
A két évtizede megjelentő diagnózis másik szerzője, Csillag István, a Kóka János előtti gazdasági miniszter szerint húsz évvel ezelőtt még nem lehetett látni, hogy mára a lakosságnak csak az egyharmada fogja viselni a közterheket - olvasható a Magyar Hírlapban.
Bokros Lajos, a Közép-európai Egyetem vezérigazgatója a gazdasági stabilizációs intézkedéseket elemezve a jelenlegi zsákutca egyik okaként a túlzott újraelosztást jelölte meg. Szerinte Magyarországon a költségvetési újraelosztás mértéke megközelíti a 48–50 százalékot – ugyanez az arány Szlovákiában 40–42 százalék, a balti államokban 35–36 százalék és mindössze 30–33 százalék Romániában. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon a jóléti állam rá akar telepedni a még szárba sem szökkent gazdaságra, amit még nem engedhetnénk meg magunknak.
"Először gazdagnak kell lenni, és csak utána lehet bevezetni a skandináv típusú jóléti rendszert, amelyben a közszolgáltatások kitűnő minősége és korrupciómentessége miatt hajlandók kifizetni a polgárok a magas adókat" – mondta Bokros. A pénzügyi szakember a Magyar Hírlapnak arról beszélt, hogy tartósan fenntartható fejlődés a nagy elosztórendszerek szerkezeti átalakítása, és szolgáltatásaik minőségének javítása nélkül elképzelhetetlen, mert különben mindig újratermelődik a büdzsé hiánya.
Az utóbbi két évtized kormányzati politikáját okolta Matolcsy György közgazdász azért, hogy az összes mutatót nézve a sereghajtók között vagyunk Európában. Matolcsy szerint háromszor is sokkolta a kormányzat a gazdaságot, és mindhárom lépés elhibázott volt. Sem a kilencvenes évek elején, sem Bokros idejében és most sem volt szükség sokkoló intézkedésekre. A magyar gazdaság a rendszerváltás után, 1997 és 2001 között élte aranykorát, mert ebben az időszakban úgy sikerült négy százalékot meghaladó gazdasági fejlődést elérni, hogy közben megőrizte az ország a pénzügyi egyensúlyt - írja a Magyar Hírlap.
Mit gondolnak magukról a szocialisták?
Jobb a gödör, mint a lejtő?
Lex Mol: Kupa visszautasítja Bokrost