Az okos mérő véget vet a számlázási bakiknak

Gyökeres átalakulást eredményezhet a háztartások energiafogyasztási szokásaiban az úgynevezett „okos” fogyasztásmérési technológiák elterjedése

Európa több államában már ma is működnek ilyen rendszerek, illetve előkészítés alatt áll bevezetésük. A módszer tömeges elterjedésének ugyanakkor ma még akadálya lehet a magas beruházási költség, illetve az egységes, központi koordináció hiánya. Helyesen alkalmazva ezek a rendszerek az állami, környezetvédelmi törekvések mellett új piacokat is teremthetnek, nem beszélve a fogyasztók számára megnyíló lehetőségekről – véli a Deloitte.

Gion Gábor, a Deloitte Energia és energiahordozók szektor iparági csoport vezetője elmondta: az energiafogyasztást mérő „okos” rendszerek modern alternatívát jelentenek az energiaszolgáltatók - például gáz- vagy elektromos energia szolgáltatók - jelenlegi működési és elszámolási rendszereihez képest. Ezek a háztartásokban elhelyezett fogyasztásmérők a folyamatos információcsere révén valós időben képesek hiteles adatokat közölni a szolgáltató központjával.

A Deloitte szakértője hozzátette: a rendszerek kézenfekvő előnye, hogy a fogyasztók bármely pillanatban pontos képet kaphatnak az energiafogyasztásuk aktuális állásáról, költségeikről – illetve segítséget kapnak saját fogyasztási szokásaik optimalizálásában is. A rendszer információkkal segít például abban, hogy az energiaigényes, de nem fix időponthoz kötött teendőiket a fogyasztók egy kedvezményes, például éjszakai időszakra tudják időzíteni.

A rendszer ugyanakkor a szolgáltatóknak is kedvez: az ilyen új típusú mérők használatával lényegesen egyszerűbbé válik a számlázás, leegyszerűsödik a vevőkapcsolatok menedzselési folyamata, továbbá csökkennek az árazásban és a mennyiségi kereskedelemben rejlő kockázatok is - vagyis a szolgáltatók a naprakész adatok birtokában mindig a legkedvezőbb árat érhetik el az energiapiaci beszerzéseknél. Azáltal, hogy a mérő pontosabb és szélesebb körű információkkal szolgál az elfogyasztott energiáról, hozzájárulhat a rendszerszintű veszteségek, valamint az illegális vételezés könnyebb feltárásához is. Mindamellett kiküszöbölhetővé válnak a jelenlegi becslési gyakorlatból eredő kockázatok, illetve az ebből származó lehetséges veszteségek is.

Az „okos” fogyasztásmérő rendszerek elterjesztését általában minden országban a környezetvédelmi törekvések közé sorolja a kormányzat, azzal az érvvel, hogy ez olyan átalakulást indíthat el a fogyasztási szokásokban, amely végeredményben képes csökkenteni az összfogyasztást – és lehetővé teszi az alternatív energiaforrások becsatornázását is az ellátórendszerbe.

Gion Gábor közölte: az egyértelmű előnyök mellett, főként a vállalati oldalon azonban ma még néhány komoly, részben megalapozott aggállyal is találkozhatunk: Ilyen hátráltató tényező például, hogy egy komplett átállás, a vele járó gyorsított mérőcsere-programmal együtt tetemes, egyszerre jelentkező kiadásokat, és hosszabb megtérülési időszakot jelent a szolgáltatók számára, ami a klasszikus költség-haszon szemlélet alapján sokszor kétségeket szül egy ilyen beruházással szemben.

Az „okos” mérőkre való átállás viszont olyan új, „virtuális közszolgáltatók” megjelenésének is utat nyithat, amelyek versenyképes, személyre szabható, pontos elszámoláson alapuló tarifacsomagokat tudnak nyújtani ügyfeleiknek, módszereikben például a virtuális mobiltávközlési szolgáltatók gyakorlatát követve. A versenyképes ár feltétele ebben az esetben az, hogy a virtuális szolgáltatók a hagyományos rendszereknél jóval egyszerűbb folyamatok mentén, de ugyanolyan hatékony módon legyenek képesek felépíteni működésüket.

A távhő áfája újra a parlament előtt
1 millióért már sokan elkérik a számlát
Hogyan spórolhatunk a számlázással?

Privátbankár