Mandur László, az MSZP országgyűlési képviselője azt mondta: sajnálatosnak találják, hogy a köztársasági elnök hazai és nemzetközi szervezetek felvetése ellenére aláírta a törvényt, és nem kért előzetes normakontrollt.
Hozzátette: több alkotmánybírósági állásfoglalásra hivatkozva támadják meg a törvényt a testületnél, mert az veszélyezteti a sajtó szabadságát. Úgy vélekedett, a törvény elfogadásával a kormányzat direkt és indirekt módon is valós befolyást tud gyakorolni a közmédiumok és azok műsorpolitikájának irányítására.
Schmitt tintája is rákerült az új médiacsomagra Részletek >>>> |
Az LMP frakcióvezető-helyettese, Karácsony Gergely azt mondta, hogy véleményük szerint a csomag sérti egyebek között az alkotmány 61., a sajtó- és véleményszabadságról szó paragrafusát. Más, az alkotmányt sértő pontokat is találtak a csomagban - tette hozzá.
Emlékeztetett arra, hogy a parlamenti szavazáskor az LMP 21 módosító indítványt nyújtott be, amelyekkel az alkotmányossági problémákat akarták orvosolni, de a Ház ezek közül egyet sem fogadott el.
Mi változik az új médiatörvénnyel? A törvény értelmében megszűnik a jelenlegi formájában a Nemzeti Hírközlési Hatóság és az Országos Rádió és Televízió Testület, összevonásukkal létrejön a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. A hatóság egy autonóm államigazgatási szerv, amely a frekvenciagazdálkodás és a hírközlés területén részt vesz a kormány politikájának végrehajtásában. A megszűnő ORTT közvetlen jogutódja a hatóságon belül létrejövő médiatanács lesz, amely az Országgyűlés felügyelete alatt álló önálló jogi személy; elnökét és négy tagját az Országgyűlés választja 9 évre. A jogszabály kimondja, hogy a közmédiumok nonprofit részvénytársaságokká alakulnak, de önállók maradnak. Így az MR Zrt., az MTV Zrt., a Duna TV Zrt. és az MTI Zrt. mindegyike a Közszolgálati Közalapítvány tulajdonában levő egyszemélyes részvénytársaságként működik tovább. A részvénytársaságok ügyvezetését a vezérigazgatók látják el, az ellenőrzést közös felügyelőbizottság végzi. |
A Magyar Közlönyből már az is kiderült, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Szalai Annamáriát nevezte ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének, augusztus 11.-i hatállyal, 9 évre.
A hatóság elnöke miniszteri illetményre és juttatásokra jogosult, és korlátlan alkalommal újra kinevezhető.
MTI