Az IMF mozgósítható tőkekészletének feltöltéséről végülis megállapodás született a G20-ak tanácskozásán, de a konkrétumok megint hiányoznak. Egy biztos, Kína nem segít, pedig tudna A Nemzetközi Valutaalap (IMF) mozgósítható tőkekészletének feltöltéséről, illetve a II. világháború óta nem tapasztalt, globális szintű gazdasági recesszió elleni fellépés módozatairól tárgyalnak London egyik déli elővárosában a húsz legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaság alkotta - a világgazdaság kibocsátásának 85 százalékát adó - országcsoport (G20) pénzügyminiszterei és jegybankelnökei, előkészítendő a jövő hónapra, szintén Londonba összehívott G20-csúcstalálkozót.
A négy ország szakminiszterei a horshami értekezlet előestéjén külön megbeszélést tartottak, amely után a brazil pénzügyminiszter közölte: a Négyek, mielőtt megnyitnák pénztárcáikat, először az IMF-en belüli szavazati jogok átrendezését, vagyis a nagy feltörekvő gazdaságok befolyásának növelését szeretnék látni. Erről a szombati miniszteri szintű értekezleten konkrét döntés szinte biztosan nem születik, de jó eséllyel az április 2-i londoni G20-csúcsértekezleten sem.
Londoni elemzők szerint a négy ország közül reálisan egyébként is csak Kínától lehetne várni jelentősebb hozzájárulást az IMF tőkefeltöltéséhez, tekintettel arra, hogy Kínáé a világ legnagyobb, kétezer milliárd dolláros devizatartaléka. A kínai miniszterelnök azonban nemrég lehűtötte az országa hozzájárulásához fűződő reményeket.
Ven Csia-pao (Wen Jiabao) a Financial Timesnak a minap maga is azt mondta: az IMF reformját nem nagy tőkeinjekciókkal, hanem a szavazati jogok rendszerének átalakításával kell kezdeni, olyan módon, hogy a fejlődő országok nagyobb szerephez juthassanak a szervezetben. Ven a londoni gazdasági napilapnak emellett kijelentette: Kína továbbra is "viszonylag szegény" ország, amelyre hatalmas fejlesztési feladatok várnak, és ez "korlátok közé szorítja nagyvonalúságát".
A londoni elemzői közösség szerint a másik potenciális tőkeforrásnak, Oroszországnak magának is refinanszírozási kockázatokkal kell szembenéznie. Ezt tükrözte, hogy a Fitch Ratings, a legnagyobb európai hitelminősítő a múlt hónapban rontotta Oroszország szuverén devizaadósi besorolását, a nyersanyagár-zuhanás kihatásaira és az adósság-refinanszírozási kockázatokra hivatkozva. A lépéshez fűzött indoklásában a Fitch kiemelte, hogy a tőkekiáramlás mértéke és az orosz devizakészletek apadásának üteme most már ténylegesen gyengíti az orosz szuverén adósi helyzetet.
Oroszország devizatartalékának értéke a tavaly június végi csúcsról 2009. március első hetéig - a Goldman Sachs bankcsoport londoni befektetési részlegének e héten közölt kimutatása szerint - több mint 200 milliárd dollárral 380 milliárd dollárra zuhant, jóllehet az értékcsökkenés negyede árfolyamváltozásokból ered.
Egyes szakértői vélemények szerint a tervezett 500 milliárd dolláros IMF-keretnél egyébként is több kellene. Simon Johnson, az IMF volt főközgazdásza - jelenleg a neves amerikai egyetem, a Massachusetts Institute of Technology professzora - a Financial Timesnak nemrég azt mondta: a valutaalap akkor lehetne komoly globális szereplő, ha lenne például kétezer milliárd dollárja. Johnson nyilatkozata szerint elég egy vagy két igazán nagy, segítségre szoruló ország ahhoz, hogy az IMF jelenleg meglévő pénze elfogyjon. A G20-érekezlet másik fő vitás kérdése a gazdaságélénkítés mértéke. Az Egyesült Államok és Japán további jelentős költségvetési ráfordításokat tartana szükségesnek, az EU vezető hatalmai azonban ódzkodnak ettől.
Ráadásul Robert Zoellick, a Világbank elnöke a szombati értekezlet előtt Londonban kijelentette: a költségvetési gazdaságélénkítő programok önmagukban, a bankrendszerek rendbetétele nélkül nem lesznek elégségesek.
Megállapodtak - felszólítás nincs, csak ajánlás
Megállapodtak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) forrásainak "jelentős" növeléséről a húsz legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaság alkotta országcsoport (G20) pénzügyminiszterei és központi bankjaiknak vezetői - közölte egy európai illetékes.
A nagy-britanniai Horshamban rendezett tanácskozás résztvevői ugyanakkor nem szólították fel az egyes országokat, hogy tegyenek többet a gazdaság fellendüléséért, csupán arra hívták fel a figyelmet, hogy ellenőrizzék a már meghozott intézkedések gyakorlati végrehajtását.
