A miniszter levelében hangsúlyozta: a gazdasági válság negatív hatásai és a svájci frank erősödése következtében a devizahitelezés magas aránya súlyos problémákat okozott a háztartásoknak Magyarországon.
Matolcsy György a következő kérdésekben kérte az Európai Bankfelügyelet állásfoglalását:
- Milyen kockázatot jelenthet a hitelfelvevők szempontjából az a körülmény, hogy Magyarországon az összes lakossági hitelfelvétel döntő részét deviza – leginkább svájci frank – alapú lakáshitelként váltották ki?
- Mennyiben járult hozzá az elégtelen uniós és hazai szabályozás a jelen helyzet kialakulásához?
- Léteznek-e olyan nemzetközi példák, ahol a válság előtt a hazai helyzethez hasonló körülmények alakultak ki, de Magyarországnál hatékonyabban kezelték a problémát?
- Egyetért-e az Európai Bankfelügyelet azzal a magyar állásponttal, miszerint a devizahitelezés kockázatait körültekintő makroprudenciális és fogyasztóvédelmi szabályozással kellene csökkenteni mind hazai, mind uniós szinten?
Egy, a kormány.hu oldalon megjelent korábbi elemzés szerint a könnyen elérhető devizahitelek sok tízezer ember csaltak lépre, ezrek dőltek be a banki szirénhangoknak. Az elszálló svájci frank árfolyam miatt bajba jutott devizahitelesek megsegítése érdekében a kormány bevezette az árfolyamgát intézményét. Az árfolyamgáttal a svájci frank hitelek törlesztő árfolyamát 180 forinton, az euróét 250 forinton, a jenét 200 forinton rögzítik a programban résztvevőknek átmeneti időre, legfeljebb 36 hónapig, amit írásban kell kérni december 31-ig. Egy hétfőn megjelent rendelet értelmében a szerződésmódosítás miatt felmerülő közjegyzői díjat a hitelező bankok kötelesek állni.
Privátbankár