Durva kritika az euróövezetnek: voltak saját szabályaik, de minek?

A finn miniszterelnök kiakadt, meglehetősen élesen kritizálta az eurózónát, mely "saját szabályait szegte meg folyamatosan". Kapott a kritikákból Merkel is, aki a német alkotmánybíróság döntése után nem győzte hangsúlyozni kormánya helyes EU-politikáját. "Az euró több mint egy valuta" - mondta a német kancellár.

A német alkotmánybíróság mai határozatában leszögezte, hogy a tavaly tavasszal elfogadott görög, valamint az azt követő euróövezeti támogatási csomag - valamint az abban való német részvétel - nem ütközik a német alkotmányba, ahogy azt a panaszosok vélelmezték. A bíróság ugyanakkor a leghatározottabban állást foglalt amellett, hogy a német parlament számára a jövőben hasonló mentőcsomagok kidolgozásakor, illetve jóváhagyásában az eddiginél nagyobb beleszólást kell biztosítani.

Angela Merkel a Bundestagban szerdán elhangzott, a karlsruhei bírói testület állásfoglalást követő beszédében úgy értékelte, hogy az alkotmánybíróság a két tavalyi mentőcsomagot támogató határozatával teljes mértékben kormánya európolitikájának helyességét erősítette meg. Merkel kiemelte, hogy az alkotmánybíróság egyformán szót emelt az egyéni felelősség és a szolidaritás, továbbá a parlament abszolút beleszólási joga mellett. A kancellár úgy értékelte, hogy kormánya éppen ezt az utat követi.

A német kancellár hangsúlyozta, hogy országa megerősödve került ki az elmúlt évek gazdasági, illetve pénzügyi válságából. Mindennek alátámasztására azt hozta fel, hogy nincs jele recessziónak, Németország ismét az Európai Unió növekedési motorja - emelte ki.

Az államadóssággal Berlinnek is meg kell küzdenie Németországnak "jól megy", a koalíció az első két évben jó munkát végzett, fő választási ígéreteit tartani tudta: a munkanélküliek száma 3 millió alá csökkent, a német államháztartás hiánya az idén a GDP 1,5 százalékát érheti el, a 3 százalékos maastrichti küszöbérték felét. Ugyanakkor a GDP 83 százalékát kitevő német államadósság még mindig messze felette van a 60 százalékban maximált maastrichti kritériumnak.

Merkel ennek ellenére rendkívüli kihívásokról beszélt. Első helyen az euró stabilizálását említette. Az euró több mint egy valuta - fogalmazott a kancellár, aki szerint az euró az egységes Európa garanciája. Megismételte azt a korábbi kijelentését, amely szerint az euró kudarca Európa kudarcát jelentené. "Ezt pedig nem engedhetjük meg" - tette hozzá.

A fő probléma: Görögország

A német kancellár a legfőbb problémának Görögország és több más ország eladósodását nevezte. Annak a nézetnek adott hangot, hogy ez az eladósodás nem évek, hanem évtizedek hibás filozófiájának a következménye. Ennek kapcsán hangsúlyozta a szolidaritás szükségességét, de leszögezte, hogy mindez nem helyettesítheti az egyéni felelősséget.


Tabuk nélkül kellene tovább haladni

Az adósságválság lehetséges megoldásával kapcsolatban a kancellár ismét elutasította a közös euróövezeti kötvény bevezetését. Annak a nézetnek adott hangot, hogy ez a válság megoldásának teljes mértékben elhibázott útját jelentené, és egy "adósságunióba" vezetne.

Angela Merkel úgy vélte, hogy a jövőben "még több" és "még stabilabb" Európa szükséges. Ennek érdekében azonban ésszerű és helyes politika kell és nem utolsósorban bátor döntésekre van szükség - fogalmazott a kancellár, utalva az uniós szerződések módosításának lehetőségére is. "Mindez többé nem jelenthet tabut" - érvelt Merkel, közvetve megengedhetetlennek nevezve, hogy egy ország - Görögország - az egész euróövezetet veszélyeztethesse. A kancellár szerint a Lisszaboni Szerződés nem tartalmaz semmifajta mechanizmust az ilyen válságok kezelésére. Felvetette annak lehetőségét is, hogy a stabilitási és növekedési paktumot sorozatosan megsértő országok ellen az Európai Bíróság előtt tehessenek panaszt.

Kemény finn kritika

A finn állásponttal Angela Merkel akár egyet is érthetne... Finnország ugyanis továbbra is csak pénzügyi biztosíték fejében hajlandó részt venni Görögország támogatásában, és ha nem sikerül megállapodni, akkor kimaradhat a második görög mentőakcióból - erősítette meg szerdán a finn miniszterelnök, aki szokatlan élességgel bírálta az uniós politikai gyakorlatot.

"A saját magunk által hozott szabályokat szegtük meg"

Jyrki Katainen szerint veszélyezteti a demokráciát és a méltányosságot, hogy egy új, informális vezető csoport alakult ki az Európai Unióban (a finn kormányfő ezzel vélhetően a német-francia együttműködésre utalt), az euróövezetben pedig már hosszú ideje semmibe veszik a törvényi előírásokat. "Az euróövezet egyik problémája a túl sok adósság, egy másik baj pedig az, hogy túl sokáig megszegtük, vagy legalábbis rugalmasan értelmeztük a saját magunk alkotta szabályokat, aminek következményeként a döntéshozatali folyamatot a bizalom hiánya jellemzi" - fejtette ki a jobboldali kormányfő.

27 tagállam helyett 2?

A mindössze 39 éves politikus, aki korábban pénzügyminiszter is volt, és a Financial Times című brit lap 2008-ban Európa legjobb pénzügyminiszterének választotta, nem nevezte meg, hogy uniós tagok mely csoportja fenyegeti a demokráciát, augusztusban viszont Angela Merkel német kancellárral és Nicolas Sarkozy francia elnökkel folytatott tárgyalásai után azt hangoztatta, hogy a német-francia duónak nem volna szabad más tagországok nevében dönteni ügyekben.

Ugyanakkor Katainen üdvözölte Merkel és Sarkozy közös javaslatát, amely szerint egy új intézmény, a rendszeres kormányfői értekezlet bevezetésével kellene mélyíteni az euróövezeti integrációt. Az új formáció révén "kitisztulhat a döntési folyamat és erősödhet az egység" a 17 országból álló övezetben, "a jelenlegi helyzetben pedig pontosan erre van szükség" - mondta a finn miniszterelnök.

Itt lenne az ideje, hogy a tagállamok magukról gondoskodjanak

Hozzátette, hogy a tagokat a szankciók fenyegetésével lehetne a versenyképesség növelésére ösztönözni, a szankciókat pedig az euróról szóló szabályozási rendszer megújításának keretében lehetne meghatározni.

A nemzeti gazdaságpolitikát jobban össze kell hangolni, ugyanakkor minden tagországnak magának kell gondoskodnia a gazdasági-pénzügyi fenntarthatóságról, és "mentőakciót csak a leginkább kiélezett helyzetben volna szabad indítani" - hangsúlyozta a finn kormányfő, aki a tagországi felelősségvállalás alapján elutasítja a közös euróövezeti kötvény gondolatát. A közös kötvény intézményének kidolgozása évik eltarthat, és a költekezés folytatására adhat alkalmat, ráadásul a tagországok adósságáért közösen viselt felelősség elvét testesítené meg, "ezt pedig mélyen ellenzem" - mondta Jyrki Katainen szerdán Helsinkiben egy tanácskozáson, amelyen az unió jövőjéről tartottak eszmecserét.

MTI, Privátbankár