A Központi Statisztikai Hivatal legújabb adatai szerint a fogyasztói árak 0,1 százalékkal nőttek júliusban az egy hónappal korábbihoz képest, és 4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. A maginfláció viszont júliusban 0,1 százalék volt, 12 havi összehasonlításban pedig a júniusi 3,5 százalékról 1,3 százalékra lassult.
Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője azt mondta, hogy 3,7 százalékos éves inflációt várt júliusra, nem számított az élelmiszerek és a szolgáltatások ilyen fokú drágulására. A maginfláció a szakember szerint azt jelzi, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem az inflációs folyamatok, hanem az ország kockázati megítélése és a forint árfolyamának alakulása miatt nem tudja tovább csökkenteni az alapkamatot.
Az Erste Bank elemzője szerint idén az éves átlagos infláció 4,7 százalék, decemberben pedig 3,8 százalékra lassulhat.
Árokszállási Zoltán szerint felfelé ható kockázat lehet az élelmiszerek, valamint az energia árának emelkedése és a forint árfolyamának alakulása.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője elmondta: éves szinten 4,8-4,9 százalékos inflációt várnak, ami csak számítási hibahatár szinten tér el a kormány által előrejelzett, 4,7 százalékos áremelkedéstől. A bank előrejelzése szerint a decemberi éves infláció 4,5 százalék lesz.
Hozzátette, az év hátralévő részében központi, hatósági árintézkedésre nem számít, miközben a kedvező nyári hónapok után az élelmiszerárak várhatóan emelkedni fognak.
Az elemző szerint az is befolyásolja az inflációt, hogy az üzemanyagárak, ha kismértékben is, de folyamatosan emelkednek majd a hátralévő hónapokban.
Ádám Zoltán, a Takarékbank vezető elemzője is a publikáltnál alacsonyabb inflációs adatot várt, de nem okozott nagy meglepetést a végleges szám, nem befolyásolta az idei évre vonatkozó 4,7 százalékos várakozását. Mint mondta, viszonylag szerény inflációs dinamikára számítanak az év hátralévő részében.
Ahogy várható volt, az infláció a harmadik negyedévben sok izgalmat tartogat, hiszen most először kaptunk olyan adatot, amelyet már nem befolyásol a tavaly júliusi áfaemelés hatása. Az elmúlt hónapok időjárási körülményei miatt az élelmiszerárak képviselték a legnagyobb kockázatot, ez azonban a jelek szerint egyelőre mérsékelt hatást gyakorol az inflációra, lehetőséget adva ezzel a jegybanki kamat szinten tartására – mondta Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.
„A második félévben a jegybanki kamat szinten tartását az kérdőjelezheti meg, ha a nemzetközi pénzpiacokon ismét romló hangulat esetleg jelentős forintgyengülést okoz, illetve, hogy milyen lesz a magyar országkockázat megítélése a nemzetközi piacokon. A forint jelenlegi 280 forint körüli értéke nem ad okot a jegybank beavatkozásra, kérdés azonban, hogy negatív gazdasági környezetben, IMF hitelkeret nélkül is tartani tudja-e ezt a szintet” – tette hozzá a szakember.
„A viszonylag alacsony jegybanki alapkamat miatt a befektetők továbbra is azzal a dilemmával számolnak, hogy a megtakarításoknál is rövid távon alacsony hozamot biztosító megtakarításokat részesítik előnyben, vagy elmozdulnak a hosszabb távon magasabb hozamot ígérő, ugyanakkor kockázatosabb befektetések felé” – mondta el Horváth István.
MTI, Privátbankár