Dr. Google a magyarok orvosa: ki fizet az egészségért?

Információ nélkül nincs hatékony gyógyítás

Az előadások sorát Jávor András, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Közigazgatási Államtitkára nyitotta, Receptköteles lesz az információ és annak dózisa az egészségügyben címmel.

"Nem tudok elképzelni semmilyen változást, ha ahhoz infokommunikációs változás nem megy végbe. Ez pedig nem azt jelenti, hogy a régi utat folytatjuk új eszközök bevonásával, hanem hogy egy teljesen újat kezdünk." - kezdte Jávor András.

A beteg-központú gyógyítás koncepciójának megvalósítását többek között képzéssel és tudásmenedzsmenttel, integrált együttműködő teamek felállításával képzeli az államtitkár. "Teljesítményfinanszírozás nélkül semmiféle ösztönzést nem lehet elérni sem a szolgáltató, sem a beteg oldalon. A választás szabadságát meg kell adni a betegnek, ha ezt meg akarjuk teremteni, ahhoz az kell, hogy a pénz kövesse a beteget" - tette hozzá Jávor András. Kiemelte még az adatcentrikus szemlélet fontosságát, azon belül az IT lehetőségek megvalósítását.

Az adatok validitását kulcskérdésként kell kezelni: az elemi ellátási folyamatokba épülve kell kialakítani az adatállományt. A valós ellátási adatokból kiindulva építhetőek fel a prevenciós stratégiák, a szükséglettervezés, epidemiológiai elemzések vagy a virtuális kutatások lehetősége - fogalmazott az államtitkár. Rámutatott, jelenleg rengeteg helyen rengeteg adat halmozódik, amit igazából semmire sem tudunk használni. Ezt kell megváltoztatni az adatcserét elősegítő nyelv kialakításával, természetesen nagy hangsúlyt helyezve az adatvédelemre. Jávor András kiemelte, nem központi adatbázis létrehozására gondol.

Ne legyenek közalkalmazottak a szülész-nőgyőgyász orvosok?

Lantos Csaba, a Lantos Vagyonkezelő vezérigazgatója Működhet-e hatékonyabban az egészségügy a magántőke bevonásával? címmel tartott előadást.

Lantos bevezetőjében elmondta: a közfinanszírozás szignifikáns növelésére nincs remény a közeljövőben, a nagy reformokra tett kísérletek pedig vagy elbuktak, vagy csekély eredménnyel zártultak a múltban. Az eddigi kormányok egy-egy részterület (gyógyszerészek, fogászat, háziorvosok) reformjában tudtak sikereket elérni. Véleménye szerint nem lesz olyan kormány, aki bevezetné a jelentős szűkítéssel együtt járó egészségügyi alapcsomagot.

Lantos Csaba előadásában a fogászatban végbement egészségügyi alapcsomag-definíció példáján keresztül próbálta szemléltetni a részterületek rendbetételének helyességét az átfogó reform-gondolatokkal szemben. "Az új definíció jelentős szűkítést tartalmazott a korábbiakhoz képest, de a rendszer teret nyitott a magántulajdonú rendelőknek, ami ösztönözte a beruházásokat, a verseny pozitív hatással volt a minőségre és mivel a szolgáltatók vállalkozóként kezdtek el dolgozni, keret nyílt a transzparens működésre" - fogalmazott Lantos, majd hozzátette: az így létrejött alulfinanszírozottságot persze a hátrányok közé kell sorolni. Számításai szerint a fogászati piac mérete ma 70-100 milliárd forintra tehető éves szinten, ami nem elhanygolható.

Az egyik elvi lehetőség ebben a kormányzati ciklusban, a szülészet-nőgyógyászat területének rendbehozatala, amelyik az egyik leginkább piacosodott - legalább 50 milliárdos - területe az egészségügynek.

"Nagyon erősen szabályozott keretek között, de másképpen kell elérni azt, hogy nem több közpénzből jelentősen több egészséges gyerek szülessen. Miközben elvileg teljeskörű az OEP ellátás, mégis ráépült egy ágazat. Adjuk meg a lehetőséget a kismamáknak, hogy döntsenek és ne intézményt, hanem tevékenységet finanszírozzunk. A szülész-orvosokat például ki lehetne venni a közalkalmazotti státuszból" - mondta el Lantos, majd itt is hozzátette a lehetséges hátrányokat, melyek szerint területi koncentrációhoz és túlszabályozottsághoz is vezethet a rendszer, nem beszélve a közalkalmazotti státuszból való kikerülés esetleges negatív hozadékával. 

