Budapest a legkedveltebb turisztikai célpont

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2011 első félévében 17,6 millió külföldi látogató érkezett Magyarországra, 4 százalékkal több, mint 2010 első félévében. A látogatók 75 százaléka csupán egy napra érkezett, éjszakázás nélküli látogatás céljából.

Több külföldi jött hazánkba

Az egy napra láto­ga­tók száma a második negyedévben tapasztalt 5 százalékos növekedésnek köszönhetően  a vizs­gált időszakban 2 százalékkal bővült. Az egy napra látogatók jelentős része (40%-a) átutazó, számuk az előző év azonos időszakához viszonyítva 6 százalékkal nőtt. A vásárlók aránya szintén meghatározó (34%), számukat tekintve 2 százalékkal kevesebben érkeztek hazánkba, mint a tavalyi év első hat hónapjában. Az egy- napos utazásokon belül a turisztikai céllal érkezők aránya viszonylag csekély (19%), az elmúlt év első félévéhez viszonyítva – a szabadidős utak élénküléséből kifolyólag – szintén növekedést mutat (4%).

Az egy napra hazánkba látogatók 86 százaléka szomszédos országokból érkezett. Ezen belül a szlovák (27%), a román (21%) és az osztrák (19%) látogatások aránya meghatározó. Egy napra, turisztikai cél­lal a legtöbben Auszt­riából és Szlovákiából érkeztek. Az egy napra látogató osztrákok 40 százaléka kiránduló volt, a szlovákok esetében ez az arány 19 százalék.

A több napra lá­to­­ga­tók száma 8 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához mérten. Ezen belül 19 százalékkal nőtt a hazánkban éjszakázó átutazók száma, s közel ennyivel esett vissza a munkavégzési célú utazásoké. A turisztikai célú látogatások száma szintén nőtt, 7 százalékkal. Valamivel több mint 8 százalékkal többen érkeztek szabadidős céllal, de kismértékű növekedés (2%) az üzleti utazóknál is érzékelhető volt.

A több napra érkező 4,4 millió látogató  85 százaléka érkezett turisztikai céllal, ebből 13 százalék volt az üz­leti uta­­zók aránya. Az átutazók aránya 8, a munkavégzés céljából érkezőké 4 százalék kö­rüli volt. A több napra lá­to-gatók a legnagyobb számban Németországból, Romániából és Ausztriából érkeztek. 

A külföldiek összesen 42 millió napot töltöttek Magyarországon, ami 4 százalékos növekedést jelentett az előző év azonos időszakához képest. A több napra érkező külföldiek átlagos tartózkodási ideje 6,5 nap, ez 0,2 nappal volt kevesebb, mint 2010 első félévében. A Németországból érkezők – akik számukat tekintve meghatározók a hazai turizmus szempontjából – átlagosan egy hetet töltöttek el nálunk, míg az  Egyesült Államok érkezők itt töltött át-lagos ideje volt a legmagasabb, 9,4 nap. Az Ausztriából érkezőknél 5 nap, a többi szomszédos ország ese­tében 3 nap körüli tartózkodási idő volt a jellemző.

Budapest a legnépszerűbb

A külföldiek által leglátogatottabb turisztikai terület és régióink 2011 első félévében Buda­pest (43,2%) és Nyugat-Dunántúl (27,3%) voltak. Budapest részesedése a többnapos külföldi látogatásokból 1 százalékponttal nőtt, miközben a főváros környéki területek (Közép-Duna-vidék) látogatottsága 1,4 száza­lékponttal visszaesett. 

A külföldi látogatók ez év első felében 523 milliárd forintot költöttek el termékek és szol­gál-tatások ellenértékeként. A több napra érkezők 379 milliárd forintot adtak ki az utazásuk során. A külföldiek magyarországi fogyasztásának legnagyobb hányada (20%-a, 102 milliárd forint) a német látogatóktól származott. A második legnagyobb összesen kiadás az osztrákokhoz kötődik (55 milliárd forint), mely a teljes külföldi fogyasztás 10 százaléka. A turisztikai kiadások aránya az összes kiadáson belüla hollandoknál a legmagasabb (96%), míg Ukrajna esetében a legalacsonyabb (13%). A további szom­szédos országokra – Ausztria kivételével –  a turisztikai célú látogatások és kiadások alacsony szint­je jellemző.

Az idei év első félévében a magyar állampolgárok 7,6 millió alkalommal utaztak külföldre. Az előző év el­ső felévéhez képest mind az egynapos, mind a többnapos utak száma nőtt. Az utazások héttizede éjszakázás nélküli, egynapos út volt.

Az egynapos utak mindössze 30 százaléka, a többnapos utak 87 százaléka turisztikai célú volt. Az év első félévében a turisztikai motivációjú utak száma 8 százalékkal bővült, a szabadidő eltöltése céljából tett utak növekedésének köszönhetően. Az üzleti turizmus az egy napra utazók körében visszaesett, a több napra látogatók esetében 7 százalékkal nőtt.

Nőtt a munkavégzési célú utazások száma

A nem turisztikai célú motivációk közül a vásárlás és a munkavégzés jelentősebb arányú. Az egynapos utak közel fele vásárlási célú, ezen utak száma 3 százalékkal csökkent. A 15 százalékot képviselő, munkavégzési célú kiutazások száma 11 százalékkal nőtt, az egynapos utak jelentős bővülése miatt.

A külföldre utazó magyarok több mint 22,2 millió napot töltöttek külföldön, az utazások átlagos hossza az év első felében 2,9, a többnapos utazásoknál 7,3 nap volt. A külföldre látogató magyarok 227 milliárd forintot költöttek el utazásaikhoz kapcsolódóan. A kiadások közel háromnegyede (165 milliárd forint)  turisztikai motivációjú, 22 százaléka (50,5 milliárd forint) munkavégzési és vásárlási célú utakhoz kapcsolódott. A kiadások összességében 2 százalékkal csökkentek.

A külföldre látogatók fogyasztási szerkezete – csakúgy, mint a hozzánk érkezőknél – lényegesen különbözik az egy, illetve a több napra látogatók esetében. Az egy napra látogatók kiadásaik kétharmadát élelmiszer, ital és egyéb árucikkek vásár­lá­sára, míg a több napra látogatók kiadásaik több mint felét szálláshely- és vendéglátó-szolgáltatások igény­be­vételére, illetve egyéb árucikkek vásárlásra fordították külföldön.

2011 első félévében nőtt az üzem­anyag-vásárlás aránya az előző év azonos időszakához képest, különösen az egy napra látogatók esetében. A több napra látogatók arányaiban kevesebbet költöt­tek szálláshelyi és vendéglátó-, valamint kulturális, sport- és egyéb turisztikai szolgáltatásokra, mint egy évvel korábban. Az utasforgalom egyenlege 2011 első félévében 295 milliárd forint, illetve 1099 millió euró volt. Ez közel azonos az előző év azonos időszakának egyenlegével.

Privátbankár