Csomagterv része a MOL-részvények megvásárlása?

A szakember szerint abból, hogy a vásárlás nem egy szokványos piaci tranzakció volt, arra lehet következtetni, hogy mégis csak egy csomagterv része, amelyben még több, nem ismert elem is szerepelhet, amelyek között az összefüggést kívülről nem lehet látni.

“A kormányzat több mindent mondott, egyfelől azt, hogy szeretné erősíteni az állami befolyást a piaci folyamatokban, másfelől az energia árát politikai kérdésként kezeli, mint a megelőző két kormány is; harmadrészt pedig régi félelem volt, hogy az orosz tulajdon kockázatos, mert nem lehet tudni, hol végződik az állam és hol kezdődik a piac és mikor melyik logikája érvényesül” - hangoztatta a közgazdász, aki szerint ebben az esetben az ár alárendelt tényezőnek számított a fenti célok mellett.

A felvetésre, hogy egyes vélemények szerint a kormányzat ezek után bele tud majd avatkozni a benzinár képzésébe – amit Fellegi Tamás miniszter egyébként cáfolt –, Csaba László úgy reagált: ha valakinek mindennel egybevéve egynegyed hányadnyi tulajdonrésze van egy cég vezetésében, az elég jelentősen tudja befolyásolni az adott vállalat politikáját.

“Arra látunk példát, hogy a kormány hajlamos állam vezérelte modellben elképzelni a magyar gazdaságot, amikor is meghatározza a devizaátváltási árfolyamot, vagy különadókat vet ki. Kétségtelen, hogy egy ilyen meghatározó befolyás a nemzeti olajtársasággal és azon keresztül a benzinpiaccal kapcsolatban is sokkal nagyobb teret enged a kormány számára, mint a korábbi helyzet” - hangoztatta a közgazdász-egyetemi tanár.

Ez pozitív vagy negatív irány a magyar gazdaság szempontjából? - kérdezte a Közbeszéd.

Azt nehéz lenne eldönteni, hogy egy, még csak most elkezdődött műveletnek mi lesz a jövője és kifutása. Én arra gondolnék, hogy viszonylag magas olajárak mellett többlet bevételeket és egyben mozgásteret jelent a magyar kormány számára – reagált Csaba László.

Hogy a piacok minderre hogyan reagálnak, meglátjuk – tette hozzá. Kezdetben nem voltak nagyon lelkesek, ahogy akkor sem, mikor Ausztriában hasonló lépésekre került sor, mert a piacok nem szeretik az állami tulajdont – érvelt a szakember.

Nem szokásos tranzakció volt

Bár a hivatalos magyar álláspont arról szól, hogy a részvények vételárán kívül semmi egyéb alku vagy megállapodás nincs a háttérben, némely elemzők mégis emlékeztetnek rá: 2015-ben meg kell kötni az oroszokkal a hosszú távú gázszerződéseket, előttünk áll a paksi atomerőmű bővítése, adott esetben metrókocsik beszerzése; mindezekben az oroszok érdekeltek lehetnek – vetette el a Közbeszéd.

A MOL-pakett ügy nem egy szokásos piaci tranzakció, ebből következően igaz a kérdésben felvetett állítás, miszerint a részvények kivásárlása egy csomagterv része lehet, amelyben egymáshoz vannak kötve olyan ügyletek, amelyek közvetlenül nem is kötődnek egymáshoz. “Ez mindig így volt az oroszoknál éspedig minden viszonylatban” - hangoztatta Csaba László, az egyes elemek közötti konkrét összefüggéseket azonban kívülről nem lehet látni – tette hozzá.

Azt, hogy a mostani részvényvásárlás nem egy szokásos piaci tranzakció volt, a közgazdász azzal támasztotta alá, ahogyan történt a megállapodás: előbb a tulajdonos orosz céggel kezdett tárgyalni a magyar fél, de nem jutott semmire, majd eljutottak az orosz miniszterelnökig és annak helyetteséig; ráadásul néhány hónappal ezelőtt még nem jutottak megállapodásra, most meg igen, ez tehát nem tekinthető egy szokásos piaci tranzakciónak.

Tényleg vége a konfliktusoknak?

Mi indokolhatja azokat a kormányzati megszólalásokat és megfogalmazásokat, hogy a MOL-pakett ügylettel az orosz-magyar gazdasági és diplomácia kapcsolatok egyenesre útra kerültek, megszűntek a konfliktusok és el lehet kezdeni az építkezést? Miért volt ekkora konfliktuspont ennek a MOL-részvénycsomagnak az oroszok általi tulajdonlása? - hangzott a kérdés.

Azért volt konfliktusforrás, mert a megelőző két kormány és a jelenlegi is úgy lépett fel, hogy az európai bíróság előtt – ha oda került volna az ügy – biztosan elbukott volna a magyar fellépés – reagált Csaba László, emlékeztetve: egy húsz százalék feletti tulajdonrésszel bíró tulajdonos megjelenését megakadályozták a közgyűlésen, megakadályozták, hogy az érdekeit érvényesítse.

Az oroszok így is szépen kerestek

A felvetésre, hogy az orosz cég miért adta el akkor a tulajdonrészét, hiszen ez ilyen módon üzlet lehetett volna a számára, a közgazdás-professzor azt mondta: lehet azon töprengeni, hogy az ember akar-e adott esetben tíz évet pereskedni, vagy peren kívül kiegyezik egy alacsonyabb ár mellett, amit viszont azonnal megkap és a következő kilenc évben saját belátása szerint fialtat.

“Azt gondolnám, hogy ebben az esetben végül az a meggyőződés vált erősebbé, hogy elég rendesen kerestek ezen – olyan hatvan százalékot minden egyes részvényen, ami azért nem rossz befektetés és megtérülési ráta” - nyilatkozta Csaba László a Közbeszéd stúdiójában.