81. életévében vasárnap elhunyt Mádl Ferenc akadémikus, 2000 és 2005 között Magyarország köztársasági elnöke
81. életévében vasárnap elhunyt Mádl Ferenc akadémikus, 2000 és 2005 között Magyarország köztársasági elnöke.
Mádl Ferenc 1931. január 29-én született a Veszprém megyei Bánd községben. 1955-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát, majd 1961 és 1963 között a strasbourgi egyetem nemzetközi összehasonlító jogi karán folytatott tanulmányokat. 1955-től bírósági fogalmazóként, majd titkárként, 1956 és 1971 között a Magyar Tudományos Akadémia Központi Hivatalának állam- és jogtudományi referenseként, később osztályvezetőjeként dolgozott. 1971-től az ELTE Polgári Jogi Tanszékén docens, 1973-tól egyetemi tanár, 1972 és 1980 között az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének főmunkatársa volt, 1978-tól 1985-ig a Civilisztikai Tudományok Intézetének igazgatói teendőit látta el. 1985 és 2000 között az ELTE Nemzetközi Magánjogi Tanszékét vezette.
Az állam- és jogtudomány kandidátusa tudományos fokozatot 1964-ben, a tudomány doktora fokozatot 1974-ben szerezte meg. Az MTA 1987-ben levelező, 1993-ban rendes tagjává választotta. Tudományos tevékenysége során elsősorban polgári joggal, nemzetközi magánjoggal és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogi problémáival, valamint Európa-joggal foglalkozott. Részt vett több tudományos folyóirat szerkesztésében, illetve számos szervezet munkájában, tagja volt több nemzetközi akadémiának, vendégprofesszorként számos külföldi egyetemen tanított.
Számos jelentős kitüntetése mellett 1999-ben Széchenyi-díjat kapott az európai jog, a nemzetközi magánjog és a nemzetközi kereskedelmi jog területén kifejtett nemzetközileg elismert tudományos munkásságáért, iskolateremtő egyetemi oktatói, valamint tudományszervezői tevékenységéért. 1999-ben a francia Becsületrend lovagi fokozatával, 2001-ben nagykeresztjével tüntették ki. Az ELTE tiszteletbeli doktora és számos egyetem díszdoktora, több könyv és tanulmány szerzője. 2011. május 25-én a Fővárosi Közgyűlés Budapest díszpolgára címet adományozott számára.
A politikai életben a rendszerváltás után vállalt szerepet. 1990 és 1993 között az Antall-kormány tárca nélküli minisztereként feladata volt az MTA felügyelete, közreműködött a kormány tudománypolitikai célkitűzéseinek meghatározásában, s külön megbízás alapján a kormányt, illetve a miniszterelnököt képviselte nemzetközi szervezetekben. 1990. augusztus 1-jétől az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának elnökeként is dolgozott, majd 1992-től a kormány nevében felügyeletet gyakorolt az Állami Bankfelügyelet felett, betöltötte a Bankfelügyeleti Bizottság elnöki tisztét, felügyelte az MTA Központi Hivatalát, valamint az Országos Tudományos Kutatási Alapot is. 1990 augusztusától a kormány Tudománypolitikai Bizottságának elnöke, 1992-1993-ban a Humánpolitikai Kabinet elnöke volt. 1993-94-ben művelődési és közoktatási miniszterként tevékenykedett, 1994 első felében a Felsőoktatási és Tudományos Tanács elnöki posztját és a Nemzeti Kulturális Alap elnöki tisztét is betöltötte.
1995-ben az ellenzéki MDF-KDNP-Fidesz köztársaságielnök-jelöltje volt. 1996-ban egyik kezdeményezője lett a Magyar Polgári Együttműködés Egyesületének, 2000 júniusáig elnöki tisztségét is ellátta. 1999-től egy éven át tagja volt az Orbán-kormány tudományos tanácsadó testületének.
Az Országgyűlés 2000. június 6-án a Fidesz és az FKGP jelöltjeként, de pártonkívüliként a Magyar Köztársaság elnökévé választotta, tisztségébe 2000. augusztus 4-én iktatták be. Államfőként elnöke volt a Szent Korona Testületnek is. Ötéves hivatali ideje alatt több mint 70 külföldi látogatást tett, több mint 520 új törvényt, törvénymódosítást látott el kézjegyével. Hét esetben a parlament által már elfogadott törvényt véleményezésre továbbított az Alkotmánybírósághoz, illetve visszautalt további tárgyalásra az Országgyűlésnek, s négy törvény esetében kért előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól.
Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas
szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Előfizetőink máshol
nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért. Előfizetésünk
egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek
között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is
tartalmaz.
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
81. életévében vasárnap elhunyt Mádl Ferenc akadémikus, 2000 és 2005 között Magyarország köztársasági elnöke .jpg)
.jpg)
Robert Kalinák szlovák miniszterelnök-helyettes, védelmi miniszter szerint a meglőtt szlovák kormányfő már nincs életveszélyben. 
