Mi a Magyar Péter-jelenség titka?
Mennyiben más Magyar Péter, mint Orbán Viktor?
Mennyi voksot szerezhet a Tisza Párt, kitől vehet el szavazatokat?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Somogyi Zoltánnal!
Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Political Capital szociológus társalapítójától!
A Nemzetgazdasági Minisztérium friss elemzése azt írja, az államháztartás szerkezete a kiadási oldalon jelenleg nem növekedésbarát - a képletet a tárca felírta, a megoldás Matolcsy Györgyre vár
A Nemzetgazdasági Minisztérium friss elemzése azt írja, az államháztartás szerkezete a kiadási oldalon jelenleg nem növekedésbarát - ez a megállapítás valamit sejtetni enged abból, mihez fog hozzányúlni Matolcsy György tárcavezető az általa kidolgozott szerkezeti reformcsomagban. Túl sokat költ az állam a folyó kiadásokra és az egészségügyre, az újraelosztás szintje pedig igen magas - az államháztartás hosszú távú konszolidálásához ezeken gyorsan változtatni kell
A magyar államháztartás mérete (a gazdaság méretéhez képest) mintegy 6 százalékponttal nagyobb a hasonló fejlettségű országok, illetve a többi visegrádi ország átlagánál. Az eltérés közel fele – a magas államadósságunk miatt – a jóval nagyobb magyar kamatkiadásnak tulajdonítható, de az elsődleges kiadásaink is magasabbak a régiós versenytársainknál - írja a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) elemzése, melyet a kormányzati kommunikációs portál ismertet. Az államháztartás jelenlegi kiadási szerkezete nem növekedésbarát: alacsony a beruházási kiadások és magas a folyó kiadások, ezen belül is a szociális juttatások aránya.
Csökkent az újraelosztási ráta
Az eltérő válságkezelési stratégiák következtében 2009-ben a magyar újraelosztási ráta első ízben süllyedt az uniós átlag alá, ám a magyar államháztartás mérete továbbra is jóval magasabb a hasonló fejlettségű országokat jellemző mértéknél. A gazdaságélénkítő csomagok után az unióban az újraelosztási arányok várhatóan visszatérnek a korábbi, alacsonyabb szintre, így ha a magyar újraelosztás nem csökkenne tovább, akkor ismét az EU-27 átlaga fölé emelkedhetne.
A magyar újraelosztási ráta 2008-ig jelentősen, egyes években több mint 10 százalékponttal meghaladta a hasonló fejlettségű tagországokra jellemző átlagos mértéket, sőt még a gazdaságilag fejlettebb régi tagállamok átlagánál is magasabb volt néhány százalékponttal
Az eltérő válságkezelési stratégiák hatására ez a különbség mérséklődött 2009-ben, amikor a költségvetési élénkítés az országok többségében átmenetileg megemelte a kiadások GDP-hez viszonyított arányát, Magyarországon azonban a kiadáscsökkentő intézkedések következtében jóval moderáltabb volt az újraelosztási ráta növekedése.
A magyar államháztartás mérete 2009-ben már kissé elmaradt az EU-27 átlagától, de továbbra is mintegy 6 százalékponttal nagyobb volt a hasonló fejlettségű országok, vagy a többi visegrádi ország átlagánál - mutat rá az NGM.
Újraelosztási ráta és az 1 főre jutó GDP 2009-ben
GDP/f ő (PPS)
Az eltérés közel fele a magas eladósodottságunk miatt a jóval nagyobb magyar kamatkiadásnak tulajdonítható, ugyanakkor (a GDP-hez viszonyítva) az elsődleges kiadásaink is meghaladták régiós versenytársainkét.
Kamatkiadások az EU-ban, illetve régiónkban 2008-2009 (a GDP százalékában)
Az állami kiadások szerkezete a gazdasági növekedés szempontjából kedvezőtlen irányba változott az utóbbi években, a beruházási kiadások mára már kisebbek a felzárkózó országokra általában jellemző mértéknél. Az államháztartás beruházásai, amelyek a csatlakozást követő években még mind az EU-27, mind a hasonló fejlettségű tagországok átlagához képest is relatíve nagyobbak voltak, 2008-2009-re a GDP arányában már mintegy 1 százalékponttal elmaradtak a többi visegrádi ország, illetve a hasonló fejlettségű tagországok átlagától.