Lehívhatjuk az EU-hitel második részét
Devizaadósság: még halogatják a döntést
"Senki sem lesz fizetésképtelen Kelet-Európában"
Semmire se mentünk az IMF-hitellel
Duplázhat az IMF
Megbukott az IMF: nem látták, mi készül?
Japán már közölte, hogy 100 milliárd dollár kölcsönnel segíti a pénzügyi szervezetet, és az Európai Unió is késznek mutatkozik egy hasonló csomag összeállítására. A súlyos recesszióba került fejlett ipari térség ugyanakkor jelentős hozzájárulást várna a nagy tartalékokkal bíró feltörekvő országoktól, elsősorban is négy legnagyobbtól, az angol rövidítéssel BRIC-csoportnak nevezett Brazíliától, Oroszországtól, Indiától és Kínától.
| Ők kérnek még... IMF-hitelben ránk vernek a románok? Szerbia is kap IMF-hitelt? IMF: 140 milliárd dollárt kér a világ |
Londoni elemzők szerint a négy ország közül reálisan egyébként is csak Kínától lehetne várni jelentősebb hozzájárulást az IMF tőkefeltöltéséhez, tekintettel arra, hogy Kínáé a világ legnagyobb, kétezer milliárd dolláros devizatartaléka. A kínai miniszterelnök azonban nemrég lehűtötte az országa hozzájárulásához fűződő reményeket.
Ven Csia-pao (Wen Jiabao) a Financial Timesnak a minap maga is azt mondta: az IMF reformját nem nagy tőkeinjekciókkal, hanem a szavazati jogok rendszerének átalakításával kell kezdeni, olyan módon, hogy a fejlődő országok nagyobb szerephez juthassanak a szervezetben. Ven a londoni gazdasági napilapnak emellett kijelentette: Kína továbbra is "viszonylag szegény" ország, amelyre hatalmas fejlesztési feladatok várnak, és ez "korlátok közé szorítja nagyvonalúságát".
A londoni elemzői közösség szerint a másik potenciális tőkeforrásnak, Oroszországnak magának is refinanszírozási kockázatokkal kell szembenéznie. Ezt tükrözte, hogy a Fitch Ratings, a legnagyobb európai hitelminősítő a múlt hónapban rontotta Oroszország szuverén devizaadósi besorolását, a nyersanyagár-zuhanás kihatásaira és az adósság-refinanszírozási kockázatokra hivatkozva. A lépéshez fűzött indoklásában a Fitch kiemelte, hogy a tőkekiáramlás mértéke és az orosz devizakészletek apadásának üteme most már ténylegesen gyengíti az orosz szuverén adósi helyzetet.
Oroszország devizatartalékának értéke a tavaly június végi csúcsról 2009. március első hetéig - a Goldman Sachs bankcsoport londoni befektetési részlegének e héten közölt kimutatása szerint - több mint 200 milliárd dollárral 380 milliárd dollárra zuhant, jóllehet az értékcsökkenés negyede árfolyamváltozásokból ered.
Egyes szakértői vélemények szerint a tervezett 500 milliárd dolláros IMF-keretnél egyébként is több kellene. Simon Johnson, az IMF volt főközgazdásza - jelenleg a neves amerikai egyetem, a Massachusetts Institute of Technology professzora - a Financial Timesnak nemrég azt mondta: a valutaalap akkor lehetne komoly globális szereplő, ha lenne például kétezer milliárd dollárja. Johnson nyilatkozata szerint elég egy vagy két igazán nagy, segítségre szoruló ország ahhoz, hogy az IMF jelenleg meglévő pénze elfogyjon. A G20-érekezlet másik fő vitás kérdése a gazdaságélénkítés mértéke. Az Egyesült Államok és Japán további jelentős költségvetési ráfordításokat tartana szükségesnek, az EU vezető hatalmai azonban ódzkodnak ettől.
Ráadásul Robert Zoellick, a Világbank elnöke a szombati értekezlet előtt Londonban kijelentette: a költségvetési gazdaságélénkítő programok önmagukban, a bankrendszerek rendbetétele nélkül nem lesznek elégségesek.
Megállapodtak - felszólítás nincs, csak ajánlás
Megállapodtak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) forrásainak "jelentős" növeléséről a húsz legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaság alkotta országcsoport (G20) pénzügyminiszterei és központi bankjaiknak vezetői - közölte egy európai illetékes.
A nagy-britanniai Horshamban rendezett tanácskozás résztvevői ugyanakkor nem szólították fel az egyes országokat, hogy tegyenek többet a gazdaság fellendüléséért, csupán arra hívták fel a figyelmet, hogy ellenőrizzék a már meghozott intézkedések gyakorlati végrehajtását.
Lehívhatjuk az EU-hitel második részét
Devizaadósság: még halogatják a döntést
"Senki sem lesz fizetésképtelen Kelet-Európában"
Semmire se mentünk az IMF-hitellel
Duplázhat az IMF
Megbukott az IMF: nem látták, mi készül?
MTI, Privátbankár
A jövő héten kamatdöntő ülést tart a jegybank. 
Az agresszív vámokkal a Trump-adminisztráció a saját szavazóit lövi lábon – Klasszis Podcast
