David Cameron Nagy-Britannia új miniszterelnöke

David Cameron, a brit Konzervatív Párt vezetője Nagy-Britannia új miniszterelnöke, jóllehet kormányát csak a Liberális Demokratákkal koalícióban tudja megalakítani. A liberálisok vezető testületeiben kedd éjjel még tartott a toryk koalíciós ajánlatának vitája és elfogadási folyamata.

Cameron kedd este, a londoni Buckingham-palotában kereste fel II. Erzsébet királynőt, aki kormányalakítással bízta őt meg, miután a konzervatívok - jóllehet abszolút többség nélkül - megnyerték a múlt csütörtökön tartott parlamenti választásokat.
   
Előtte Gordon Brown, az eddigi munkáspárti miniszterelnök járt az uralkodónál, és benyújtotta lemondását. Brown közölte, hogy a Labour éléről is azonnali hatállyal távozik.
   
David Cameron a palotából a Downing Street-i miniszterelnöki rezidenciához hajtatott, ahol hivatalosan bejelentette, hogy elfogadta a kormányalakítási megbízást. Hozzátette: kormányát a Konzervatív Párt és a Liberális Demokraták "teljes körű koalíciójával" kívánja megalakítani. Részleteket azonban a két párt kormányzati megállapodásáról nem árult el. Meleg szavakkal méltatta ugyanakkor elődjét, Brownt, akinek az ország nevében megköszönte hosszú közszolgálatát.
   
Gordon Brown családjával együtt kedden ki is költözött a Downing Streetről - ahol pénzügyminiszterként és miniszterelnökként összesen 13 évig lakott -, és repülőgéppel skóciai választókörzeti otthonában utazott. Brown, aki 1983 óta parlamenti képviselő, teljesen visszavonul a politikától, még képviselői mandátumáról is lemond.

Az új kormány első két, hivatalosan megerősített tagja a konzervatív George Osborne, aki a pénzügyminiszteri tisztséget töltheti be, és a szintén konzervatív William Hague, aki külügyminiszter lesz. Nem hivatalos kedd éjjeli értesülések szerint Nick Clegg, a Liberális Demokraták első embere miniszterelnök-helyettesi poszton szolgál majd az új kabinetben.

A múlt heti brit parlamenti választásokon - 36 év óta első ízben - egyik nagy párt sem szerzett abszolút többséget a londoni alsóházban. A tizenhárom évig ellenzékben politizáló konzervatívoké lett a legnagyobb frakció, de ahhoz nem elégséges a létszáma, hogy a toryk önállóan többségi kormányt alakíthassanak.
   
Ebben a helyzetben Cameron a harmadik legnagyobb parlamenti erőt alkotó Liberális Demokratákat kérte fel kormányalakítási tárgyalásokra. A vasárnap kezdődött tárgyalások kedd este fejeződtek be, de Cameron kormányalakítási megbízatásáig sem a konzervatívok, sem a liberálisok nem árultak el részleteket az egyezségről.
   
A Liberális Demokraták alsóházi frakciója és legfőbb irányító testülete csak kedden késő este ült össze, hogy megismerkedjen a párt tárgyalóküldöttsége által a konzervatívokkal kidolgozott és elfogadásra ajánlott egyezménytervezettel.
  
A liberálisok pártalkotmánya szigorú - éppen a koalíciós egyezségek nehezebbé tételére kidolgozott - jóváhagyási előírásokat tartalmaz. Az ilyen megállapodásokat a frakciónak és a párt legfelső irányító testületének egyaránt minősített többséggel el kell fogadnia. Ha ez nincs meg, párkongresszust kell összehívni, ahol a küldötteknek szintén minősített többséggel kell dönteniük a koalícióról; ha ez sem sikerül, a fizető párttagok postai szavazással dönthetnek, de ebben az esetben is minősített többség szükséges.
   
A Liberális Demokraták - a konzervatívokkal folytatott tárgyalásokkal párhuzamosan - a második helyre szorult Munkáspárttal is megbeszéléseket kezdtek az esetleges kormányzati együttműködésről, ezek az egyeztetések azonban kedden eredménytelenül értek véget.
   
A kormányalakítási tárgyalások ilyen elhúzódása szinte példátlan a brit politikatörténetben, mivel a választások után az elmúlt évtizedekben hagyományosan egypárti, abszolút többséggel bíró kormányok alakultak. Az utóbbi száz évben - a mostanival együtt - mindössze ötször fordult elő olyan helyzet, hogy egyik párt sem tudott a választások másnapján azonnal, biztos alsóházi többséggel kormányt alakítani.
   
Az új kabinet hét évtizede az első koalíciós brit kormány lesz, a 43 éves Cameron pedig csaknem 200 éve a legfiatalabb brit kormányfő; Robert Banks Jenkinson, azaz Lord Liverpool 1812-ben 42 évesen lett miniszterelnök.
   
Cameron egyben 31 éve az első olyan konzervatív miniszterelnök, aki munkáspárti kormány távozása után költözhetett be a Downing Street 10. alatti rezidenciára. Ez legutóbb Margaret Thatchernek adatott meg, aki 1979 májusában James Callaghant váltotta. Ezután 18 évi folyamatos konzervatív kormányzás következett.

MTI