A beruházási aktivitás ismét emelkedni kezdett Közép-Európa magán-egészségügyi piacán 2010-ben és 2011-ben. Sok vállalat folytatta a recesszió alatt félbehagyott projektjeit, melynek következtében számos új létesítmény került átadásra, különösen
Romániában. Ugyanakkor az állami egészségügyi rendszerek továbbra is alulfinanszírozottak a régióban, ahol jellemző a rossz infrastruktúra és az alulfizetett személyzet, amely szintén ösztönzőleg hathat a magán-egészségügyi piacra – derül ki a Biztosítási Szemle által idézett régiós elemzésből.
Romlott az infrastruktúra, alulfizetett egészségügyi dolgozók
A fejlesztések a magán-egészségügyi szektorban a jelentésben vizsgált mind a hat, közép-kelet-európai országban korlátozottak voltak. Az elmúlt két évben a gazdasági visszaesés miatt a befektetők kerülték ezt az ágazatot, ugyanakkor az állami szektor költségvetését is érzékenyen érintette ez az időszak, amely romló helyzetet okozott az állami egészségügyi ágazatban: az alulfinanszírozottság mélyült, az infrastruktúra leromlott, a személyzet mindenütt alulfizetett. Ennek következtében egyre több beteg választja a magán-egészségügyi létesítményeket.
A legújabb PMR-jelentés a Közép-Európa magán egészségügyi piacával, illetve a 2011-2013 közötti időszakra vonatkozó fejlesztési előrejelzésekkel foglalkozik. Átfogó elemzést nyújt a Cseh Köztársaság, Szlovákia, Magyarország, Lengyelország, Románia és Bulgária egészségügyi ágazatának legújabb eredményeiről, továbbá olyan fontos adatokkal is szolgál, mint a piac mérete, szerkezete, valamint 2013-ig várható piaci trendeket és fejlesztési előrejelzéseket is összefoglalja.
A vizsgált hat ország teljes piaca 2077-2010 között közel 25 százalékkal, 4,7 milliárd euróról 5,9 milliárd euróra hízott, annak ellenére, hogy a pénzügyi válság nyomán a betegek vásárlóereje is jelentősen megcsappant. 2010-ben a piac kezdett ismét talpra állni, amely várhatóan 2010 után is folytatódni fog.
Sehol sem vagyunk
Értékét tekintve a legfontosabb piac a régióban a lengyel és a cseh, amely körülbelül az összérték 70 százalékát adja. Hazánkban, a jelentés szerint megnehezíti az előrejelzést a politikai döntések következetlensége. A többi piac fejlesztési terveit figyelembe véve a szakértők szerint hazánk magán egészségügyi piaca csökkenni fog: 2013-ra 300 millió euróra. A legnagyobb növekedést Románia és Bulgária piaca érheti el, igaz, meglehetősen alacsony bázisról: 2010-ben az egy főre jutó egészségügyi kiadások értéke az említett két országban mindössze 20 euró volt, szemben a csehországi 200 euróval.
A jelentésben foglalt hat ország egészségügyi kiadásai átlagosan a GDP 5 százalékát tették ki, a legalacsonyabb értéket Romániában, a legmagasabbat Csehországban mérték. A helyzet 2010-ben még romlott, 2009-ben ugyanis még a GDP átlag 7,2 százalékát fordították a régió országai egészségügyi kiadásokra.
Megindult a verseny: a gyógyturizmusé a jövő?
A „betegek határok nélkül” irányelv hatálybalépése nagyszerű lehetőség minden beteg számára az Európai Unióban, de leginkább a kevésbé fejlett, közép-európai országok betegei számára, amely országok egészségügyi szolgáltatásai sok kívánnivalót hagynak maguk után. E betegek könnyebben vehetnek igénybe kezelést egy másik országban, mint most. Az intézkedés várhatóan változást indít meg a nemzeti egészségügyi rendszerekben, különösen bizonyos kórházi kezelések várólistáinak rövidülése tekintetében. Várhatóan megnövekszik majd a gyógyturizmus, amely közigazgatási döntések meghozatalát kényszeríti ki a kórházi ágyak és eljárások leghatékonyabb kihasználásával kapcsolatban azokban az országokban, ahol a várólisták a leghosszabbak. Az, hogy minden uniós tagállamban kapcsolattartó pontot kell létrehozni, fontos lépés a betegek számára. Így jobban fognak tudni tájékozódni a más országokban rendelkezésre álló kezelési lehetőségekről, valamint a ritka és nagyon súlyos betegségek esetében a külföldi kórházak által elért eredményekről.
Privátbankár