Relatíve magasak ugyanakkor a magyar államháztartás folyó kiadásai. A tágan értelmezett folyó működési kiadásokra a többi visegrádi ország átlagánál a GDP százalékában közel 3 százalékponttal többet költöttünk. Pénzbeli társadalmi juttatásokra – a 2009-es intézkedések ellenére is régiós – versenytársainknál mintegy 2 százalékponttal többet fordítottunk.
A szociális kiadások terén többet költünk nyugdíjra, szociális ellátásokra és családtámogatásra, munkanélküli ellátásokra, mint a többi visegrádi ország.
A nyugdíjakat és az egyéb szociális jellegű kiadásokat érintő intézkedések következtében 2009-2010-től a többi visegrádi országgal szemben megfigyelhető különbség várhatóan csökkenni fog.
Állami kiadások a visegrádi országokban funkciók szerint GDP arányosan 2009-ben
A szociális kiadások között minden országban a legnagyobb tétel az öregséghez kapcsolódik, amelyre Magyarország a GDP arányában Csehországnál közel 2, Szlovákiánál több mint 3 százalékponttal többet költött. (A lengyel kiadások magasabb szintjét az magyarázza, hogy Lengyelországban a nyugdíjak is adóznak, így a bruttó nyugdíjkiadás a magyarországinál magasabb, míg a nettó nyugdíjkiadás alacsonyabb lenne.) Ugyanakkor a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak számottevő része nem is az öregségi ellátásból ered, hanem a jelenlegi, munka-nyugdíjhoz nem kapcsolódó szociális transzferek összességét erősíti.
Család- és gyermektámogatásra fordított kiadásaink a többi visegrádi országénál a GDP közel 1,5 százalékával bőkezűbbek, sőt még az EU-27, EU-15 összehasonlításban is nagyobbnak bizonyultak.
A rokkantsággal összefüggő juttatások az unós tagországokat jellemző átlagos szintnek felelnek meg, a Lengyelországot, Szlovákiát és Csehországot jellemző mértéknél azonban a GDP százalékában több mint fél százalékponttal magasabbak. Kisebb mértékben, de meghaladják a visegrádi hármak átlagát a munkanélküliséghez kapcsolódó juttatások is.
A kormány a héten már tárgyalt a kiigazításról
Az egészségügyre – ahol négy-öt évvel ezelőtt még gazdasági fejlettségünkhöz mérten nagyjából átlagos volt a kiadások szintje – 2008-ban már mintegy 1 százalékponttal kevesebbet költött a magyar államháztartás. Az OECD 2009-es korrigálatlan adatai alapján a különbség 2 százalékpont. Ugyanakkor a magyar egészségügyi kiadások szerkezete eltér a visegrádi országokétól: a gyógyító-megelőző szolgáltatásokra kevesebbet költünk, míg nálunk a gyógyszerkiadások magasabbak - ismerteti a tanulmány. Hogy az egészségügyet a mostani kormányzat hogyan tervezni átalakítani, az még pontosan nem ismert. Ugyanakkor e za tanulmány is megerősíti azt, amit Orbán Viktor a hét elején mondott a Parlamentben: jelesen, hogy az egészségügyben szemléletbeli váltásra is szükség van, azt nem a betegség, hanem az egészség oldaláról kell megközelíteni.
Oktatási kiadásaink az átlagos szint közelében alakultak, és a gazdasági feladatokra fordított GDP-arányos kiadásunk is – az előző néhány évvel ellentétben, amikor még 1-1,5 százalékponttal az átlag felett volt – 2008-ra már a visegrádi országcsoporttal való összehasonlításban szintén az átlagos szint közelébe süllyedt. Az egyéb tételek közül a lakással kapcsolatos kiadás, illetve a kultúra, vallás, szórakozás funkció haladta meg minimális mértékben a referencia-csoportokét - ismerteti az NGM.
Magyarország – fejlettségéhez mérten – általános közszolgáltatásokra és szociális védelemre az átlagosnál többet, egészségügyre viszont kevesebbet fordít, míg az oktatási kiadások és mára már a gazdasági feladatok kiadásai is nagyjából átlagosnak tekinthetők - összegez a kutatás, amely valószínűleg a Matolcsy György által kidolgozandó stabilitási intézkedéssorozat alapjául is szolgálhat.
Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas
szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Előfizetőink máshol
nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért. Előfizetésünk
egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek
között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is
tartalmaz.
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A Nemzetgazdasági Minisztérium friss elemzése azt írja, az államháztartás szerkezete a kiadási oldalon jelenleg nem növekedésbarát - a képletet a tárca felírta, a megoldás Matolcsy Györgyre vár .jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Merre tartott kedden a magyar fizetőeszköz? 
