Augusztus vége óta huszonötről harmincöt százalékra emelkedett azok aránya, akik nem tudnak vagy nem kívánnak választani a pártpalettáról
Augusztus vége óta huszonötről harmincöt százalékra emelkedett azok aránya, akik nem tudnak vagy nem kívánnak választani a pártpalettáról
A Marketing Centrum pártok népszerűségét vizsgáló felmérése szerint augusztus vége óta huszonötről harmincöt százalékra emelkedett azok aránya, akik nem tudnak vagy nem kívánnak választani a pártpalettáról; a Fidesz továbbra is nagy fölénnyel előzi meg az MSZP-t; az MDF és az SZDSZ pedig a parlamenti bejutási küszöb alatt van.
A Marketing Centrum a pártok támogatottságát vizsgálva két, egymástól független felmérést készített 2008. novemberében. Az első adatfelvételre november 13. és 18. között került sor, a másodikra pedig november 20. és 25. között. Mindkét felmérés keretében 1.200-1.200 országszerte véletlenszerűen kiválasztott felnőtt válaszolt a kérdésekre. Az úgynevezett véletlensétás mintavételi eljárásból eredő kisebb aránytalanságokat több szempontos súlyozással korrigálták.
A kutatás szerint augusztus végén a megkérdezettek háromnegyedének volt kedvenc pártja. Azóta sok minden történt a politikában, és a gazdasági válság is elérte Magyarországot. A pártok támogatottságára azonban mindez csak annyiban hatott, hogy 25-ről 35 százalékra emelkedett azok aránya, akik nem tudtak vagy nem kívántak választani a pártpalettáról.
Ennek a jelentős elbizonytalanodásnak azonban nincsenek kitüntetett vesztesei - hacsak nem a kisebb pártok, akiknél most kisebb esély látszik az 5 százalékos küszöb átlépésére, mint az őszi politikai szezon nyitánya előtt - olvasható a felmérésben.
Novemberben a választásra jogosultak 65 százaléka tudott és akart kedvencet választani a pártpalettáról. Ez a jelentős elbizonytalanodás nagyjából egyformán érintett minden pártot, és ez egyben azt is jelenti, hogy a Fidesz változatlanul nagy fölénnyel vezet az MSZP előtt. Az összes megkérdezett - azaz a választásra jogosultak - körében 38 százalék a legnagyobb ellenzéki párt támogatottsága, míg a kormánypárt 20 százaléknyi támogatóval rendelkezett.
A közvélemény-kutatásból kiderül: a pártoktól való elfordulás vesztesének leginkább az MDF és az SZDSZ tekinthető. Az őszi politikai szezon előtt az MDF várható eredménye a "most vasárnapi" választáson 5 százalék volt, az SZDSZ-é pedig 4 százalék. Azaz mindkét pártnál látszott valamekkora esély arra, hogy átléphetik az ötszázalékos küszöböt.
Most viszont az MDF várható eredménye 4 százalékra, az SZDSZ-é pedig 3 százalékra csökkent, amikor részvételi valószínűséggel súlyozva vizsgálták a dönteni tudók pártpreferenciáit. Azaz most már mindkét pártnál az a valószínűbb, hogy nem lépnék át a parlamenti küszöböt. Hasonlóan számolva a Fidesz várható eredménye 59 százalék, az MSZP pedig 31 százalékra számíthatna "most vasárnap".
A részvételi valószínűségek átlaga alig változott, és a két nagy párt támogatói körében továbbra is egyformán valószínű a választási részvétel: 77-77 százalék. Ugyanakkor a "most vasárnapi" választáson várhatóan résztvevők negyedének jelenleg bizonytalan a voksa, míg korában ugyanez az arány 12 és 15 százalék között ingadozott.
A kutatók szerint nagyon valószínűtlen, hogy e 25 százaléknyi bizonytalan voks döntő többsége végül is egy irányba dőljön el, ezzel együtt mégiscsak figyelemreméltó, hogy immáron majdnem akkora arányú a bizonytalanság, mint a két nagy párt várható támogatottsága közti különbség.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Augusztus vége óta huszonötről harmincöt százalékra emelkedett azok aránya, akik nem tudnak vagy nem kívánnak választani a pártpalettáról .jpg)
.jpg)
A Scotland Yard kizárta a terrortámadás lehetőségét. 
