Éledezik a turizmus, benzinért is utazunk

2011 első negyedévében 1%-kal több külföldi látogató érkezett hazánkba (7,6 millió), mint 2010 azonos időszakában. A külföldiek összesen 16,6 millió napot töltöttek el Magyarországon, ami szintén 1%-kal haladta meg az előző évi szintet - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ma publikált adataiból.

A külföldiek magyarországi fogyasztása 208 milliárd forint (808 millió euró) volt, ami viszont 4%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ennek közel kétharmada (131 milliárd forint) a turisztikai fogyasztásokhoz kapcsolódott. A külföldre látogató magyarok ugyanekkor 133 milliárd forintot költöttek, 9%-kal többet, mint 2010 január–márciusában. Az időszak végén az utasforgalmi egyenleg 75 milliárd fo­rintot tett ki, 21%-kal kevesebbet, mint 2010 első negyedévében.

2011 I. negyedévében 7,6 millió külföldi látogató1 érkezett Magyarországra, 76%-uk egy napra, 24%-uk több napra.

E negyedévben elhanyagolható mértékben (0,5%-kal), de tovább csökkent az egy napra láto­ga­tók száma, mely­nek oka az éjszakázás nélküli, nem turisztikai motivációval érkezők – főként vásárlók – számának csökkenése. Az egy napra látogatók 38%-a átutazó volt, számuk 2%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A vásárlók száma 5%-kal mérséklődött, arányuk továbbra is jelentős (36%), azonban 2 százalék­ponttal csökkent a 2010 I. negyedévében mért adatokhoz képest. A turisztikai céllal érkezők aránya 1 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit, – 17%-ra növekedett.

Az egy napra hazánkba látogatók 28%-a Szlo­vá­kiából, 23%-a Romániából, 19%-a pedig Auszt­riából érkezett. A Franciaországból, Hollandiából és Svájcból egy napra érkezők 100%-ban átutazók. Egy napra, turisztikai céllal a legtöbben Auszt­riából és Szlovákiából érkeztek, jelentős a Romániából érkezők száma is. Az egy napra látogató osztrákok 37%-a kiránduló volt, a horvátok és csehek esetében ez az arány szintén igen magas, 25–20%.

A több napra lá­to­­ga­tók száma 2008 óta folyamatosan nő, e negyedévben 7%-kal haladta meg az előző évi szintet. Az első negyedévi növekedés – a tavalyi év azonos időszakához képest – nagyrészt a szabadidős utak számának bővülésével magyarázható. E mellett a nem turisztikai célú utazások száma is – mint a vásárlóutak, az egy éjszakát eltöltő átutazások, továbbá az egyéb célú utak – emelkedett. A több napra érkező 1,8 millió utazó  79%-a turisztikai céllal érkezett, ebből 14% volt az üz­leti uta­­zók aránya. Az átutazók aránya 12, a huzamosabb idejű munkavégzés céljából érkezőké 5% kö­rüli volt. A több napra látogatók a legnagyobb számban Németországból, Romániából és Ausztriából érkeztek. A Romániából érkező, több napra látogatók aránya 3 százalékponttal emelkedett, míg a másik kettő esetében 1 százalék­pont­tal csökkent 2010 azonos időszakához viszonyítva.

A külföldiek összesen 16,6 millió napot töltöttek Magyarországon, ami 1%-os növekedést jelent az előző év azonos negyedévéhez képest. A több napra érkező külföldiek átlagos tartózkodási ideje 5,9 nap volt. Fő küldő piacunk – Németország – esetében 6, az USA-ból és Hollandiából érkezőknél 8, illetve az Ausztriából hazánkba látogatóknál 5 nap volt. A további szomszédos országainknál 3 nap körüli az eltöltött napok száma.
A külföldiek által leglátogatottabb turisztikai terület és régióink 2011 első negyedévében Buda­pest (40,8%) és Nyugat-Dunántúl (29,6%) voltak.

