsolódó engedélykérési kötelezettség.
Nemzetközi példák alapján a pénzintézeti szektorban aktív társaságok teljes bérköltségének mintegy 1,5 százaléka jellemzően elismert K+F költségnek minősül. A tanácsadó cég felmérései szerint a kutatásfejlesztés címén igénybe vehető kedvezmények a hazai pénzintézeti szektorban ehhez képest jóformán kihasználatlanok - holott a bankszakmai és biztosítási területen számos tevékenység minősülhet kutatás-fejlesztésnek. A bankok gyakran nem is tudnak ezekről a lehetőségekről, pedig nemcsak az adójogszabályok - így a Társasági adótörvény, a Különadóról szóló törvény, illetve 2010-től az Iparűzési adóról szóló törvény - által biztosított kedvezmények állnak a rendelkezésükre. Mindezen felül a pénzintézetek egyes tevékenységeikhez, projektjeikhez jelentős, projektenként akár több százmillió forint összegű, vissza nem térítendő támogatást is kaphatnak, elsősorban EU társfinanszírozott forrásokból.
A K+F jellegű tevékenységek körét az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) úgynevezett Frascati- kézikönyve egyértelműen meghatározza. Ennek értelmében a pénzintézeti szektorban kutatás-fejlesztési tevékenységnek minősülhet például a pénzügyi kockázatelemzéssel kapcsolatos matematikai kutatás, a hitelkockázati modellek kidolgozása, vagy az otthonról bonyolítható bankügyletekhez szükséges új szoftverek kísérleti fejlesztése.
Szintén kutatás-fejlesztési tevékenységről beszélhetünk, ha a pénzintézet új típusú számlavezetési és bankrendszerek kialakítása céljából fejleszti a fogyasztói szokások vizsgálatának technikáit, továbbá ha olyan új, vagy új természetű kockázatok felismerését szolgáló kutatásokat végez, amelyeket a biztosítási szerződések kötésénél számításba kell venni. A kézikönyv értelmében K+F tevékenységnek minősül az adósminősítési, hitelbírálati rendszerek fejlesztése, vagy például azon társadalmi jelenségek kutatása is, amelyek hatással vannak az egészség-, vagy nyugdíjbiztosítások újabb típusaira. Szintén ide sorolhatóak az elektronikus bank- és biztosítási ügyletekkel, az internetes szolgáltatásokkal és a számítógépes kereskedelemmel kapcsolatos pénzintézeti K+F tevékenységek is.
ÁFA-törvény
Az új ÁFA-csomag az üzleti környezetben újradefiniálja a teljesítés helyét, vagyis a főszabály értelmében a teljesítési hely a jövőben ott lesz, ahol a szolgáltatást igénybe vevő alany letelepedett. A pénzintézeteknek mindenekelőtt a változással összefüggő adminisztrációs kötelezettségre kell felkészülniük, ez azt jelenti, hogy összesítő nyilatkozatot kell benyújtaniuk azon európai uniós tagállamban teljesített ügyleteikről, amelyek a teljesítés helye szerint adókötelesnek minősülnek, emellett azon igénybevett szolgáltatásokról, amelyekre vonatkozóan Magyarországon adókötelezettség áll fenn.
Emiatt a pénzügyi intézményeknek fel kell térképezniük szolgáltatásaikat, illetve alapvető információkkal kell rendelkezniük arról, hogy más tagállamban hogyan kezelik ezen szolgáltatásokat. Az összesítő nyilatkozat benyújtását – amely a jogkövetkezmények tekintetében bevallásnak minősül - a jogalkotó az ÁFA-bevallás gyakoriságához köti, és a vállalkozásokat elektronikus bevallásra kötelezi. A változás lényege, hogy míg eddig csak a termékértékesítésekről kellett rendszeres összesítést benyújtani, ezentúl a szolgáltatásnyújtásokra is kiterjed a kötelezettség, ami érintheti a pénzintézeti szektor szereplőit.
Mivel a pénzintézeti szektor szolgáltatásai a törvények értelmében mindeddig alapvetően tárgyi adómentesnek számítottak, a bankok és biztosítók nem igényelhették vissza a külföldön vásárolt szolgáltatások (utazási költségek, üzleti tárgyalásokkal kapcsolatos kiadások, például terembérlet) után megfizetett adót. Az uniós ÁFA-irányelv változásával összhangban ugyanakkor jövőre az ÁFA-visszatérítés teljes rendszere átalakul, így a külföldön üzleti szolgáltatások után megfizetett összeget a pénzintézetek visszaigényelhetik, igaz, csak abban az arányban, amelyben az érintett hazai pénzintézet ÁFA-köteles tevékenységet végez. Ez az arány a szektorban jelenleg 1-5 % között mozoghat, a visszaigénylés ugyanakkor nem jelent jelentős adminisztrációs terhet a pénzintézetek számára, mivel az érintett országok adóhatóságai egymás között bonyolítják a visszatérítési eljárás egy részét – tette hozzá a Deloitte Zrt. szakértője.
