Botrány készül? A kormány kinyírta az OÉT-et

A szakszervezetek szerint visszalépést jelent az érdekegyeztetés rendszerének átalakítása, amelyet az Országos Érdekegyeztető Tanács megszüntetéseként értékelnek, és attól tartanak, hogy a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács nem lesz hatékony fórum a munkavállalói érdekek védelmére, ez pedig néhány érdekképviselet szerint súlyos társadalmi feszültségekhez vezethet. A munkaadók és a munkavállalók továbbra is egyztethetnek egymással, a kormány viszont csak meghívottként figyeli az eseményeket.

A szakszervezetek háborognak

Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) elnöke az MTI-nek kijelentette: az OÉT több mint húsz éven át volt letéteményese a munkabékének és a társadalmi békének, megszüntetésével a "kormány megalázta a magyar munkavállalókat, akikkel nem hajlandó tárgyalni, huszadrangúak a munkavállalók a kormány számára".  A kormány a szakszervezetekkel sem hajlandó egyeztetni, ezzel "a miniszterelnök kockára tette a munkabékét és a társadalmi békét" - mondta az ASZSZ elnöke, aki szerint a lépés ellentétes az általánosan elfogadott  európai normákkal is. Borsik János hangsúlyozta: a hat szakszervezeti konföderációnak meg kell tárgyalni a kialakuló helyzetet, és közösen el kell utasítaniuk az érdekegyeztetés átalakítását.

Az elnök szerint a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács nem lesz képes átvenni az OÉT funkcióit, és az új testület működésképtelen lesz. Azt a minisztériumi véleményt, hogy az OÉT "nem kellő költséghatékonysággal, egy szűk társadalmi réteget képvisel" Borsik János "rosszindulatú, szakmaiatlan, megalapozatlan, hazug" állításnak nevezte.  "A döntés következményeiért kizárólag a kormányt terheli a felelősség", a munkabéke eltűnése tüntetéseket, sztrájkokat hozhat magával, s társadalmi méretű konfliktusok is kialakulhatnak.

"Az érdekegyeztetés rendszerére szükség van, azonban a jelenleginél sokkal hatékonyabb keretek között. Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT), a Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT), valamint a Gazdasági Érdekegyeztető Fórum (GEF) egymással párhuzamosan sok témában egymás átfedéseiként működnek. Míg az OÉT nem kellő költséghatékonysággal, egy szűk társadalmi réteget képviselve, addig a GSZT és a GEF ugyan szélesebb kérdéskörökben, ám széles felhatalmazás nélkül működik napjainkban is" - olvasható az NGM közleményében. A kormány egy hatékonyabb, a gazdaság és a társadalom teljes egészét lefedő új szervezetet, a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot hozza létre, amely három, eddig egymással párhuzamosan működő fórumot egyesít - írja a minisztérium.

Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek elnöke az MTI-nek hangsúlyozta: az eddig ismert részletekből az látszik, hogy "a kormány nem kíván a munka világával külön tárgyalásokat folytatni". A LIGA elnöke szerint a kormány "összekeveri a szezont a fazonnal", a munka világának Európában mindenhol külön érdekegyeztető fórumai vannak, az, hogy Magyarországon ez megszűnik, "nagyon súlyos helyzetet állít elő". Hangsúlyozta, beláthatatlan következményei lesznek, ha  a munka világával, vagyis az "ország termelő műhelyével" történő egyeztetések megszűnnek. Az új szervezet nem pótolja a munka világával történő egyeztetést - vélekedett az elnök.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke az MTI-nek azt mondta, hogy a kormány hivatalosan nem egyeztetett a szociális partnerekkel a tervezett átalakításokról, miközben az érdekképviseletek még tavaly ősszel elküldték az érdekegyeztetés hatékonyabbá tételére vonatkozó javaslataikat a kormánynak.

A létrejövő új testületről szólva Palkovics Imre pozitív iránynak nevezte, hogy egy széleskörű konzultációs testület jön létre, amely szerinte alkalmas arra, hogy az ország problémáinak megoldásába a társadalom széles rétegeit vonják be. Ugyanakkor hozzáfűzte, a munka világát érintő kérdésekről speciális egyeztetések szükségesek, és nem a konzultáció, hanem a megállapodás céljával zajló egyeztetések jellemzőek Európában.