Mozogni kell

Dénes Ferenc sportközgaszdász a fizikai aktivitás és az egészségügy kapcsolatáról, valamint a fizikai aktivitás befolyásáról beszélt. Egy kutatás szerint a magyaroknak csak az 5 százaléka sportol hetente legalább 5 alkalommal, viszont 41 százalékuk folytat valamilyen fizikai aktivitást (például biciklivel jár munkahelyére) legalább heti 5 alkalommal. (A kutatások módszertani sokféleségével kapcsolatban megemlítette: az angol rendszerben a kutyasétáltatás például sportolásnak számít - hazánkban pedig 2 millió kutya él...)

A fizikai aktivitás betegségmegelőző szerepén kívül kiemelte: minél inkább figyelünk magunkra, annál kevesebb egészségügyi kiadást generálunk az államnak. Ezen kívül a fizikai aktivitás beépülhet a gyógyászati utókezelésbe is, az egészségügyi szolgáltatások pedig verseny- és piacképesebbé tehetőbbé válhatnak.

A hálapénz adja a reményt a betegeknek

A magyar egészségügy gyógyító szolgáltatásainak finanszírozásáról értekezett Lukács Marianna, a Patika Egészségpénztár ügyvezetője. Külön definiálta a társadalombiztosítás, az önkéntes egészségpénztárak, a magánbiztosítók és a lakossági co-payment fogalmát. Ez utóbbiba tartozó, hálapénzről készült kutatásuk több érdekességgel is szolgált. Legtöbbet - a teljes összeg 70 százalékát - kórházi tartózkodások alkalmával az orvosnak fizetünk. A paraszolvencia gyakorlóinak több mint 50(!) százaléka mindezt azért teszi, hogy jobb szolgáltatást kapjon. A hálapénzről a KSH-nak leadott adatok egyébként a Patikapénztár mintájával egyáltalán nem voltak összhangban - mondta Lukács.

A jövővel kapcsolatban megjegyezte: újfajta megközelítésre van szükség a finanszírozásban: nem az OEP finanszírozza az intézményeket, hanem az állampolgárok veszik igénybe az OEP szolgáltatásait. A magánforrás szerepéről még hozzátette: éves szinten 436 milliárd forintról beszélünk, ami működőképessé teszi a rendszert és kisimítja a piaci egyenlőtlenségeket.

Majdnem annyit költünk maszekra, mint közgyógyra

A záróelőadást Lantos Zoltán, a GfK ügyfélkapcsolati igazgatója tartotta Csak egészség legyen! A növekvő egészségfogyasztás nemzetközi és hazai trendjei címmel. Az egészséggazdaság a világgazdaság új motorja és elsősorban mindenkinek a saját felelőssége - kezdte Lantos. Számításaik szerint 1250 milliárdot fordítunk egészségügyre idén állami szinten és nagyjából 1000 milliárdot a magánegészségügyben. Fontos megemlíteni, hogy a lakosság 570 milliárd forintot költ évente az alternatív szolgáltatáscsoportokra, például auragyógyászatra. A következő 10 évben egy 1500 milliárdos ügyfélközpontú és szakszerű piac nyíllik meg - tette hozzá.

Kutatásuk rámutat arra az információs asszimetriára, hogy jelenleg rengetegszer fogalma sincs az orvosnak arról, hogy mit csinál a beteg. Egészségfogyasztásunk is rendkívül összetett, a rendelkezésre álló jövedelmünk jelentősen befolyásolja az élettartamot. Lantos Zoltán elmondta: a lakosság felső harmada foglalkozik az egészségével, az interneten való tájékozódás pedig beépült mindennapjainkba.

"A betegek harmada ma felkészülten megy az orvoshoz, ezzel megszűnik az orvos utasító szerepe, hiszen érvelniük kell, vagy megmagyarázni dolgokat. A 40 év alattiak hasonló arányban fordulnak már a Google-keresőhöz, mint az orvosukhoz." - fogalmazott Lantos Zoltán.

Privátbankár - Acsai N. Ferenc