A külföldi látogatók a vizsgált időszakban 208 milliárd forintot költöttek el ha­zánk­ban. Az utasforgalmi export 63%-a (131 milliárd forint) kötődött a turisztikai motivációval érkezőkhöz. Ezen belül a több napra érkezők 123 milliárd forintot adtak ki az utazásuk során. Az egy napra látogatók a teljes látogatóforgalom 76%-át adták, az összesen kiadások 33%-át költötték el hazánkban. Ebből következik, hogy az arányaiban kevesebb, több napra érkező (24%) jelentősebb piacot képvisel a kiadások tekintetében (140 milliárd forint), mint az egy napra látogatók. A külföldiek magyarországi fogyasztásának legnagyobb hányada (19%-a, 39 milliárd forint) a német látogatóktól származott. A Romániából, Szerbiából, Szlovákiából és Ukrajnából érkezőknél különösen alacsony a turisztikai költés aránya az összes kiadáson belül.

A külföldiek magyarországi kiadásainak fogyasztási szerkezete összességében stabilnak mond­ható. Az egy napra látogatók kiadásaik 69%-át  élelmiszerekre és egyéb áru­cik­kekre, a több napra lá­to­gatók kiadásaik 42%-át szállásra és vendéglátó-szolgáltatásokra költötték. A vizsgált időszakban mindkét cso­portban nőtt a szállásra, a vendéglátó-szolgáltatásokra, az üzemanyagra, az élelmiszerekre és i­tal­ra, to­váb­bá az egyéb szolgáltatásokra fordított kiadási arány. Ellentétes irányú volt a változás a közlekedés, a kulturális, a sport és egyéb turisztikai célú kiadások terén.

Magyarok külföldön

2011 első negyedévében a magyar állampolgárok 3,5 millió alkalommal utaztak külföldre. Az utazások számának 2009 óta megfigyelhető csökkenése az év első negyedévében megállt. Az elmúlt év azonos időszakához viszo­nyítva az egynapos utak száma 5%-kal nőtt, a többnapos utaké stag­nált.

Az egynapos utak mindössze egynegyede, a többnapos utak 83%-a turisztikai célú. Az első negyedévben a szabadidő eltöltése céljából tett utak száma 6%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A nem turisztikai célú motivációk közül a vásárlás és a munkavégzés jelentősebb arányú. Az egynapos utak több mint fele (54%) vásárlási célú, ezen utak száma nem változott. A 17%-ot képviselő, munkavégzési célú kiutazások száma 11%-kal nőtt, az egynapos utak bővülésének köszönhetően.

 A külföldre látogató magyar állampolgárok 133 milliárd forintot költöttek el külföldön. A kiadások nagy része (60%-a, azaz 80 milliárd forint) a turisztikai motivációjú, több mint harmada (36%-a, azaz 48 milliárd forint) munkavégzési és vásárlási célú utakhoz kapcsolódott. A kiadások növe­ke­dését elsősorban a munkavállalási célú utazásokhoz kötődő fogyasztás okozta.

A külföldre látogatók fogyasztási szerkezete lényegesen különbözik az egy, illetve a több napra látogatóknál. Az egy napra látogatók kiadásaik kétharmadát élelmiszer, ital és egyéb árucikkek vásár­lá­sára, míg a több napra látogatók kiadásaik több mint felét szálláshely- és vendéglátó-szolgáltatások igény­be­vételére, illetve egyéb árucikkek vásárlásra fordították. 2011 első negyedévében jelentősen nőtt az üzem­anyag-vásárlás aránya az előző év azonos időszakához képest, különösen az egy napra látogatók esetében. A több napra látogatók kevesebbet költöttek kulturális, sport- és egyéb turisztikai szolgál­tatásokra, valamint szállásra, de arányaiban többet fordítottak élelmiszerre, italra és egyéb árucikkekre.

Az utasforgalom egyenlege 2011 első negyedévében 75 milliárd forint, illetve 275 millió euró volt. Ez mintegy 21%-kal alacsonyabb, mint az előző év azonos negyedévében, aminek oka, hogy csökkent a nagyobb volument képviselő export (bevétel), és jelentősen nőtt az import (kiadás). A forint 2011 első negyedévében átlagosan 1%-kal volt gyengébb, mint 2010 első negyedévében.

Privátbankár