Mint kifejtette, a legtöbb európai országban tripartit - vagyis a kormány, a munkaadók és a szakszervezetek - részvételével zajló egyeztetések jellemzőek,  és ha az Országos Érdekegyeztető Tanács megszűnik, "akkor gyakorlatilag a munka világára koncentráló szociális párbeszéd is (...) meg fog szűnni".  A munkaadók és a munkavállalók persze továbbra is egyeztethetnek, és a jogszabályokkal összhangban megállapodást köthetnek egymással - jegyezte meg Palkovics Imre, de hozzáfűzte, "szomorú", hogy a törvényeket megalkotni, módosítani képes kormány az egyeztetésnek nem lesz része.

A tanács konzultációs, véleményező és javaslattevő jogkörével kapcsolatban hangsúlyozta: a tanács tagjainak súlyától, elszántságától függ, hogy Magyarországon - ha nem is hivatalosan, hanem informálisan - kötelező legyen figyelembe venni a tanács javaslatait, ahogyan ez például Franciaországban jellemző.  Palkovics Imre a makro szintű megállapodások, valamint a törvényalkotás befolyásolásának lehetősége terén visszalépésnek tekinti a tripartit érdekegyeztetés megszűnését. Ugyanakkor kiemelte, "nem a sebek nyalogatása" kell hogy jellemezze az új testületet, hanem a résztvevőknek a lehető leghatékonyabb érdekérvényesítésen kell dolgozni a tanácsban.

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke szerint aggodalomra adhat okot az új egyeztető fórum tagjainak számossága. Az pedig, hogy a kormány az új rendszerben csak közvetítői szerepet szán magának és nem tagként, hanem állandó meghívottként lesz jelen azt erősíti, hogy a kormány inkább látszategyeztetésre készül csak.

Pataky Péter ugyan nem talál kivetnivalót a párhuzamos szervezetek összegyúrásában és hangsúlyozta, hogy  az egyeztetést bármilyen formában el tudják fogadni, ha az érdemi. Úgy ítélte meg azonban, hogy ez a törekvés a minisztérium elképzeléséből nem derül ki.

Az elnök szerint a megváltozott keretek között is lehetne érdemi munkát végezni. "A lényeg az, hogy olyan munka folyjon, amellyel az ország és a nemzet számára a legjobb megoldásokat választjuk, mert ma már látszik, hogy erre a kétharmad kevés" - hangsúlyozta. Azt, hogy valódi párbeszéd folyik-e majd az új tanácsban, vagy inkább a "nemzeti konzultációnak nevezett üres forma" ismétlődik újra, a belső szabályok döntik majd el - tette hozzá.

Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke szerint az érdekegyeztetés ismertetett átalakításának egyetlen célja van: az OÉT megszüntetése. GSZT nincs is már, hiszen költségvetését az idén elvonták - tette hozzá. Azt pedig, hogy a kormány az OÉT-et egy szűk társadalmi réteg képviseletének nevezze, Varga László szerint a kormány hozzá nem értő, cinikus hozzáállását bizonyítja.

A munkaadók szerint nem szerencsés a változtatás, a Kamara örül, hogy bekerült

A munkaadók kritikusan ítélték meg az új érdekegyeztető rendszer kialakítására vonatkozó kormányzati bejelentést, amelyről velük csak informálisan egyeztettek. A kamara viszont régóta szorgalmazta a hazai érdekegyeztetés átalakítását, és elnöke szerint új érdekegyeztetési rendszer eredményesebben, hatékonyabban működhet majd.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára az MTI-nek leszögezte, a munka világának húsbavágó kérdéseit 1988 óta tárgyaló Országos Érdekegyeztető Tanácsban érdemi érdekegyeztetés zajlott, ahol önkéntes szerveződésű és egyesületi formában működő szervezetek vettek részt. Az OÉT-ben az érintettek és nem laikusok konzultáltak a bérekről, az adókról és járulékokról, a foglalkoztatásról, tette hozzá. Az OÉT munkájában a kormány is fontos szerepet vállalt, mint az ország egyik legnagyobb munkaadója - hangsúlyozta Dávid Ferenc.   

