Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató alapítója a Generali Nyugdíjkonferencia 2011. rendezvényen elmondta: a nyugdíjkérdés jóval komolyabb probléma, mint azt Magyarországon és Kelet-Európában sokan gondolják: komolyabb annál, minthogy a nyugdíjkorhatár vagy a járulékok mértékének tologatásával meg lehetne oldani.
Magyarországon a rokkantsági ellátásban részesülő népesség aránya a 20-64 éves korcsoportban az OECD átlagának duplája; Heim Péter szerint 150-200 ezer fővel kellene csökkenteni a rokkantellátásban részesülők számát. Az általános nyugellátásban részesülők aránya is kiemelkedő; ez egy fenntarthatatlan állapot, ezzel valamit kezdenünk kell - fogalmazott.
Az állami nyugdíjrendszer nem fenntartható, a járulékokból nem finanszírozható. Drasztikusan, ösztönzők segítségével kell beavatkozni a születésszám növelése érdekében. A magyar társadalom ugyan kirekesztő társadalom, mégis megkerülhetetlen, hogy komolyabban foglalkozzunk a bevándorlás kérdésével is - sorolta a demográfiai problémák megoldási lehetőségeit Heim.
A szakember ázsiai példával élve elmondta: Kínában államkapitalizmus, szocialista kapitalizmus működik - ehhez képest az országban nincs nyugdíjellátás, a családok gondoskodnak az idősekről. Efelé kell közelítenünk: vissza kell kényszeríteni az embereket a munkaerőpiacra - mondta Heim.
A demográfiai kérdés mellett az öngondoskodás szerepét hangsúlyozta: a 4 százalékos lakosági megtakarítási ráta mellett véleménye szerint elképzelhetetlen a nyugdíjrendszer jelenlegi működtetése.
Békesi László volt pénzügyminiszter szerint a nyugdíjrendszer problémáinak megoldását egy jól működő, hosszú távon fejlődőképes, fenntartható növekedést produkáló gazdaság adhatja meg - ha ez megvan, akkor van igazán értelme a különböző nyugdíjmodellek értékelésének. Versenyképes gazdaságra van szükség, amely erősíti a munkaerőkeresletet. Szükség van versenyképes munkaerőkínálatra is, amely azonban elképzelhetetlen a megfelelő oktatási rendszer nélkül. Emellett ha versenyképességet akarunk generálni, elengedhetetlen, hogy hozzányúljunk a hatalmas pénzeket felemésztő állami szociális ellátórendszerekhez - fogalmazott Békesi.
Az állam önmagában képtelen arra, hogy finanszírozza a felosztó-kirovó rendszerben működő nyugdíjrendszert. A svéd vagy ahhoz hasonló nyugdíjrendszer bevezetése rövid távon a csökkenő ellátási összegek miatt drámai hatással járna. A vegyes, állami és (kötelező) magánforrásból származó tőkefedezeti rendszer kezdeti formáját éppen a közelmúltban számolták fel Magyarországon. Az önkéntes öngondoskodásra alapozó nyugdíjrendszer lehet megoldás, ennek az ösztönzőrendszerének kidolgozása azonban számos kérdést vet fel - véli Békesi.
A demográfiai folyamatok rövid távon nem befolyásolhatóak, adottságnak kell tekinteni őket, alkalmazkodni kell hozzájuk. Változtatható viszont a nyugdíjrendszer-modell, a nyugdíjkorhatár, a helyettesítési ráta, az indexálás módja, a nyugdíjjogosultság feltételei, vagy akár az általános nyugdíjazási feltételektől eltérő szabályok - rokkantnyugdíj, korkedvezményes nyugdíj - sorolta a példákat Békesi. Ezekkel lehet játszani, nagy baj azonban, ha nem megfontolt, koherens stratégia mentén történnek a változtatások - véli a volt pénzügyminiszter.
Heim Péter szerint a magyar politikát figyelve nehéz elképzelni, hogy a kormány és ellenzék között konszenzus alakulhatna ki. Ahhoz hogy az álláspontok közeledjenek, komoly szakmai vitákat kell folytatni a témában: először a magyar közgazdásztársadalomnak kell egyetértésre jutnia abban, hogy milyen irány vázolható fel a magyar nyugdíjrendszer számára.
Heim egyetértett Békesivel abban, hogy a demográfiai folyamatok nagyon nehezen változtathatóak, azonban meglátása szerint különböző intézkedésekkel, például az egészségügyi ellátó rendszer rendbetételén keresztül a halálozások számának csökkentésével a rendszer stabilizálható. Folyamatos javítással érhető el, hogy hosszú távon pozitív irányú változás álljon be.
Ha a Széll Kálmán tervet végigviszik, az kisebb, de erősebb államot eredményez. Ez azonban a szociális ellátások megvágását is jelenti, elkerülhetetlen tehát az öngondoskodás erősítése - a kormánynak előbb-utóbb ezt kommunikálnia kell az emberek felé, hívta fel a figyelmet a szakember. Heim Péter ellenzi az összes adókedvezményt, cafeteriát; egyedül a családi adókedvezmény, gyermekkedvezmény intézményét látja létjogosultnak - esetleg még a nyugdíjcélú megtakarítások kapcsán tart elfogadhatónak bármilyen adókedvezményt.
Békesi László szerint az első nagy felismerés, miszerint alapvető megélhetési problémák is felmerülhetnek a nyugdíjasévekben, már megtörtént. A volt pénzügyminiszter szerint igenis adókedvezményekkel kell ösztönözni a hosszú távú megtakarításokat; ha azonban az emberek azt látják, hogy a kormány rendszeresen felrúgja a játékszabályokat, nem lesz meg az ehhez szükséges bizalom.
Privátbankár - Gáspár András