A jövőben kizárólag elektronikus alapon zajlik majd biztosítók közti adatcsere a kártörténeti nyilvántartás rendszerében - június 15-től él ugyanis a nemzetgazdasági tárca új rendelete. A változásnak az ügyfelekre nézve komoly vonzata lehet, ha ugyanis az aktuális kötelező biztosítási szerződést kezelő biztosító az új kárnyilvántartásban a szerződés első két hónapja során nem tudja beazonosítani a besoroláshoz szükséges adatokat, a szerződést véglegesen A00 osztályba kell sorolnia.
Cselovszki Zsolt, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) gépjárműszekciójának elnöke szerint az ügyfelek pontos azonosíthatósága még mindig probléma. "Új szerződés kötése esetén általában a kötvényszám okoz problémát, van olyan társaság, ahol ez 17 számjegyből áll. Ha a biztosító megpróbálja lekérdezni az ügyfél adatait és egy nem stimmel ezek közül, akkor már bajban van. Régóta mondjuk, hogy az adószám használata megoldaná a problémát mind a cégek, mind pedig a magánszemélyek esetében, erre azonban az illetékesek szerint adatvédelmi okok miatt nincs lehetőség. Holott ez a rendszer működik Nagy-Britanniában és Franciaországban is" - nyilatkozta a szakember szerkesztőségünk megkeresésére.
A biztosítók által kezelt kárnyilvántartásban szerepelnek tehát helytelen vagy téves adatok, egy korábbi felmérés szerint minden hetedig ügyfél pontatlan adatot szolgáltat biztosításváltáskor. Ennek most nagy ára lehet, érdemes tehát odafigyelni, hogy az új biztosító pontosan be tudjon minket azonosítani.
Cselovszki Zsolt szerint arra is érdemes odafigyelni, hogy az új rendelet szerint a kártörténeti igazolást biztosítóváltáskor ezentúl már nem kell az ügyfeleknek csatolnia és papírokkal rohangálni, az ugyanis a régi társaság kötelezettsége. Itt sem árt azonban ellenőriznünk, hogy az igazolás megvan-e a váltás után.
Az idő pénz, még ha nem is tudunk róla
Kellemetlenség lehet abból is, hogy a biztosítónak a szerződés kezdetétől számított másfél hónapon belül kell értesítenie az ügyfelet arról, hogy adatai a kárnyilvántartásban nem beazonosíthatók, vagyis az ügyfélnek igen kevés ideje marad arra, hogy a szükséges korrekciót a végleges besorolás előtt megtegye. Szélsőséges esetben az is megeshet, hogy csupán két hetünk marad az ügyintézésre.
Zárt kiskapuk A FBAMSZ szerint azoknak sem érdemes trükközni, akiknek malus besorolásuk van, mert ebben az esetben a biztosító a legrosszabb, M04 kategóriába sorolja a szerződést. |
Természetesen megmarad az utólagos korrekció lehetősége, ám ha ezt nem időben tesszük, és a díjkülönbözetet sem fizetjük be, akkor az is előfordulhat, hogy a szerződés díjelégtelenség miatt megszűnik. A megszűnő szerződés (60 napon túl) után a fedezetlenségi díj a napidíjat számolva akár 10-15-szörös terhet is jelenthet a kgfb-díjunkhoz képest, ha az ügyfél esetleg kárt okoz, akkor akár másfél millió forintig terjedő összeg befizetésére is kötelezhető.
Önnek biztos, hogy van kötelezője?
Cselovszki tapasztaltai szerint az ügyfelek és a biztosítók közti kommunikáció nem mindig megfelelő, sok olyan autós van, aki nem is tud róla, hogy nem megfelelő összeget fizet - mondjuk visszasorolás miatt -, vagy esetleg arról sem értesült, hogy kötelezője megszűnt.
A korábban kiküldött rengeteg levél közül gyakorta kavarodott el jó pár, a biztosítók nagy része ma már tértivevényes levelet küld ügyfeleinek és megpróbál odafigyelni rá, hogy időben informálja őket. Ez azonban még korántsem általános jelenség Cselovszki szerint, holott az ügyfelekkel való szoros kapcsolattartás a biztosítók jól felfogott érdeke is.
A kötelezők nagy részét Magyarországon az ügyfelek alkuszokon keresztül kötik, akik jóval körültekintőbben járnak el a hasonló ügyekben. Ha a biztosítóváltás független alkuszokon keresztül történt, az alkuszok szükség esetén szívesen segítenek az adminisztrációs hibák tisztázásában és a megfelelő igazolások továbbításában - hívja fel rá a figyelmet az alkuszok szövetsége. A segítségnyújtás része az alkuszok által nyújtott szolgáltatásnak, tehát nem kell érte külön fizetni.
Privátbankár - Zsiborás Gergő