A VOSZ főtitkára felhívta a figyelmet arra a veszélyre, hogy az üzleti szféra béreit, foglalkoztatási helyzetét, azaz a versenyképességet érintő ügyek tárgyalásába olyan szervezetek kapcsolódnak be, amelyek mellékszereplőnek számítanak. Dávid Ferenc ide sorolta gazdasági önkormányzatként működő Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát (MKIK) is, amely jövőre kötelezővé válhat, azaz az önkéntes szerveződés kritériumának nem felel meg. Megjegyezte azt is, hogy az Európában bevált tripartit rendszerben  a kamarának nincs helye, s ez a megállapítás akkor is helytálló, ha Ausztriában, ahol erősen korporativ rendszer működik, a kamarák részt vesznek az érdekegyeztetési folyamatban. "Ausztria nem Magyarország, ráadásul Európa negyedik leggazdagabb országa, s ezért is nehezen vehető át az osztrák modell" - fogalmazott a VOSZ főtitkára.

Jó lett volna megbeszélni az NGM-el az érdekegyeztetési folyamat átalakítását, az informális találkozók ugyanis erre nem alkalmasak - közölte Dávid Ferenc.

A nagy szervezetek általában alacsonyabb hatékonysággal végzik tevékenységüket, mint a kisebbek - reagált Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke.  Zs. Szőke Zoltán, mint az egyik munkaadói szervezet vezetője elmondta: véleménye az, hogy az OÉT-ben  23 éven keresztül a legkülönbözőbb ügyekben folyt egyeztetés, amelyet általában hatékonynak ítélt a szakszervezetek, a munkaadók és a kormány szempontjából is.  Az Áfeosz elnöke úgy ítélte meg, hogy az OÉT működtetésével elkerülhetők volnának az olyan konfliktusok, amelyek miatt a munkavállalók az utcára vonulnak és tiltakoznak, esetleg sztrájkolnak, példaként említette a rendvédelmi dolgozók tiltakozását.  Megjegyezte ugyanakkor, hogy a munkaadók lojális partnerei az új kormánynak is, és többször folytattak egyeztetést már számos kérdésben és ezelől a továbbiakban sem térnek ki.  Zs. Szőke Zoltán reményét fejezte ki, hogy a kormány az érdekegyeztetés rendszerének átalakítását megfelelő indokokkal támasztja majd alá.

Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnöke elmondta, hogy a szövetség testületi álláspontját a konkrét kormányzati javaslat kézhezvétele után alakítják majd ki.  Személyes véleményében Szűcs György rámutatott arra, hogy Európában is vannak különböző fórumok, de mindenütt a legfontosabbak közé tartozik a munkavállalókat és  munkaadókat tömörítő tripartit rendszer.  Az IPOSZ elnöke szerint nem lehet a három szervezet egyesítésével létrejövő egy rendszerben megvalósítani az európai norma szerint működő, hatékony társadalmi párbeszédet és a szociális dialógust.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke az MTI érdeklődésére elmondta, a kamara régóta szorgalmazta a hazai érdekegyeztetés átalakítását, úgy, hogy az vegye figyelembe az európai gyakorlatot, hagyományokat is. (Az MKIK nem tagja az OÉT-nek, ugyanakkor Parragh László, soros elnökként vezeti a Gazdasági és Szociális Tanácsot, és az MKIK tagja a Gazdasági Érdekegyeztető Fórumnak). A jelenlegi érdekegyeztetési mechanizmus nem követi a nyugat-európai gyakorlatot, Európában általában gazdasági és szociális, illetve gazdasági és társadalmi tanácsok működnek egyeztetési szándékkal, konzultatív jelleggel, véleményezési jogkörre - hangsúlyozta Parragh László.

Az MKIK elnöke kifejtette: Magyarország az egyetlen tagország az Európai Unióban, ahol az érdekegyeztetés mechanizmusában a szereplők közjogi jogosítványokkal rendelkeznek, például ha megállapodnak a minimálbérben, az kötelező érvényű. A jelenlegi érdekegyeztetési folyamatban lévő szereplők egy része a régi struktúra fenntartásában érdekelt. Az európai gyakorlatnak megfelelő új érdekegyeztetési rendszer  eredményesebben, hatékonyabban működhet majd - tette hozzá Parragh László.

 

MTI, Privátbankár