Az egészségpénztárak állami feladatokat vállalnának át

Dinamikusan növekszik Magyarországon az egészségpénztári szolgáltatást igénybevevők száma: jelenleg közel kétmillió ember - a 930 ezer fős tagság és a hozzátartozók - jogosult az egészségpénztárak szolgáltatásaira - emeli ki a Stabilitás Pénztárszövetség, mely a KPMG könyvvizsgáló céggel készített közös tanulmányt a szektor fejlődési lehetőségeiről.

A szektor bevételei 2009-ben meghaladták az 50 milliárd forintot, vagyona pedig közelítette az 54 milliárd forintot, amely a magyar lakosság éves egészségügyi magánkiadásainak közel 10 százaléka. Az egészségpénztárak a jelenlegi szolgáltatásokon túlmutató további funkciókat láthatnának el, de ehhez kormányzati támogatásra is szükség van – állapítja meg „Az egészségpénztárak fejlődési stratégiája” című tanulmány, amelyet a KPMG Tanácsadó Kft. készített a Stabilitás Pénztárszövetség megbízásából.

„Az egészségpénztári szektor az utóbbi másfél évtizedben bizonyította életképességét, egészségügyben betöltött szerepe és szervezeti-működési megoldásai indokolttá teszik, hogy tovább lépjen, olyan új feladatokat vállaljon fel, amelyekkel részt tud venni az egészségügyi rendszer továbbfejlesztésében” – mondta Lehoczky László, a Stabilitás Pénztárszövetség egészségpénztári tagozatának elnöke.

A jelenlegi működés továbbfejlesztésén túl időszerű az egészségpénztárak funkcióinak újragondolása, kibővítése. Ezen lehetőségek feltérképezése érdekében bízta meg a Stabilitás Pénztárszövetség a KPMG Tanácsadó Kft-t egy tanulmány elkészítésével. Az alapos háttérvizsgálatot és számtalan szakértői egyeztetést követően elkészült, 45 oldalas dokumentum azonosította az új feladatokat és funkciókat. „Ezeket felvállalva az egyes pénztárak markáns, a jelenlegi szolgáltatásokon túlmutató, és az egészségügyi kormányzat számára is komoly értéket jelentő funkciókat láthatnak el” – összegezte az eredményeket Várnai Éva, a KPMG ügyvezető igazgatója.

Az egészségpénztárak stratégiai célkitűzései között szerepel többek között az adókedvezmények rendszerének hosszú távú fenntartása, erőteljesebb fellépés az egészségmegőrzés, egészségtudatosság, prevenció területén, amelynek kiemelt eszköze lehet a tagság ösztönzése az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére, valamint a pénztárak szolgáltatási portfóliójának bővítése. Az egészségpénztárak célja, hogy együttműködjenek a társadalombiztosítás rendszerével, és olyan állami feladatokat vállaljanak át, amit a magánforrás bevonásával hatékonyabban és magasabb színvonalon lehet nyújtani. Ilyen lehet például a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatások szervezése, vagy ellátás-szervezési feladatok végzése oly módon, hogy információkkal lássák el a tagokat az egészségi állapotuk alapján szükséges ellátásokat nyújtó szolgáltatókról (elérhetőségükről, az igénybevétel módjáról, az ellátás minőségéről).

 A pénztárak felajánlják segítségüket a kormányzatnak a cafeteria juttatások rendszer-szintű felülvizsgálatához is. „Meglátásunk szerint a béren kívüli juttatások rendszerét átláthatóbbá tenné, ha a különböző célokra igénybe vehető szolgáltatások körét egymástól elkülönítenék. Így az egészségcélú kiadásokat elsősorban az egészségpénztárak kezelnék, biztosítva a reális, nem generált szükségletek alapján történő igénybevételt” – ismertette az egészségpénztárak elképzelését Lehoczky László.

MANKÓ Az egészségpénztárak helye az egészségügyi rendszerben Az egészségpénztárak tagjainak száma dinamikusan növekszik, jelenleg több mint 930 ezer fős tagsággal rendelkezik, a hozzátartozókkal együtt 2 millió fő jogosult az egészségpénztárak szolgáltatásaira. A működés lényegi eleme az önkormányzatiság, a non-profit elv, a pénztár tulajdonosi jogait a tagok gyakorolják, azonos feltételek mellett. Az egészségpénztárak által nyújtott alapszolgáltatás a tagok és munkáltatóik által befizetett díjakból fedezett egyéni számlák terhére vásárolt termékek és egészségügyi szolgáltatások elszámolása. Ezen túl számos pénztár kiegészítő egészségügyi szolgáltatásokat nyújt tagjai számára, szűrő programokat szerveznek, orvosi call centert tartanak fent. A pénztárak összesen több mint 100 ezer szolgáltatói szerződéssel teszik lehetővé tagjaik számára egészségügyi szolgáltatások igénybevételét, gyógyszerek vagy gyógyászati segédeszközök vásárlását. Az egészségpénztári szektor bevételei 2009-ben meghaladták az 50 milliárd forintot, vagyona pedig közelítette az 54 milliárd forintot, amely a magyar lakosság éves egészségügyi magánkiadásainak közel 10 százaléka.

A kormányzat támogatása, szükség esetén szabályozó szerepvállalása is elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a pénztárak stratégiai szerepüket erősítő, új szolgáltatási területeken is hatékonyan fejleszthessék tevékenységüket. „A pénztárak a kormányzattal együttműködve részt vállalnának azon új szolgáltatási területek azonosításában, amelyek során a pénztárak a társadalombiztosítás által finanszírozott feladatokat és funkciókat láthatnak el elismert pénztárként, mint például az ápolásbiztosításban, a háziorvosi és a házi gyermekorvosi ellátásban. Ehhez szükséges az önkéntes pénztárak törvényi szabályozásában foglaltaknak megfelelően megalkotni az elismert pénztárakról szóló külön törvényt” - fejtette ki dr. Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ tanácsadói igazgató-helyettese.

„A pénztárak mindenkor készen állnak arra, hogy a stratégiai fontosságú lépések megtételében partnerként együttműködjenek a kormányzattal, a magyar társadalom egészségügyi ellátásának javítása érdekében” – hangsúlyozta zárásként Lehoczky László, az egészségpénztárak jelentős részét tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség nevében.

Privátbankár - Zsiborás Gergő