A GVH álláspontja szerint erősen vitatható, hogy a Horváth és Társai DLA Piper Ügyvédi Iroda által utólagosnak nevezett engedélyezés és a csődeljárások vonzóbbá tétele között ilyen egyértelmű kapcsolat volna. A GVH-hoz a piaci összefonódásoknak csak töredéke kerül, aminek az oka, hogy a GVH engedélyét csak azon összefonódásokhoz kell előzetesen megkérni, amely legalább összesen 15 milliárd forint árbevételű cégek között jön létre és minimálisan két cég árbevétele eléri az 500 millió forintot. A GVH adatai szerint azonban a magyar vállalkozások csak mindössze 4%-a teljesíti eleve az 500 millió forintos küszöböt. Másodszor egyáltalán nem egyértelmű, hogy a cégek a fizetésképtelenségből kizárólag az összefonódásokba menekülnének.
Szakemberek szerint a módosított csődtörvénnyel megszületett Magyarország egyik legrosszabb törvénye, a túlzottan rugalmasra sikerült szabályozás visszaélések sorozatát hozhatja. Összefoglalónkat a törvényről itt olvashatja>> |
A hatóság szerint tehát eleve kérdéses, hogy az utólagosnak nevezett engedélyezés bevezetésével el lehetne-e érni a csődeljárások vonzóbbá tételével kapcsolatos jogpolitikai célt. Ehhez vélhetően más, alkalmasabb eszközöket kellene igénybe venni.
Sokkal nagyobb problémák
Somogyi Ferenc, a TM-LINE Zrt. vezérigazgatója, a Felszámolók Országos Egyesületének elnöke a javaslatot azzal a példával jellemezte, hogy ha egy betegnek, aki infarktussal kerül kórházba, Aspirint adunk, az biztosan segít rajta minimálisan, de a problémát nem fogja megoldani. Tehát a javaslat támogatható, de az előzetes versenyhatósági kontroll a csődeljárások gyorsítására csak minimális hatással van.
"A jelenlegi törvény legnagyobb hibája nem a GVH miatt áll fenn, hanem azért mert nem rendezi a csődeljárás alatt a szállítók keletkező követeléseinek kifizetését, illetve sikertelen csődegyezség esetén a csőd alatti szállítókat megelőzik a biztosított hitelezők. Hasonló probléma a csődeljárásnál a függő követelések, a vitatott hitelezői igények sorsának rendeződése. Ha a bérgaranciát igénybe vehetné az adós cég is, az nagy segítséget jelentene. Jelenleg mindenki kiszolgáltatott, kivéve a bankok. Amiről beszélünk, egyébként a felszámolások ezred részét jelentik" - mondta Somogyi Ferenc.
A FOE elnöke azt mondta: várják, hogy a kormány megmondja mit akarnak állami felszámolás alá vonni, belekerülnek-e futó ügyek például, mert a mostani bizonytalan helyzet senkinek sem jó. Ha valami kiderül, az már egy orientációt adhat. Ha 10-15 üggyel számolhatunk évente, akkor az egy tartható állapot lehet, ha ennél többről lesz szó, az nem mutat túl pozitív jövőt a felszámolóknak.
A szóbeszéd mindenféle vállalatról beszél, ha valóban a nemzetgazdaságilag kiemelt cégekről beszélünk, akkor a közlekedés területén és az energiaszektorban keresgélhetünk - jelezte Somogyi. Olaszországban egyébként volt arra példa, amit most a magyar kormány elképzelt, amikor a Parmalatot az állam megmentette, de az egy egészen más gazdasági helyzetben történt.
A FOE korábban már javaslatot tett az egyszerűsített eljárások gyorsítására, a „cégtemetők” elleni fellépésre, a téves utalások, valamint a felszámolók jogállásának tisztázására, sőt ígéretet is kaptunk, hogy a törvény módosításánál figyelembe veszik.
Privátbankár - Acsai N. Ferenc