Emlékeztetett arra: a magas devizaállomány miatt kétféle kockázat van: a hitelfelvevőké és az országé. A vállalatok és a magánszemélyek jelzálog alapú devizaadóssága 2600-2700 milliárd, a szabad felhasználású devizahitelek pedig 2200-2300 milliárd forintra rúgnak. Ez az 5000 milliárd forint már akkora összeg, hogy az egész országra nézve is kockázatot jelent - tette hozzá.
Egy kamatvágás berántaná a forintot
A frank védőhálójában marad a forint?
Daróczi Dávid szerint a kormánynak a hitelfelvevőkre és az országra is tekintettel kell lennie, ezért olyan intézkedést tud csak hozni, ami segíti a lakáshitellel rendelkezőket, de nem növeli meg túlzottan az ország kockázatát. Mint mondta, ez azt is jelenti, hogy a kormány csak akkor tud ilyen intézkedést hozni, ha megtalálja ennek a költségvetési forrásait is. Azt sem hagyhatja, hogy egy ilyen döntés megingassa az államháztartás egyensúlyát - közölte.
A kormányszóvivő kitért arra: a szakértők elsődleges számításai szerint egy ilyen intézkedés több százmilliárd forintos kiadást jelenthetne az adófizetőknek, ezért a döntés nagyon alapos körültekintést és mérlegelést igényel - szögezte le.
Összeroppanunk: életképtelenné tesz az adósságunk
A szerbek nem félnek az eladósodástól: mentik a bankokat
Válságban a régiónk: a cechet a Nyugat állja
Hova tűnt a bankok pénze? Nálunk van
MTI