Finanszírozási ügyletek meghiúsulásával kapcsolatos adóhatások
A válság nyomán igen gyakori probléma, hogy a cégek képtelenek fizetni a lízingdíjakat, hiteleik törlesztőrészleteit, illetve a kamatokat, aminek a pénzintézeti szektorban jelentős adóhatásai vannak.
Veszprémi kiemelte: célszerű a bankoknak végiggondolnia, hogy a meghiúsult hitelügyletben szereplő biztosíték érvényesítésének milyen adóhatásai lehetnek. Egyedi esettől - a biztosíték jellegétől és számos egyéb tényezőtől is - függ például az, hogy az ügylet melyik szereplőjénél merül fel ÁFA-fizetési kötelezettség, illetve a bank le tudja-e vonni azt az áfát, amelyet a biztosíték után, fordított adózás okán korábban neki kellett megfizetnie.
A Deloitte Zrt. szakértője elmondta: Mindeddig, amikor a bank magánszemélyek esetében érvényesítette zálogjogát, és értékesíteni kényszerült egy a szerződésben biztosítékként megjelölt ingatlant, azt 25%-os ÁFA-tartalommal kellett eladásra kínálnia (hiszen általában a bankok ingatlan-értékesítésükre adófizetési kötelezettséget választottak), amely adótartalmat végeredményben az adósra kellett terhelnie.
Ebben eredményez jelentős ésszerűsítést az ÁFA-törvény módosítása, amely (az eddigi szabályozással ellentétben) lehetővé teszi, hogy a pénzintézet lakóingatlan értékesítésre külön választhatja az adómentességet – és így az ügyfelek számára sokkal kedvezőbben tudna a jövőben elszámolni adósaival. A szakmailag kiforrott PM-javaslat felismerte a változtatás szükségességét a vállalati finanszírozásban is – hiszen az ÁFA-alanytól visszavett biztosíték esetén is ésszerűsítené a folyamatot. Eddig fordított adózással a banknak kellett megfizetnie ezen ügyletekre az áfát, ám azt mindaddig nem vonhatta le, amíg nem rendelkezett az ügyletről szóló érvényes számlával. Ezzel a bankok szinte automatikusan patthelyzetbe kerülhettek, hiszen a szerződésszegő ügyfelek rendszerint számlát sem voltak hajlandóak adni, a bankok pedig kétszeresen fizették meg az áfát - először befizették, majd amikor értékesítették a biztosítékot, ismét lerótták az áfát. Az elfogadásra váró javaslat értelmében a pénzintézet ezentúl érvényes számla nélkül is levonhatná az áfát, erre a jövőben a zálogszerződés elegendő alapot jelentene.
Személyi jövedelemadó
A pénzügyi termékeket érintő személyi jövedelemadó változások egy része kedvező a magánszemélyek számára, de adminisztrációs terheket róhat a hitelintézetekre, befektetési szolgáltatókra.
Veszprémi István közölte: Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemre vonatkozó adózási szabályok (például kedvezőbb adómérték, ügyleti eredmények egymással történő elszámolhatósága) kiterjednek minden olyan ügyletre, amely a törvényben meghatározott szolgáltatók igénybevételével köthető. Az érintett ügylet tárgya így az értékpapírokon - például befektetési jegyeken, kötvényeken, részvényeken - kívül más pénzügyi eszköz, áru és deviza is lehet. Ilyen ügylettel összefüggésben adóbevallási és megfizetési kötelezettség a magánszemélyt terheli. Az adót a magánszemélynek a bevallás benyújtására előírt határidőn belül kell megfizetnie, viszont a befektetési szolgáltatónak kell az adóévet követő év február 15-éig adatot szolgáltatnia az adóhatóság felé.
A tartós befektetések ösztönzése céljából a jogalkotó a befektetéseken elért kamat, hozam, ügyleti nyereség tekintetében az általánostól eltérő, alacsonyabb mértékű adókulcsokat vezetett be januártól. A hitelintézeteknek, befektetési szolgáltatóknak ennek kapcsán további adminisztrációs feladatai jelentkeznek, hiszen az adóévet követő év február 15-éig igazolást kell kibocsátaniuk a magánszemély részére a tartós befektetésből származó jövedelemről, a tartós lekötés napjáról, illetve a lekötési időszak megszűnésének vagy megszakításának napjáról. Az igazolás tartalmáról is adatot kell szolgáltatniuk az adóhatóság felé, az osztalékra jogosító értékpapír esetén pedig az osztalékfizetést megelőzően értesíteniük kell a kibocsátót arról, hogy e jövedelemből nem kell adót levonnia – tette hozzá a Deloitte Zrt. szakértője.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
A pénzintézetek adózását közvetlenül – illetve az ügyfeleiken keresztül közvetetten is – több helyen, különböző adónemekben érinthetik a jövő év január elsejétől életbe lépő új adótörvények. Az elfogadott törvénycsomag szakmailag előremutató könnyítések mellett új adminisztrációs feladatokat is előír a pénzintézeti szektor számára – figyelmeztet a Deloitte tanácsadója. Mit tesz majd a bank és az APEH, ha bedől egy hitel? 
Az Egyesült Államok több városában tüntetéseket tartottak a Trump-adminisztráció politikája ellen tiltakozva szombaton.
